Először is, mi is az a tradwife? A tradwife jelenség a pandémia egyik váratlan mellékhatásaként lelt népszerűségre az interneten az elmúlt években. A lezárások kapcsán az úgynevezett „mamaszféra”, azaz a szülőséggel, párkapcsolattal, főzéssel és kézműveskedéssel foglalkozó közösségimédia-tartalmak exponenciális növekedést produkáltak. Ezen trend nyomán lelt jelentős követő bázisra a hagyományos nemi szerepeket és családi életet népszerűsítő tradwife mozgalom.
A tradwife elnevezés, a traditional wife, azaz hagyományos feleség szókapcsolat összevonásából született. A tradwife tartalmakban a hagyományos nemi szerepeket és családi életet népszerűsítik, ahol a férfi gondoskodik a család anyagi biztonságáról, a nő pedig a háztartás és a gyermeknevelés feladatait látja el. (Proctor, 2022)
A közösségi médiában megjelenő tradwife-ok jellemzően kellemes külsejű, női influenszerek, akik magukat kifinomult ételek főzése közben, gyermekeikkel törődve és házimunkát végezve ábrázolják. Posztjaik gyakran erősen idealizált ábrázolásokat tartalmaznak a háztartásbeli anyák mindennapjairól. Egy elhíresült történetben például egy nyolcgyermekes, gyermekeit teljes időben otthon iskolázó tradwife édesanya úgy készített melegszendvicset a családnak, hogy ahhoz nemcsak a sajtot készítette el saját kezűleg, a tehén megfejésétől kezdve, de a frissen sütött kényérhez még a lisztet is maga őrölte.
A tradwife mozgalom fontos eleme a napi teendők végzése közben az esztétika kihangsúlyozása mind az otthoni környezetben, mind a személyes megjelenésben. A tradwife influenszerek gyakran öltöznek az 1950-es évek Amerikájának stílusában vagy mezítláb, lenge, hosszú ruhákban. (Grose, 2024)
A tradwife mint családi-gazdasági modell
Az önmagukat tradwife-nak valló influenszerek gyakran feminista retorikát használnak és kihangsúlyozzák, hogy ez az életmód saját választásuk, mellyel az önálló és erős női életmódot élik. A hagyományos nemi szerepek ilyen módon történő népszerűsítése, ugyanakkor ellentmondásos lehet, mivel a döntés, hogy édesanyák otthon maradnak, sok családban a munka és gondoskodás nehéz összeegyeztethetőségével függ össze. Emellett, az egykeresős családmodell sok háztartás számára anyagi korlátokba ütközik. Éppen ezért a tradwife influenszereket gyakran éri kritika, hogy valójában egy nem mindenki számára elérhető privilégiumot gyakorolnak. (Proctor, 2022)
További kritikája a mozgalomnak, hogy önkényesen kiválasztott történelmi pillanatok idealizálásán (például az ’50-es évek Amerikája), illetve valótlan történelmi hagyományokon alapul. Claudia Goldin Nobel-díjas közgazdász munkássága például világosan rámutat arra, hogy a nők munkaerőpiaci részvételének története sokkal összetettebb, mint ahogy azt a tradwife mozgalom állítja. Goldin (2006) kutatásai szerint a nők a történelem során jelentős gazdasági szerepet játszottak, és a munkaerőpiacon való részvételük változása szorosan összefüggött az éppen aktuális társadalmi és gazdasági körülményekkel.
A „hagyományos” női szerepek idealizálása figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a nők a múltban is aktívan dolgoztak, akár mezőgazdasági munkában, akár ipari és kereskedelmi tevékenységekben. Goldin hangsúlyozza, hogy a nők munkaerőpiaci jelenléte és gazdasági hozzájárulása nem egy modern jelenség, hanem mélyen gyökerezik a történelemben, és a nők munkájának alábecsülése jelentős hátrányokkal járhat a gazdasági fejlődés szempontjából. Ennek fényében a tradwife mozgalom azon állítása, hogy a női munka kizárólagos otthoni szerepe hagyományos és természetes lenne, történelmileg pontatlan és a nők gazdasági szerepének devalválását eredményezi.
A tradwife-ok mint médiavállalkozók
Végezetül, a duplacsavar a történetben, hogy a közösségi médiában megjelenő tradwife-ok nem is állhatnának távolabb a háztartásbeli státusztól. A tradwife influenszer online személyiségek erősen mediatizáltak: Youtube és TikTok videók, blogok, Facebook, Instagram, Pinterest, Gab, Twitter, Patreon és Etsy fiókok működtetésével több milliós követésű média platformokat üzemeltetnek. A nagy követőtábor lehetőséget nyújt, hogy online identitásukat pénzzé tegyék magánéletük publikálásával, áruk és márkák népszerűsítésével. A platformok mindennapi működtetéséhez jelentős méretű produkciós stáb és back-office tevékenység is kapcsolódik, amit gyakran maguk a tartalomgyártók vezetnek. (Sykes és Hopner, 2024)
Hannah Neeleman, a Ballerina Farm nevű, vidéki életmódot népszerűsítő tradwife influenszer például több mint 15 millió követővel rendelkezik TikTokon és Instagramon, ahol a fenntartható gazdálkodást, gyermeknevelést és háztartási tevékenységeket bemutató videókat oszt meg. Neeleman a bemutatott tartalmaiban rendszerint látszólag egyedül és szimultán végzi a ház körüli teendőket, jószágokról való gondoskodást, a kisgyermekek nevelését és a tartalomgyártást. A Ballerina Farm, mindeközben, különféle termékeket is értékesít, például húsokat, készételeket és életstílustermékeket.
Neeleman a kritikák kereszttüzébe került, mivel sokan úgy vélik, hogy tartalmai nem tükrözik a gazdasági nehézségeket, amikkel a valóban mezőgazdaságból elő emberek szembesülnek, mivel igazából egy kiterjedt média- és életstíluscéget üzemeltet. Érdekes adalék, hogy a Neeleman család egyébként a JetBlue légitársaság alapítójának örököse. (Kircher és Bennett, 2024)
Bánkuty-Balogh Lilla
Hivatkozások:
Kircher, M. & Bennett, B. (2024). She Gave Birth Two Weeks Ago. Now She’s in a Beauty Pageant. New York Times [Digital Edition], 30 Jan. 2024, p. NA.
Goldin, C. (2006). The Quiet Revolution That Transformed Women’s Employment, Education, And Family. American Economic Review, 2006, v96(2,May), 1-21.
Grose, J. (2024): Tradwife’ Content Isn’t Really for Women. It’s for Men Who Want Submissive Wives. The New York Times Online. May 15, 2024.
Proctor, D. (2022). The #tradwife persona and the rise of radicalized white domesticity. Persona Studies, 8(2), 7–26.
Sykes, S. & Hopner, V. (2024). Tradwives: Right-Wing Social Media Influencers. Journal of Contemporary Ethnography, 0(0). https://doi.org/10.1177/08912416241246273
Borítókép: pexels.com
The post A gazdasági valóság a tradwife jelenség mögött appeared first on Economania blog.