A közösségi média egyre mélyebben épül be mindennapi életünkbe. A különböző platformok (Facebook, Instagram, YouTube, TikTok stb.) esetén igencsak dinamikus bővülést figyelhetünk meg, az elmúlt évtizedben 12 százalékos éves átlagnövekedés volt tapasztalható a felhasználók számában. Mi több, a közösségi média nem csak az egyének szintjén nyert nagy teret, hanem megannyi vállalat, sőt még különböző állami szervek is használják az oldalakat hivatalos kommunikációs felületként.
A közösségi média térnyerése
Forrás: Kepios analysis
Kezdetben a közösségi média platformok kifejezetten a felhasználók személyes kapcsolattartására voltak hivatottak. A rendszeren keresztül könnyedén elérhető felhasználói adatok ugyanakkor forradalmasították a funkcióikat és új kapukat nyitottak meg az online világban. Az új digitális információ úttörő változásokat hozott, hiszen az adat lett a XXI. század ’olaja’; a növekedés és a változás alapja. A felhasználók szokásaira irányuló Big Data jellegű adatbázisok pedig igazi aranybányává váltak a piaci szereplők számára.
A közösségi média térnyeréséből és a felhasználói adatok értékéből adódóan nem is kérdés, hogy érdemes odafigyelni a piac fejlődésére, illetve szükséges vizsgálni a lehetséges gazdasági hatásokat.
A közösségi média létezése előtt a marketing szakemberek sokkal nagyobb kihívásokkal néztek szembe. A vállalatoknak komoly összegeket kellett fizetniük a hagyományos médiában (televízió, újság, rádió) feltűnő reklámokért, abban a reménykedve, hogy a potenciális vásárlókhoz eljut az üzenet. Mostanra ugyanakkor már a közösségi média platformokon keresztül lehetőség nyílik a célközönségre formált hirdetések alkalmazására, amely nemcsak sokkal több potenciális fogyasztót ér el világszerte, hanem az alacsony hirdetési díjakból kifolyólag költséghatékony marketingstratégiát is eredményez. Ez kifejezetten előnyös és jövedelmező a korlátozott forrással rendelkező kisebb márkák vagy vállalkozások számára, hiszen be tudnak szállni a piaci versenybe, ezzel erősítve a gazdasági fejlődést és növekedést (Cui, 2021).
A közösségi média platformok megjelenése a munkanélküliségi ráta csökkenését és a termelékenység növekedését is eredményezik. A folyamatosan növekvő technológiai óriások fejlesztéseikkel és bővülő munkaerő-szükségletükkel támogatják a gazdaság működését. Ezen kívül a platformok lehetővé teszik a felületen megjelenő vállalkozások számára, hogy piacukat további potenciális vásárlókkal is bővítsék. A sikeres expanziók által a vállalkozások új munkahelyeket teremtenek, valamint az egyre erősödő piaci verseny és az információk (például vásárlói vélemények) könnyű elérhetősége következtében termékeik és szolgáltatásaik folyamatos fejlesztésére törekednek. Ráadásul a közösségi média világa megteremtett egy teljesen új foglalkozást is, az influenszerek megjelentek a munkaerőpiacon. Ez a fiatalok körében egyre népszerűbb foglalkozás egyébként kifejezetten jövedelmező: a Forbes listája szerint a legnépszerűbb TikTok influenszer 17,5 millió dollárnyi bevételre tett szert 2021-ben.
A közösségi média vásárlási szokásokra gyakorolt hatása olyannyira jelentős, hogy egy tanulmány empirikus eredményei alapján még a lakáspiaci árakat is befolyásolja. Bailey és szerzőtársai (2018) eredményei rámutatnak arra, hogy a társadalmi interakciók milyen fontos szerepet játszanak az egyének befektetési magatartásában. Kimutatták az Egyesült Államok lakáspiacára, hogy az emberek nagyobb valószínűséggel hajtanak végre jelentős ingatlanbefektetést, miután Facebookos közösségi hálózatukból információt szereztek arra vonatkozóan, hogy a lakásárak emelkednek az ország többi részén.
A közösségi média erejét tehát nem lehet figyelmen kívül hagyni, különösképpen a gazdasági fejlődés és növekedés szempontjából. Elég csak arra gondolni, hogy például 2019-ben a Facebook kacérkodott azzal a gondolattal is, hogy egy kriptovalutát fejleszt a platformjára. A Libra nevű kriptovaluta bevezetése végezetül nem valósult meg, de az ötlet jól demonstrálja, hogy a közösségi média milyen mértékben lenne képes megváltoztatni a gazdaságot a jövőben. Egy ilyen eset jelentős hatással lenne erre a szabályozatlan piacra és a globális pénzügyekre.
Horváth Zsófia
MNB Intézet, egyetemi tanársegéd
Horváth Zsófia a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte meg MSc fokozatát Közgazdasági elemző szakon. Szakmai pályáját a CIB Bank hitelkockázat elemzőjeként kezdte, majd 2016-ban csatlakozott a Magyar Nemzeti Bankhoz. Kezdetben a Monetáris stratégia főosztályon dolgozott, ahol fő feladata a döntéselőkészítő anyagok készítése volt. Később csatlakozott a Gazdaságtudományi ismeretterjesztési főosztályhoz, ahol a Magyar Nemzeti Bank kiemelt egyetemi együttműködéseivel foglalkozik jelenleg is. 2021 nyarán csatlakozott az MNB Intézethez.
Hivatkozások:
Cui Z, (2021). Analysis of the Impact of Social Media on the Economy. Advances in Economics, Business and Management Research, volume 203. pp. 3062-3066.
Bailey M, Cao R, Kuchler T, Stroebel J. (2018). “The Economic Effects of Social Networks: Evidence from the Housing Market”. Journal of Political Economy 126(6). December 2018. pp. 2224–2276.
Főoldali kép forrása: pixabay.com
The post A közösségi média gazdasági hatásai appeared first on Economania blog.