Utánunk az özönvíz! – mondta egyesek szerint XV. Lajos, utalva többek között az 1757-ben Franciaországban pusztító hurrikánra és az év során bekövetkezett számos egyéb válságra. Ez a kijelentés manapság is aktuális lehet, hiszen a Meteorológiai Világszervezet mérései alapján 2024 rekord meleg év volt; a globális átlaghőmérséklet 1.55 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előtti értéknél, ami meghaladja a Párizsi Klímaegyezményben foglalt első határtértéket, amit a szélsőséges klimatikus viszonyok elkerülése érdekében állítottak fel.
A klímaváltozásról korábban azt gondoltuk, hogy az a távoli jövő kihívása, gyerekeink és unokáink problémája. Meg amúgy is: mi közünk nekünk itt Közép-Európában ahhoz, hogy a jegesmedvék lába alól kiolvad a jég? Legalább nem fáznak majd…
Magyarországon a mérések kezdete óta 2024 volt a legmelegebb év, az éves középhőmérséklet 2,1 Celsius fokkal haladta meg az elmúlt 30 év átlagát. Fontos azonban megérteni, hogy az éghajlatváltozás nem csak azt jelenti, hogy az átlaghőmérséklet növekszik a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok miatt, hanem azt is, hogy ennek következtében a szélsőséges időjárási események gyakorisága és súlyossága nő.
A környezetvédők gyakran hangoztatják, hogy ideje lenne végre tenni valamit, meg kell mentenünk a Földet. Az a baj, hogy a Föld nevű bolygónak lényegében teljesen mindegy; köszöni szépen, jól volt a jégkorszakban, és azt megelőzően is, amikor a kontinensek nem is így néztek ki és vulkáni láva fortyogott mindenütt. Nem a Földet kell megmenteni, mert az ezután is meglesz valahogy, hanem saját magunkat, hiszen a klímaváltozás nemcsak szimplán egy környezetvédelmi kérdés, hanem súlyos következményekkel jár a jelenlegi társadalmi-gazdasági berendezkedésünkre.
A kockázatkezelési szakzsargon a klímaváltozás kapcsán két kategóriát különböztet meg. Az átállási kockázatok az alacsony karbonkibocsátású gazdaságra való átállás nehézségeiből erednek (az estleges karbonadók például veszteséget okozhatnak az emisszió-intenzív szektoroknak), míg a fizikai kockázatok az éghajlatváltozás fizikai hatásaiból származó veszteségeket. Utóbbi esetében beszélhetünk krónikus kockázatokról, amik az éghajlat hosszabb távú változásaiból eredő folyamatok (például a légkör és az óceán hőmérsékletének emelkedése, az emiatt növekvő tengerszint, csökkenő édesvíz-készletek, a csapadék eloszlásának változása) és akut kockázatokról, amik konkrét időjáráshoz kapcsolódó eseményekből erednek (például hurrikánok és tornádók, áradások, extrém hőhullámok, jégviharok, erdőtüzek, villámárvizek, súlyos aszály és szárazság, erdőtüzek).
A fizikai kockázatok alatt nemcsak az eszközök és infrastruktúra leromlásából következő közvetlen veszteségek kockázatát értjük, hanem az értékláncok szétesését, az emberi egészségre és jólétre ható egyéb negatív hatásokat (például munkatermelékenység), vagy olyan hatásokat (például vízhiány miatt migráció) ami szélsőséges esetben geopolitikai konfliktusokhoz, háborúkhoz vezethet.
A klímaváltozás közvetlen és közvetett hatásai már most is érezhetőek a gazdaság számos területén. Ezek a kockázatok nemcsak egyes szektorokat érintenek, hanem az egész gazdaságot destabilizálhatják és különböző csatornákon keresztül begyűrűzhetnek a pénzügyi rendszerbe is.
Forrás: NGFS (2021)
Gondoljunk csak bele, hogy a súlyos szárazság milyen nehézségeket okozhat az agráriumban, és ez a hatás hogyan jelenhet meg az ezen vállalatokat hitelező pénzintézeteknél, mint hitelveszteség. Hasonló a helyzet más szektorokban is: ha a folyami hajózási utak időlegesen megszűnnek az alacsony vízállás miatt (lásd: Rajnai szállítmányozás), vagy az erőművi kapacitásokat le kell csökkenteni, mert nincs elegendő hűtővíz, akkor a vállalatok nehézségei továbbgyűrűzhetnek. Az erdőtüzek miatti veszélyeztetettség okán az ingatlanok és az infrastruktúra értéke csökkenhet, vagy az egyre gyakoribbá váló jégverések miatt pedig a biztosítási költségek emelkedhetnek, esetleg az is előfordulhat, hogy bizonyos esetekben a biztosítók kivonulnak egy adott részpiacról. A MunichRe viszontbiztosító szerint a természeti katasztrófák 2024-ben 320 milliárd dolláros veszteséget okoztak világszinten, szemben a 2023-as 268 milliárd dollárral. Az AccuWeather becslései szerint a Kalifornia déli részén ebben a hónapban végigsöprő tüzek önmagukban 250-275 milliárd dollár közötti kárt jelentenek.
Az elmúlt években megtapasztalt természeti katasztrófák klímaváltozással történő összefüggéseit a szkeptikusok is egyre kevésbé tagadják. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemcsak az egyének feladata, nélkülözhetetlen a világszintű együttműködés is, ami jelen helyzetben komoly kihívásokat tartogat.
Habár a kockázatok bekövetkezésének részletei ismeretlenek, egy valamit már most teljes bizonyossággal állíthatunk: az átállási és fizikai kockázatok manifesztálódása – valamilyen kombinációban – elkerülhetetlen. Időzítése, súlyossága és későbbi kezelhetősége attól függ, hogy miként reagálunk rájuk: amennyiben a Párizsi Klímaegyezmény célkitűzéseit az emberiség képes időben elérni, akkor magasabb átállási kockázatokkal szembesülünk, viszont ellenkező esetben, ha folytatjuk a hatástalan klímapolitikát, akkor, tetszik vagy sem, a fizikai kockázatok bekövetkezése fogja meghatározni a – nem is olyan távoli – jövőnket.
A gazdaság zöld átállásához elengedhetetlen, hogy a piaci szereplők (vállalatok, hitelezők, befektetők, biztosítók) megfelelően figyelembe vegyék a döntési folyamataikban a klímakockázatokat, amelyeknek végül meg kell jelenniük a kockázati modellekben, a hozam-elvárásokban és a termékek árazásában. A jövőbeni események előrejelzése és a kockázatok mérséklésére irányuló stratégiák kidolgozása kulcsfontosságú a reziliens működéshez és hosszú távú sikerhez.
Marczis Dávid
MNB, vezető kockázatelemző szakértő
Marczis Dávid a Heller Farkas Szakkollégium senior tagja. Tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetem befektetés-elemzés és kockázatkezelés szakirányán, valamint az angliai University of Hull-on végezte. 2022-ben csatlakozott a Magyar Nemzeti Bank kockázatkezelési főosztályához, ahol többek között a devizatartalék pénzügyi kockázatainak elemzésével foglalkozik.
Borítókép: a Dall-E képgenerátorral készítve
The post Après nous le déluge? Gondolatok a kaliforniai tűzvész margójára appeared first on Economania blog.