Az elmúlt egy évben jelentős technológiai áttörés történt a generatív mesterséges intelligencia (gen AI) alkalmazásokban. A gen AI egy olyan számítógépes technológia, amely új dolgokat, például képeket, szövegeket vagy zenéket állít elő, tanulva a meglévő példákból. Egyszerűen fogalmazva, a számítógépnek mutatunk sok rajzot, és a rajzok mintázatai alapján megtanítjuk saját rajzok készítésére konkrét instrukciók alapján, hogy mit ábrázoljon és milyen stílusban. A legismertebb és leggyorsabban berobbanó generatív mesterséges intelligencia alkalmazás a chatGPT.
Mire jó a chatGPT? – merülhet fel a kérdés bárkiben. A kérdés megválaszolására megkértem magát az alkalmazást; így fogalmazott: „A ChatGPT egy barátságos, éjjel-nappal működő asszisztens, amely segíthet az írásban, a tanulásban, a problémák könnyed megoldásában, a napi feladatokat könnyebbé és hangulatosabbá téve.” A chatGPT tudása ennél a mondatnál jóval szélesebb körű, nem hátrál meg és pár másodperc alatt válaszol a jóval komplikáltabb kérdésekre is.
A generatív mesterséges intelligencia alkalmazások gyors elterjedése drámai hatással volt az élet különböző területeire. Ennek apropóján a Bank of International Settlement (BIS) friss publikációja a gen AI alkalmazások amerikai háztartásokra gyakorolt hatásaival foglalkozik, különös tekintettel a munkalehetőségekre, a bizalom szintjére és a szabályozási keretek szükségességére. A BIS tanulmánya a Federal Reserve Bank of New York Fogyasztói Várakozások Felméréséből (Survey of Consumer Expectations, SCE) származó adatok felhasználásával készült, és részletes elemzést ad arról, hogy a különböző demográfiai csoportok hogyan lépnek kapcsolatba a gen AI-val, és hogyan érzékelik annak hatásait életükre.
A Fogyasztói Várakozások Felmérése havi rendszerességű reprezentatív felmérés az amerikai háztartások várakozásairól. Különféle gazdasági folyamatokról és demográfiai adatokról gyűjt információkat, értékes betekintést nyújtva a háztartások várakozásaiba és viselkedésébe. A rendszeres felméréseket a NY Fed nemrégiben egy plusz modullal bővítette, amely kérdések a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismereteket mérik fel, információt nyújtva az amerikai háztartások AI használatáról, az AI-nak a munkalehetőségekre gyakorolt észlelt és várt hatásairól, az adatbiztonsági és használati bizalmi kérdésekről és a szabályozási igényekről.
Az SCE adatai azt mutatják, hogy az amerikai háztartások csaknem fele használt mesterséges intelligencia eszközöket az elmúlt évben. Ilyen eszköznek minősült például a ChatGPT, a Google Bard vagy a DALL-E. A használat demográfiai csoportonként jelentősen eltér. A férfiak, a fiatalabb válaszadók és a magasabb jövedelmű vagy iskolai végzettségűek nagyobb valószínűséggel használják a gen AI-t. Például a férfiak 50 százaléka számolt be gen AI használatáról, míg a nők 37 százaléka. Hasonlóképpen, a főiskolai vagy magasabb végzettségűek 52 százaléka használja, szemben a diplomával nem rendelkezők 32 százalékával. A fiatalabb válaszadók (60 év alattiak) és a magasabb jövedelmű háztartások is magasabb használati arányt mutattak.
A válaszadók különféle célokra használják a gen AI-t, beleértve a tanulást és képzést, a munkával kapcsolatos feladatokat és a szabadidős tevékenységeket. A felmérés azt mutatja, hogy a háztartások gyakrabban használják az AI-t tanulási és képzési célokra, munkával kapcsolatos feladatokra, valamint olyan tartalmak készítésére, mint az írás, rajzolás vagy videók előállítása. Azonban kevésbé hajlandóak a gen AI szolgáltatásokat pénzügyi vagy orvosi tanácsokért használni, ami az e területeken megkövetelt nagyobb fokú emberekbe vetett bizalmat tükrözi.
A felmérés vegyes eredményekre világít rá a gen AI munkahelymegtartásra és termelékenységre gyakorolt hatásával kapcsolatban.
Bár a mesterséges intelligencia általában aggodalomra ad okot a munkahelyek megszűnése miatt, a felmérés egyértelműen azt jelzi, hogy az összességében észlelt foglalkoztatással kapcsolatos kockázat alacsony. A válaszadók mindössze 13 százalékos esélyt látnak arra, hogy a mesterséges intelligencia miatt elveszítsék jelenlegi állásukat. Ugyanakkor optimizmus van azzal kapcsolatban, hogy a gen AI növeli a termelékenységet. A válaszadók úgy vélik, hogy 30 százalék az esélye annak, hogy a gen AI növeli termelékenységüket és 27 százalékos a valószínűsége, hogy az AI elterjedése új munkalehetőségeket teremt. Meglepő módon minden demográfiai csoport alacsonynak tartja a mesterséges intelligencia miatti állásvesztés vagy bércsökkenés kockázatát.
Az AI-ba vetett bizalom tevékenységenként és demográfiai csoportonként eltérő. A válaszadók általában jobban bíznak az emberekben, mint a mesterséges intelligenciában a bankolás, közszolgáltatások és egészségügyi szolgáltatásokat érintő tevékenységekben. Az AI-ba vetett bizalom az oktatásban és az információs szolgáltatásokban a legmagasabb: itt a válaszadók közel annyira megbíznak a mesterséges intelligencia alkalmazásokban, mint a szakterületen jártas emberekben. Figyelemre méltó, hogy a nők szignifikánsan alacsonyabb AI-jal kapcsolatos bizalomról számolnak be, ez azonban összefüggésben lehet az alacsonyabb használattal.
Az adatvédelem komoly aggodalomra ad okot a háztartások számára, kiemelve az adatszivárgások és visszaélések kockázatát. A válaszadók túlnyomó többségben támogatják a mesterséges intelligencia szabályozását a személyes adatok védelme és az etikus felhasználás biztosítása érdekében. Ez a meggyőződés minden demográfiai csoportban konzisztens, hangsúlyozva a szilárd szabályozási keretek szükségességét.
A BIS Bulletin cikke hiánypótló széleskörű felmérés, amely átfogó áttekintést ad a háztartások gen AI-jal kapcsolatos megítéléséről, kiemelve annak lehetséges előnyeit és kihívásait. Az aggodalmak ellenére a gen AI jelentős lehetőségeket kínál az innovációra, a hatékonyságra és a gazdasági növekedésre. A döntéshozók számára fontos tanulság, hogy elkerülhetetlen a kiegyensúlyozott szabályozás, amely elősegíti az innovációt, miközben védi a közérdeket. A bizalommal kapcsolatos problémák megoldásával és átgondolt szakpolitikai döntésekkel a társadalom kiaknázhatja a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket az életminőség javítása és a termelékenység növelése érdekében. Az AI oktatásban, tanulásban és képzésben történő használata iránti bizalom felkészítheti a munkaerőt a mesterséges intelligenciával integrált jövőre, biztosítva, hogy a társadalom profitáljon ebből a technológiai fejlődésből.
Lehmann Kristóf
Az írás megjelent a vg.hu vélemény rovatában is.
Borítókép: a DeepAI képgenerátorával készítve
The post A gen AI-forradalom munkapiaci következményei és az adatvédelem egyensúlya appeared first on Economania blog.