Pontos feljegyzések nincsenek az első eltulajdonított kerékpárról, de feltételezhetjük, hogy a biciklilopás közel egykorú a biciklivel. Mi az oka, hogy a meglovasított kétkerekűek évről évre a kriminálstatisztikai táblázatok felsőbb soraiban szerepelnek?
A kerékpározás világszerte növekvő tendenciát mutat, mely mögött több jól azonosítható tényező húzódik meg. Például, sok országban támogatott a kerékpárvásárlás a szénmonoxid-kibocsátás visszaszorításának reményében. Továbbá, a kerékpározás népszerű sport az egészséges életmódot követők körében is. Végül, de nem utolsósorban, egyes kerékpárok státusszimbólummá váltak, a kereskedők gyakran többet elkérnek egy felsőkategóriás modern bicikliért, mint egy hasonló kategóriájú motorkerékpárért vagy akár egy használt autóért.
Az S-Works Tarmac kerékpár árának felbontása az általános árszínvonal által indokolt árra (világoskék) és az afeletti felárra (sötétebb kék)
Forrás: https://road.cc/content/feature/rising-cost-cycling-crisis-298419
Több és drágább bicikli van az utakon, ugyanis az árak emelkedése nemcsak a csúcskategóriában figyelhető meg (lásd a mellékelt ábrát), hanem általános, hogy a kétkerekűek árszínvonalának növekedése jóval az infláció felett jár. Ezt csak erősíti, hogy egyre növekszik az elektromos kerékpárok értékesítése is. Az iparágba áramló tőke, illetve az utcákon megjelenő érték pedig magával vonta a biciklilopás fellendülését. Magyarországról nincsenek részletes statisztikák, de az EU-s országokban és az Egyesült Államokban is kimutathatóan „kelendőek” a biciklik. Németországban például csak az áruházi lopás gyakoribb, mint a kerékpárok eltulajdonítása. Hollandiában pedig, ahol az EU legtöbb esetét regisztrálják, éves szinten mintegy 600 millió euróra becsülik az okozott károkat. Szakértők szerint azonban a valós számok ennél sokkal magasabbak is lehetnek, hiszen gyakori, hogy a lopást nem jelenti a tulajdonos.
A kerékpárlopás virágzásának szerteágazó okai vannak. A már említett növekvő értéken túl az is közrejátszik, hogy a kerékpárok használata, terjesztése kevéssé szabályozott, illetve az iparág sem mozdul el olyan irányba, ami csökkentené a lopás kockázatát. Az is szerepet játszik, hogy biciklit lopni tulajdonképpen könnyű.
A szabályozás hiánya mindenképp szembeötlő, főleg, ha a gépjárművekével vetjük össze: egy biciklit nem kell regisztrálni, nincs rendszáma, és biztosítást sem kötelező kötni rá. Bár minden biciklinek van vázszáma, sokaknak ez nem ismert, kötelező regisztráció hiányában pedig sokszor nem is lehet a biciklit a jogos tulajdonosához kötni, lehetetlenné téve ezzel a felderítést a hatóságok számára. A jelenlegi iparági sztenderdizáció is a tolvajoknak kedvez inkább. Míg az okostelefonoknál a valamennyi platformon elterjedő távoli lezárás visszavetette a lopások számát, addig a kerékpárok komponenseinek konszolidációja azt eredményezte, hogy könnyebb egy lopott biciklin akár alkatrészenként is túladni.
Azonban talán a legfontosabb tényező, hogy biciklit lopni könnyű. Könnyű vállalkozás akkor is, ha egy opportunista lopást követ el egy nehéz helyzetű személy, de valódi „vállalkozásként”, a szervezett bűnözés keretei között is könnyűnek számít, a már említett szabályozási és adminisztrációs hiányosságok miatt. A nem-hivatalos statisztikák is azt mutatják, hogy döntően kétféle biciklitolvaj létezik. Az egyik, aki óvatlanul elhelyezett, esetleg gyenge lakattal lezárt biciklit lop, hogy egy kis összegért azonnal túladjon rajta. Ezekben a lehetőséget az szüli, hogy a közterületeken jól hozzáférhetőek a biciklik, adott esetben pedig az eltulajdonított tárgy maga a menekülőjármű. A másik tolvajtípus, aki egy szervezett csapatban érkezik, profi szerszámokkal és egy zárt rakterű furgonnal. Az EU-ban szervezetten lopott biciklik végül többnyire keleti, nem EU-s országokba kerülnek szürkeimport formájában. Annak ellenére, hogy már a szervezett bűnözés is kiterjed a biciklilopásra, az azonosítási nehézségek miatt a hatóságok nehéz helyzetben vannak. Nem meglepő módon, a bejelentett esetek 90-95 százalékában semmilyen nyomozati eredmény nem születik.
Összességében, figyelembe véve, hogy egy biciklitolvaj milyen alacsony kockázatokkal néz szembe, számba véve az egyre növekvő és egyre értékesebb kerékpárállományt, azt a köveztetést kell levonjuk, hogy ha valaki lopásra adja a fejét, akkor valójában közgazdaságilag racionális döntés biciklikre specializálódni.
Barkó Tamás
MNB Intézet
Doktori fokozatát a Tilburgi Egyetemen szerezte 2018-ban. Tanulmányait követően posztgraduális kutatóként dolgozott a Mannheimi Egyetem vállalati pénzügyek tanszékén, majd 2020-ban a frankfurti vállalati szektorban helyezkedett el. 2022 óta kvantitatív kutatói pozíciót tölt be a Quoniam Asset Management GmbH-nál, illetve 2023 óta a Neumann János Egyetem MNB Intézetében dolgozik mint egyetemi docens.
Borítókép: a DeepAI képgenerátorával készült
The post A kerékpározás árnyoldala appeared first on Economania blog.