Nem égnek el milliárdok, ha esnek a piacok

Piaci áresés idején általános újságírói – és néha elemzői – húzás a piaci kapitalizáció csökkenését egy az egyben megfeleltetni a befektetők vagyonának esésével. Valahol érthető ez a narratíva a jelenlegi hiperfinancializált világunkban, ahol sajnos az élet minden szegmense piaci logika alá rendelődik, ezért lassan mindennek és mindenkinek az elsődleges értékmérője a piacon kialakult ár. Globálisan […]

Érvényesek maradnak-e a makroökonómia következtetései, ha figyelembe vesszük a banki pénzteremtés sajátosságait?

Az elmúlt két évtizedben az új-keynesi DSGE modellek váltak a makroökonómiai elemzések fő eszközévé, amelyek jellemzően egy általánosított, dinamikus IS görbéből, egy monetáris politikai kamatszabályból és egy árazási blokkból állnak (lásd például Galí, 2015). Általában a pénzmennyiség, illetve a pénzkínálat mechanizmusa nem jelenik meg bennük. Ez jelentős eltérés a korábbi monetáris makroökonómiai modellekhez képest, amikben […]

Renewable Energy and CO2 Emissions: A Connected View

The European Environment Agency (EEA) on 31 May submitted official EU data to the United Nations Framework Convention on Climate Change (UNFCCC), revealing a better-than-expected overshoot of the 2020 climate target of a 34% drop in greenhouse gas emission (GHG) compared to the 1990 base year. Nevertheless, compared to the target in the Paris climate […]

Jegybanki kamatdöntések: hangosabbak a tettek, mint a szavak?

A monetáris politika transzmissziós mechanizmusa, vagyis, hogy milyen csatornákon keresztül hatnak a gazdaságra a jegybankok intézkedései, fontos kérdéskör mind a gazdaságpolitikát irányítók mind pedig a gazdasági szereplők számára. Az egyik ilyen csatorna az úgynevezett „információs” csatorna, amelyben a jegybank közvetett módon információt (jelzést) nyújt a gazdaság helyzetéről, illetve a gazdasági kilátásokról a gazdaság szereplői számára. […]

Jelentős lemaradásban a nagy jegybankok

Közel két éve kiemelt téma a világban a visszatérő infláció, amely évtizedes rekordokat döntöget hónapról hónapra az USA-ban, az Egyesült Királyságban és az eurozónában is. Az éves fogyasztói infláció alakulása az USA-ban, az Egyesült Királyságban és az eurozónában Forrás: FRED adatbázis Az érintett, és a globális infláció alakulása szempontjából kulcsfontosságú jegybankok (Fed, Bank of England, […]

A közösségi média gazdasági hatásai

A közösségi média egyre mélyebben épül be mindennapi életünkbe. A különböző platformok (Facebook, Instagram, YouTube, TikTok stb.) esetén igencsak dinamikus bővülést figyelhetünk meg, az elmúlt évtizedben 12 százalékos éves átlagnövekedés volt tapasztalható a felhasználók számában. Mi több, a közösségi média nem csak az egyének szintjén nyert nagy teret, hanem megannyi vállalat, sőt még különböző állami […]

Miért a zöld fordulat a 21. század sikerének kulcsa?

Ha csak ezt a blogot nézzük, már mi is nagyon sokat írtunk a környezeti fenntarthatóság jelentőségéről (ezeket a cikkeket itt találja meg összegyűjtve), és persze rajtunk kívül is könyvtárnyi irodalom született és születik minden bizonnyal épp most is a kérdéssel kapcsolatban. Nem is szeretném a sokak által ismert érveket megismételni, hanem csak arra mutatnék rá […]

Harc a klímaváltozás ellen – érdekel minket valójában?

A közbeszédben, a szervezetek, vállalatok életében és általában a mindennapjainkban egyre erőteljesebben jelenik meg a klímaváltozás elleni küzdelem szükségessége. A jegybankok között is egyre inkább uralkodóvá válik az a nézet, hogy minden lehetséges eszközt meg kell ragadni, amivel támogatni lehet ezt a harcot. Ennek számtalan megnyilvánulási formája van. Például kedvezőbb betételhelyezési lehetőséggel ösztönzik a bankokat […]

Maximalizálja a közgazdaságtan a boldogságot?

Tényleg a GDP-növekedés az igazi gazdasági cél? Régóta sokan teszik fel ezt a kérdést, mivel ez a közgazdasági gondolkodás egyik központi feltételezése. Az érvelés alapja, hogy a GDP növekedése több értéket jelent, és így a társadalom számára nagyobb jólétet és boldogságot eredményez. Viszont az Easterlin paradoxon (Easterlin és O’Connor, 2020; Easterlin, 1974) alapján ez az […]

Miért nehéz megmérni a zöld kockázatokat? És miért kell mégis?

A következő 25-30 évben 100 ezer milliárd dollárt kellene klímaberuházásokra költeni, azaz nagyságrendileg annyi, mint a világ éves GDP-je. Az összeg felfoghatatlan, de a kihívás is az. Az egyelőre nem evidens, hogy ezt a hatalmas összeget miképp tudja majd a világ pénzügyi rendszere rendelkezésre bocsátani, de az biztos, hogy bármilyen megoldásban is gondolkozunk, annak feltétele […]