A gyerekek XXI. századi kihívásokra való felkészítése akkor lehet sikeres, ha a diákok – az általános elméleti műveltség megszerzése mellett – olyan készségek és képességek birtokában léphetnek be a nagybetűs életbe, amely segíti őket a hétköznapi, gyakorlati problémák hatékony megoldásában. Ezek közé tartoznak a pénzügyi ismeretek is.
A blog olvasói közül valószínűleg nem sokan találkoztak önálló, a pénzügyi ismeretek átadását célzó tantárggyal általános- és középiskolás korukban (kivéve a közgazdasági szakközépiskolák – jelenleg technikumok – egykori diákjait). A közoktatás viszonylag rugalmatlan rendszere ellenére a pénzügyi tudatosságra nevelés szerencsére egyre inkább „be tud kúszni” az iskolai mindennapokba.
Pillantás a tantervre
Jelenleg a Nemzeti Alaptantervben és a Kerettantervekben elsősorban horizontálisan, azaz több tantárgyban elszórtan jelenik meg a pénzügyi-vállalkozói nevelés témaköre. A kötelező tárgyakban történő horizontális megjelenítés ugyanakkor lehetőséget kínál arra, hogy a pénzügyi-vállalkozói ismeretek minden diákhoz eljuthassanak a kötelező óraszámok emelése és a diákok terhelésének növekedése nélkül.
Pénzügyi-gazdasági témákkal alapvetően három tantárgy foglalkozik. Ezek közül a korábbi alaptantervi előírásokhoz képest a matematikában növekedett meg a pénzügyi ismeretek szerepe: a tanulók fejlesztési céljai között kiemelten jelenik meg a pénzügyi-gazdasági ismeretkör, amely érettségi tantárgy lévén erősíti a pénzügyi nevelés pozícióit. Ez összhangban is áll azzal a törekvéssel, hogy a matematika tantárgyban oktatott témák a gyakorlati hasznosíthatóság felé mozduljanak. Mindezen felül a 7-10. évfolyamos földrajz, valamint a 2023/2024-es tanévtől a 8. és 12. évfolyamos állampolgári ismeretek tantárgyakban jelennek meg a gazdasági élet működéséről és a pénzügyi döntésekről szóló ismeretek.
Az iskolatípusok közül ki kell emelni a technikumként működő, érettségit adó szakképző intézményeket, ahol pilot jelleggel 2016 szeptembere, általános érvénnyel pedig a 2017/2018-as tanév óta kötelező a 10. évfolyamon a pénzügyi és vállalkozói ismeretek tantárgy tanítása.
A gazdaság és az egyén fejlődése szempontjából a következő lépés az lehetne, ha a gimnáziumi képzés, sőt már az általános iskola is önálló tantárgy révén biztosítaná minden diák számára a mindennapi életben való boldoguláshoz szükséges alapvető pénzügyi ismeretek és készségek elsajátításának lehetőségét. Erre az iskoláknak a helyi tanterv keretein belül meg is van a lehetőségük, ennek pedig pozitív hatása lehet a tanulók toborzására is.
Nemzetközi pozíciónk
Nemzetközi összevetésben nem állunk rosszul a pénzügyi műveltség terén. Az OECD legfrissebb nemzetközi összehasonlító elemzését 2023. decemberben publikálta, amely 39 ország, köztük Magyarország pénzügyi tudatosságának szintjét vizsgálta.
A legutóbbi felmérés során kimagasló eredményt értünk el, a pénzügyi kultúra szintjét mérő komplex mutató egyik meghatározó elemét, a pénzügyi tudást tekintve a 39 országból a 4. helyen végeztünk. Jelentősen nőttek például a kamatszámításra vonatkozó ismeretek, melyek kihatnak az alapvető pénzgazdálkodásra és a megtakarítási, hitelfelvételi döntésekre is. Emellett az előző mérésekhez képest Magyarország esetében az infláció fogalma kapcsán is szignifikánsan nőtt a helyes választ adók aránya.
Alapítvány a tudatos pénzügyekért
A diákok motivációjának fenntartásához nem elég a tantervben rögzíteni az átadandó ismereteket, hanem a mindennapi tanári kreativitásra is nagy szükség van. A manapság (nem véletlenül) divatos „edutainment”, azaz „játszva tanulás” módszertana szerencsére Magyarországon is jelen van. A pénzügyek oktatásának terén az edutainment „zászlóvivője” a Pénziránytű Alapítvány. A szervezet számos, egész tanéven átívelő ingyenes programmal, tananyaggal, kapcsolódási lehetőséggel igyekszik biztosítani az iskolák, tanárok számára a mindennapi pénzügyek oktatásának megkönnyítését alsó tagozattól egészen a középiskola végéig.
Az akkreditált tankönyvek és a tantárgyakba integrálható tananyagok mellett az ismeretek átadásához a játék kínálta flow élményt és a fiatal generációk digitális érdeklődését is figyelembe veszi az Alapítvány. Társasjátékok (Suska és Zsozsó a Hőssuliban 5-9 éveseknek, Erdei Lakoma 6-10 éveseknek, és készülnek tovább bővíteni a társasjáték kínálatot), szabadtéri kalandjáték (PénzFutam), pénzügyi szimuláció (MoneySim) pénzügyi személyiségtesztek, mobilapplikációk (például Zöldiránytű), online egyéni és csapatjátékok, kvízek teszik még izgalmasabbá és vonzóbbá az iskolás korosztályok pénzügyi ismeretszerzését.
A szervezet készíti a minden évben megrendezésre kerülő PÉNZ7 Pénzügyi és vállalkozói témahét pénzügyi tananyagait, valamint gondozza a csaknem 600 tagiskolát tömörítő Pénziránytű Iskolahálózatot is.
Összességében elmondható, hogy van okunk az optimizmusra: a fent leírtaknak köszönhetően már megjelent Magyarországon egy, a pénzügyeiről egyre felelősebben gondolkodó, tervező, pénzügyi célokat kitűző fiatal korosztály, akik szükség esetén már szüleiket is képesek edukálni.
Balogh Tamás László
MNB Intézet
Balogh Tamás László a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett gazdaságmatematikai elemző szakon, majd közgazdasági PhD fokozatát a Debreceni Egyetemen szerezte. Jelenleg a Neumann János Egyetem – MNB Intézet munkatársa, valamint a Medve Matek tudománynépszerűsítő oktatási programsorozat egyik vezetője.
A szerző köszönetét fejezi ki a Pénziránytű Alapítványnak a cikkben szereplő adatok megosztásáért.
Borítókép: DeepAI képgenerátorával készítve
The post Pénzügyi ismeretek a közoktatásban – hol tart Magyarország? appeared first on Economania blog.