2022 januárjában vulkánkitörés pusztított Tonga szigetein. A katasztrófa megrongálta a Tongát a világ többi részével összekötő mélytengeri vezetéket is, melynek hatására a szigetország hetekre elvesztette minden modern kapcsolatát a külvilággal. Az ehhez hasonló kábelek jelenleg a világ adatforgalmának 99 százalékát bonyolítják le (Menon és Westbrook, 2022).
Ez az incidens kézzelfoghatóvá tette, hogy bár sokszor gondoljuk, hogy a virtuális tér a fizikaitól függetlenül létezik, valójában minden digitális megoldásunk valamilyen kritikus technikai infrastruktúra meglétén alapul. A kritikus infrastruktúrák kiépítéséhez pedig kritikus nyersanyagokra is szükség van.
Ritkaföldfémek és a többiek: ezek a fenntartható gazdaság nyersanyagai
Ahogy Szalai (2022) is megállapítja, az ötödik technológiai forradalom vívmányai az egyes mikroelektronikai eszközök, a félvezetők, vagy éppen a tranzisztorok, melyek „lehetővé tették a termékek súlyának, anyagigényének nagyon jelentős csökkentését”. Annak viszont, hogy a termékek nyersanyagigénye ily mértékben csökkenhessen, s a fogyasztás jelentős szelete kerülhessen át a digitális térbe, ára volt. Számos korábban alig használt nyersanyag iránti kereslet rakétaként lőtt ki, lévén ezekre volt szükség az új technológiák előállításához.
Forrás: saját szerkesztés Zhou és szerzőtársai (2017) alapján
Az Blengini és szerzőtársai (2020) 83 olyan nyersanyagot azonosítanak, melyek nélkül nem valósítható meg a zöld és digitális átállás. Ezek közül 30 kritikus nyersanyagnak tekinthető a gazdasági jelentőség és az ellátási kockázatok mentén. Csak hogy néhány példát említsünk ezen nyersanyagokra és jelentőségükre: a ritkaföldfémek elengedhetetlenek az elektromos autók vagy épp a megújuló energián alapuló rendszerek előállításához (Subin, 2021); a kobalt pedig az akkumulátorgyártás fő nyersanyaga a lítium mellett (Pop és szerzőtársai, 2022).
Kitől függ a fenntarthatósági fordulat?
A kritikus nyersanyagok ellátási láncaira tekintve aggasztó kép rajzolódik ki. A világ épp, hogy csak felhagyna a káros környezeti hatásaik mellett számos nemzetközi konfliktus alapjául szolgáló szénhidrogének használatával, ám az ezek kiváltását szolgáló technológiák alapját képező nyersanyagok újabb konfliktusokra adhatnak okot. A világ e nyersanyagokkal való ellátása mögött kétharmadrészt a Kína áll, de megkerülhetetlen szereplő még a Kongói Demokratikus Köztársaság, vagy éppen Dél-Afrika és Oroszország.
Forrás: saját szerkesztés Blengini és szerzőtársai (2020) alapján
A történelmi tapasztalatokra építve nem nehéz belátni azt, hogy miért lehet veszélyes, ha csupán néhány országra támaszkodik a világgazdaság egyes kritikus nyersanyagok előállításában. A kérdés tehát adott: hogyan lehetne kivédeni, hogy ismét a szénhidrogénekéhez hasonló kiszolgáltatottságba essen a világgazdaság?
A megoldás: diverzifikáció és körforgásos gazdaság
A fenti kérdésre a válasz semmiképp sem az, hogy az újabb függésektől félve késve vagy nem teljeskörűen valósítjuk meg a fenntarthatósági fordulatot. Ahogy Szalai (2022) is fogalmaz, „minden késlekedés a visszafordíthatatlanság kockázatát növeli”. Emellett Juhász (2022) is rámutat arra, hogy jelen gazdasági modellünkön gyökeres változtatásokat kell eszközölnünk.
Az Európai Bizottság (2020) szerint a fenntarthatósági fordulat sikere abban rejlik, hogy az EU biztosítani tudja-e magának fenntartható módon a tiszta és digitális technológiák felskálázásához szükséges nyersanyagokat. Mindez pedig két úton érhető el:
- Egyfelől a kritikus nyersanyagok terén az ellátási láncok diverzifikálása jelentősen csökkentheti az ellátási kockázatokat rövid távon – ehhez persze új nyersanyaglelőhelyek mielőbbi feltérképezése és kiaknázása szükséges.
- Másfelől hosszú távon ezen a téren is a fenntartható közgazdaságtan alkalmazása nyújthat megoldást, azon belül is a Danóczy és Sajtos (2022) által vázolt körforgásos gazdaság megvalósítása, mely lehetővé tenné a kritikus nyersanyagok gyakorlatilag korlátlan újrahasznosítását.
Nagy Márton
A szerző a 2023-as Economania blogíró verseny díjazottja
Hivatkozások:
Blengini, G. A., El Latunussa, C., Ernard, U., De Matos, C. T., Wittmer, D., Georgitzikis, K., Pavel, C., Carrara, S., Mancini, L., Unguru, M., Blagoeva, D., Mathieux, F. & Pennington, D. (2020). Study on the EU’s list of Critical Raw Materials – Final Report (2020). European Commission. https://doi.org/10.2873/11619
Danóczy, B. & Sajtos, P. (2022). A termelés és szolgáltatás új formái. In G. Baksay, Gy. Matolcsy, B. Virág (Szerk.). Új fenntartható közgazdaságtan (pp. 153–162). Magyar Nemzeti Bank. https://www.mnb.hu/web/sw/static/file/15-fejezet-uj-fenntarthato-kozgazdasagtan.pdf
Európai Bizottság (2020). Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions – Critical Raw Materials Resilience: Charting a Path towards greater Security and Sustainability. Európai Bizottság. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:52020DC0474&from=EN
Juhász, K. (2022). Zöld fordulat szükségessége az elméletben és a gyakorlatban. In G. Baksay, Gy. Matolcsy, B. Virág (Szerk.). Új fenntartható közgazdaságtan (pp. 113–122). Magyar Nemzeti Bank. https://www.mnb.hu/web/sw/static/file/11-fejezet-uj-fenntarthato-kozgazdasagtan.pdf
Menon, P. & Westbrook, T. (2022). Undersea cable fault could cut off Tonga from rest of the world for weeks. Reuters. https://www.reuters.com/markets/funds/undersea-cable-fault-could-cut-off-tonga-rest-world-weeks-2022-01-18/
Pop, H., Nagy, M., Papp, Zs. G. (2022). An EU-Cuba cooperation shall be implemented to diversify the EU’s cobalt supply chain to securitize the transition to green energy [Kutatási poszter]. Prague European Summit. https://drive.google.com/file/d/1yzbM1RMy4yalmATwDAr-bMknckvrDJ4M/view
Subin, S. (2021). The new U.S. plan to rival China and end cornering of market in rare earth metals. CNBC. https://www.cnbc.com/2021/04/17/the-new-us-plan-to-rival-chinas-dominance-in-rare-earth-metals.html
Szalai, Z. (2022). Új technológiai korszakba lépünk. In G. Baksay, Gy. Matolcsy, B. Virág (Szerk.). Új fenntartható közgazdaságtan (pp. 41–50). Magyar Nemzeti Bank. https://www.mnb.hu/web/sw/static/file/4-fejezet-uj-fenntarthato-kozgazdasagtan.pdf
Zhou, B., Li, Z. & Chen, C. (2017). Global Potential of Rare Earth Resources and Rare Earth Demand from Clean Technologies. Minerals, 7(11), 203. https://doi.org/10.3390/min7110203
Főoldali kép forrása: pixabay.com
The post Új függőségek felé sodorhatja a világot a zöld és digitális átállás? appeared first on Economania blog.