A futball – Angliából kiindulva – először Európában vált népszerűvé bő száz évvel ezelőtt, de hamar elterjedt más kontinenseken is. Az első világbajnokságot 1930-ban rendezték Uruguayban 13 résztvevővel, a katari torna 32 helyéért pedig közel 200 ország küzdött mega selejtezők során.
A résztvevő országok között óriási különbségek vannak történelmi és kulturális szempontokból, ahogyan a gazdasági és pénzügyi lehetőségek terén is. Az elmúlt 21 világbajnokságon legjobban szereplő országok Európa mellett Dél-Amerikában találhatóak, azonban a sport modernkori fejleményeit (mint például ázsiai és afrikai országok kiemelkedése) nézve az a benyomásunk támad, hogy a tradíciókon túl az eredményesség mögött más tényezők is rejlenek.
A topligáktól kezdve a szabadidős játékosokig majdnem mindenki rúgott már focilabdát élete során legalább egyszer. A foci viszonylag olcsó játék, nem kell hozzá más, csak egy labda és egy kis tér. Ugyanakkor a széles körben elérhető sportolási lehetőségek és az ehhez szükséges modern infrastruktúra biztosítását úgy, mint a profi csapatok edzőtáboroztatását, tehetséggondozást, utánpótlás nevelést, jellemzően a fejlett országok engedhetik meg maguknak. Felmerül tehát, hogy van-e összefüggés a nemzeti csapatok teljesítménye és az adott ország gazdasági teljesítménymutatói között.
Az alábbi ábránkon a vásárlóerő paritáson mért egy főre jutó bruttó hazai termék és a FIFA-pontszám összefüggését mutatjuk be. Utóbbi mutató – a sakkban is használt Élő-pontrendszer alapján – a csapatok relatív erejét tükrözi. Az ábrán az egyes pontok mérete az adott ország gazdaságának méretétől (GDP) függ, pirossal pedig a 2022-es katari világbajnokságra kijutott országokat jelöltük.
FIFA pontszámok alakulása a gazdasági erő függvényében
Forrás: FIFA és Világbank adatok alapján saját szerkesztés
Az ábrát nézegetve az első benyomásunk az lehet, hogy a ranglistán előkelő helyet elfoglalók jellemzően a nagy gazdasági erővel és relatív jóléttel rendelkező fejlett országok (jobb felső kör), ugyanakkor nem elhanyagolható a kisebb, fejlődő országok köre sem a FIFA-rangsorban jól teljesítők között (jobb alsó kör). A teljesség kedvéért természetesen fontos megemlíteni, hogy a világbajnokság területi kvótás rendszere eleve lehetőséget ad olyan országoknak is kijutni a világeseményre, akik abszolút értelemben nem feltétlenül lennének befutók, és ennek hátulütőjeként adott esteben nívós csapatok is kieshetnek a versenyből: erre példa, hogy a 2020-as Európa bajnok olaszok nélkül zajlik most a katari VB.
A fenti kérdést számos tanulmány vizsgálta. Gasquez és szerzőtársai (2014) azt elemezték, hogy az országok FIFA helyezésének 1993 és 2010 közötti alakulása milyen ökonometriai összefüggést mutat olyan változókkal, mint a Human Development Index (HDI), az egy főre jutó GDP, a gazdasági nyitottság, népességszám, kormányzati költések vagy az infláció. Elsőre intuitívnek tűnhet, hogy nagyobb merítésből több tehetséges fiatal tud eljutni a sportág élvonalába, ugyanakkor érdekes, hogy a népességszám lényegében semmilyen összefüggést nem mutatott a FIFA-helyezés kapcsán. A szerzők regressziós modelljükben a HDI és a GDP esetében fedeztek fel kapcsolatot a FIFA helyezéssel összefüggésben, azonban a kapcsolat magyarázóereje közepesen gyenge (R^2 = 0,44), valamint felhívták a figyelmet arra is, hogy az ok-okozati kapcsolat iránya nem egyértelmű, azaz a rendelkezésre álló anyagi és pénzügyi források (részben) hatnak a futball teljesítményre, azonban a népszerű és sikeres sport is számos pozitív visszahatással bír társadalmi szinten.
Batarfi és Reid (2020) számos makrogazdasági, demográfiai és egyéb változóval próbálta magyarázni a futballteljesítményben megfigyelt történelmi eltéréseket. A nyertes meccsek arányát az ő modelljükben sem befolyásolja a népességszám, munkanélküliségi ráta, az ország helyezése a nyári olimpiai játékokon, ugyanakkor a GDP esetében pozitív összefüggést mutattak ki, jóllehet itt is közepesen gyenge magyarázóerővel.
A kutatási eredmények végső soron azt erősítik meg bennünk, hogy a labdarúgás nem véletlenül a világ egyik legnépszerűbb sportja: egyes gazdag országok hiába tudnak több anyagi forrást allokálni, a sikeres futballt számos egyéb tényező befolyásolja: a sport szépségéhez szervesen hozzátartozik annak kiszámíthatatlansága és számokkal nehezen megragadható kulturális sokszínűsége.
Marczis Dávid, Varga Márton
MNB
Hivatkozások:
Gasquez, Roberto & Royuela, Vicente. (2014). Is Football an Indicator of Development at the International Level? Social Indicators Research. 117. 10.1007/s11205-013-0368-x.
Batarfi, Meshael & Reade, J. James. (2020). Why are we so good at football, and they so bad? Institutions and national footballing performance. Discussion Paper No. 2020-17, Department of Economics, University of Reading
Főoldali kép forrása: pixabay.com
The post A katari világbajnokság margójára – a foci valóban csak a gazdag országok játéka? appeared first on Economania blog.