Egyre több tanulmány világít rá, hogy az éghajlatváltozással járó kedvezőtlen természeti és gazdasági események a két alapvető jegybanki cél, az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás fenntartását is veszélyeztethetik, így folyamatosan nő a jegybankokon a nyomás, hogy segítsék a gazdaságok zöld átállását, a klímakockázati szempontokat vegyék hangsúlyosan figyelembe monetáris politikai eszköztáruk kialakításában.
A jegybankok a klímakockázati kérdésekben felismerték felelősségüket: egyre több publikáció, nyilatkozat jelenik meg az eszköztárak klímabaráttá alakításának kereteit elemezve. A legtöbb jegybanki tervben kiemelt helyen szerepel a fedezetkezelés zöldítésének fontossága (amelyre egy 2021-es, az alábbi képen látható Greenpeace akció is látványosan felhívta a figyelmet).
2021 tavaszán két Greenpeace-s ejtőernyős az Európai Központi Bank székházán a monetáris politika klímabaráttá alakítására hívták fel a figyelmet.
Forrás: greenpeace.org
A monetáris politikai eszköztár tradicionális eleme a bankrendszer számára biztosított hitelfelvételi lehetőség. Kevésbé ismert tény ugyanakkor, hogy a jegybankok hitelezési tevékenységüket kizárólag fedezett formában végzik, azaz a nyújtott hitelekért cserébe mindig valamilyen biztosítékot kérnek, például értékpapírok, vállalati követelések formájában. A fedezetkezelési keretrendszer központi elemei az elfogadhatósági kritériumok, illetve az úgynevezett haircut-rendszer, melyek segítségével a jegybankok meghatározzák az elfogadható instrumentumok körét, valamint azok befogadási értékét.
Nem nehéz belátni, hogy a fedezetkezelési keretrendszer kialakítása komoly hatással van a kereskedelmi bankok likviditásmenedzsmentjére, így a zöld szempontok integrálásával (például zöld instrumentumok preferenciális kezelése, barna kibocsátók büntetése stb.…), a feltételek módosítása révén a jegybankok érdemben befolyásolhatják a bankrendszer és azon keresztül a teljes gazdaság zöld transzformációját.
Másrészt, a jegybankok célzottan tudják támogatni a zöld értékpapír-piacok fejlődését, a kibocsátók piacra jutását. A zöld kötvények preferenciális kezelésével növelhető az ezen értékpapírok iránti piaci keresletet, így a zöld kibocsátók kedvezőbb feltételek mellett juthatnak forrásokhoz.
A fedezetkezelés zöldítésének szükségessége kapcsán mindenki egy véleményen van; a jegybankok meg is kezdték a munkát, egyre több elemzés, javaslat jelenik meg, valós lépéseket egyelőre ugyanakkor kevés jegybank tett eddig. Ennek egyik oka a megbízható, teljes lefedettséggel rendelkező adatok elérésének hiánya (amely szempont különösen hangsúlyos kisebb piacok, mint például a magyar vonatkozásában). Ezen túl szem előtt kell tartani, hogy bármilyen klímakockázati szabály-módosítás kizárólag olyan módon valósítható meg, hogy az ne veszélyeztesse a monetáris politika elsődleges céljait. Így jelenleg még nem alakult ki egységes, legjobb nemzetközi gyakorlat a fedezetkezelési keretrendszer zöldítése kapcsán.
Az eszközvásárlási programok a fedezetkezelésnél látványosabb monetáris politikai eszközök, így sok elemző a vásárlások zöldítését kezeli prioritásként. Az eszközvásárlások nagyságát, létét erősen befolyásolják a gazdasági ciklusok. A jelenlegi szigorító jegybanki megközelítésben egyes országokban az eszközvásárlások szinten tartása, kivezetése van folyamatban, míg máshol egyáltalán nem nyílik lehetőség vásárlások végrehajtására. A gazdasági ciklus a fedezetkezelés kapcsán is releváns szempont (például válság esetén szükség lehet a likviditás bővítésére, az elfogadhatósági szabályok enyhítésére), ugyanakkor a zöldkötvény-piacok fejlesztése, a klímakockázati szempontok keretrendszerbe illesztése szigorító monetáris politika mellett is lehetséges, stabilabb teret biztosítva a jegybanki zöldítési elképzelések megvalósítására. (Elismerve természetesen, hogy lazító intézkedések mellett itt is nagyobb a jegybanki mozgástér.)
Az MNB a jegybanki szférában az elsők között tett lépéseket a fedezetkezelés zöldítése terén. A zöld értékpapír-piacok fejlesztését támogatandó – összhangban egyéb monetáris politikai lépéseivel – 2021 szeptemberében kedvezményes befogadási feltételeket határozott meg a zöld kötvényekre.
Forrás: Kiss és szerzőtársai (2022)
Ezen felül, felismerve az adatelérés és transzparencia fontosságát egy kialakulóban lévő piacon, az MNB 2022-ben megjelentette a klímaváltozással kapcsolatos első pénzügyi jelentését, melyben többek között elemezte és nyilvánosságra hozta a fedezetként zárolt értékpapírok becsült karbonkibocsátását és a karbon-intenzív eszközök arányát.
Forrás: Kiss és szerzőtársai (2022)
Nyilvánvaló, hogy a piaci stabilitás és a bankrendszeri szinten szükséges likviditás biztosítása mellett a rendszerszintű változások csak hosszabb távon valósíthatók meg. Habár az MNB az első lépéseket megtette a klímakockázatok fedezetkezelési rendszerbe történő integrálása kapcsán, illetve a transzparencia növelésével jó példát mutat, további elemzések elvégzése szükséges a következő lépések vonatkozásában. Az előrelépés kapcsán kulcskérdés a megfelelő adatok elérése, amely jelenleg még nem biztosított teljeskörűen. Az adatokon túl az optimális modell, eljárásrend meghatározása kapcsán sincs még a jegybanki szférában kialakult konszenzus. A zöld kötvény piacok támogatása a jelenlegi keretrendszerben is hatékonyan megoldható a transzparencia, közzétételi előírások feszesítésével, vagy preferenciális haircut-értékek alkalmazásával.
A klímakockázatok fedezetkezelési keretrendszerbe történő integrációja már jóval összetettebb kérdés mind az alkalmazott metrika, mind a bevezetendő fedezetkezelési eljárásrend vonatkozásában. Optimális esetben megítélhető lenne az egyes kibocsátók Párizsi klímacéloknak való megfelelése, amelyet alapul véve lehetne a fedezetkezelési keretrendszert módosítani, például a banki fedezeti pool-ok esetében klímacélokat előírni, a zárolt állományokat és velük párhuzamosan a banki mérlegeket is a zöld irányba mozdítani. Ehhez azonban a feltételek jelenleg még nem adottak. Ennél egy fokkal egyszerűbb megközelítés lenne, ha a kibocsátók klíma-stratégiájának egyedi elemzése helyett a jegybank valamilyen hüvelykujj-szabály alapján tenne különbséget a fedezetek között, mint például a „barna iparágak” (kibocsátók) azonosítása, kapcsolódó kibocsátók/kibocsátások büntetése, esetleg fedezeti körből történő kizárása. Ugyanakkor már ez a megközelítés is komoly módszertani hátteret igényel, hisz egy kibocsátónak vannak zöld és kevésbé zöld projektjei, több iparágban is tevékenykedhet, vagy adott esetben épp azért bocsát ki kötvényt, hogy a tervezett zöld-átmenetet végrehajtsa. Azaz a klímakockázati aspektusok teljes integrációja előtt az adatok elérését, a transzparencia szükséges szintjét és ehhez kapcsolódóan a megfelelő modellek rendelkezésre állását szükséges biztosítani.
Marczis Dávid
MNB, vezető kockázatelemző szakértő
Marczis Dávid a Heller Farkas Szakkollégium senior tagja. Tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetem befektetés-elemzés és kockázatkezelés szakirányán, valamint az angliai University of Hull-on végezte. 2022-ben csatlakozott a Magyar Nemzeti Bank kockázatkezelési főosztályához, ahol többek között a devizatartalék pénzügyi kockázatainak elemzésével foglalkozik.
Hivatkozások:
Kiss László, Manasses Gergely és Straubinger András (2022): “A fedezetkezelés zöld fordulata”, in: Monetáris politika a fenntarthatóság jegyében – A Magyar Nemzeti Bank tanulmánykötete a zöld monetáris politikai eszköztár első évéről, Magyar Nemzeti Bank
A Magyar Nemzeti Bank 2022. augusztus 2-án publikálta a „Monetáris politika a fenntarthatóság jegyében – A Magyar Nemzeti Bank tanulmánykötete a zöld monetáris politikai eszköztár első évéről” című kiadványát. A kötet bemutatja, hogy a 2021 nyarán elfogadott zöld eszköztár-stratégia megjelenése óta eltelt egy évben milyen gyakorlati lépéseket tett az MNB monetáris politikájának zöld elemekkel történő kiegészítése terén. Cikksorozatunkban a szerzők a tanulmánykötet egy-egy fejezetét foglalják össze.
Főoldali kép forrása: pixabay.com
The post A jegybanki fedezetkezelés is beszállt a klímaváltozás elleni háborúba appeared first on Economania blog.