Az Egyesült Államok jogrendszerével kapcsolatban sok legenda kering, beleértve a mikrohullámú sütőben szárított macskáról és a McDonald’s “túl forró kávé” peréről szóló történetet. Míg az előbbi kitaláció, az utóbbi megtörtént eseten alapszik. Fontos azonban megjegyezni, hogy az amerikai jogrendszerben valódi eszközök vannak a vállalatok magatartásának jogi felügyeletére, és ezek egyike a csoportos kereset.
A csoportos keresetek lehetőséget biztosítanak a részvényeseknek arra, hogy jogi lépéseket tegyenek egy vállalat ellen, ha úgy érzik, hogy a vállalat nem megfelelően kezeli az általuk befektetett tőkét. Ezeket a peres eljárásokat gyakran csoportos keresetekként vagy pertársulásként említik, és erőteljes eszközök az Egyesült Államok jogrendszerében.
Az amerikai jogrendszer szigorúan szabályozza a csoportos kereseteket annak érdekében, hogy a jogi eljárások jól szervezettek legyenek, és hogy a megalapozatlan ügyek elkerülhetők legyenek. Ezek az eljárások fontos szerepet játszanak a vállalati felelősségvállalásban, mivel lehetővé teszik a részvényesek, különösen a kisebbségi részvényesek számára, hogy számonkérjék a vállalatok cselekedeteit. Csoportos kereseteket indíthatnak különböző okok miatt, például fogyasztói jogok megsértése, kisebbségi részvényesek jogainak megsértése, versenyellenes vádak vagy akár értékpapírcsalás esetén.
Bár a szabályozás szövetségi és állami szinten is elég kiforrott, a csoportos keresetek létjogosultsága továbbra is vitatott kérdés. A támogatók szerint ez a jogi eljárás lehetőséget kínál a kisrészvényeseknek arra, hogy hallathassák hangjukat, de az ellenzők szerint elsősorban a jogi irodáknak kedvez. A magas díjazás reménye ugyanis ösztönözheti az ügyvédeket arra, hogy előmozdítsák a csoportos keresetek létrehozását, akár olyan esetekben is, ahol nincs elegendő bizonyíték. Továbbá, a kritikusok szerint az egész kártérítési folyamat problémás, mivel a vállalatok fizetik meg a büntetést vagy a kártérítést, nem pedig azok az ügyvezetők, akik elkövették a visszaéléseket. Ez gyakorlatilag vagyoni transzfert jelent a részvényesek között, és potenciálisan csökkenti a társadalmi jólétet. Azonban egyben tény, hogy jelenleg csak a csoportos keresetek biztosítanak megfelelő lehetőséget a kisrészvényeseknek a jogorvoslatra.
A Luc Rennebooggal és Hulai Zhanggal közös kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy milyen gazdasági hatásai vannak annak, mikor a részvényesek csoportos keresetet nyújtanak be egy vállalat ellen. A tanulmányban 1996 és 2019 között 2.910 ilyen peres ügyben érintett cég teljesítményét vizsgáltuk. A kutatás célja az volt, hogy feltérképezzük a csoportos keresetek hosszú távú következményeit és az azonnali piaci reakciókat. Az eredmények azt mutatják, hogy a csalások széles körben elterjedtek, különösen a technológiai, szolgáltatási, pénzügyi és egészségügyi iparágakban, valamint tőzsdei buborékok és válságok idején.
Az újonnan benyújtott keresetek átlagos száma évente 134 volt, a technológiai ágazatban a dotcom-buborék (2001) után volt a legmagasabb az új esetek száma, míg a pénzügyi ágazatban a 2008-as pénzügyi válság idején jött egy nagyobb hullám. A kisebb és a kockázatosabb vállalatok, valamint a kevésbé átlátható cégek gyakrabban kerültek a bíróság elé. A részvényárfolyamok csökkentek a vádirat beadását követően, és érdekes módon a cégek értékcsökkenése lényegesen nagyobb volt, mint az esetleges jövőbeni kártérítés összege. A pereskedés egyéb gazdasági hatása is jelentős volt, mivel a vád alá helyezett vállalatok hosszú távú nyereségességét és működési költségeit is negatívan befolyásolta.
Megjegyzés: Az ábrán piros jelöli a beperelt cégek kumulált abnormális hozamainak alakulását „Beperelt”). A kék vonal a hasonló, de nem pereskedő vállalatok abnormális hozamait mutatja a megegyező időszakban („Kontroll”). Az A panel valamennyi kereset vonatkozó hozamait mutatja. A B panel azokat a hozamokat mutatja, ahol az alperes vállalat végül kártérítést fizet, míg a C panel a bíróság által későbbiekben elutasított keresetek körüli hozamokat jelöli.
Az eredmények azt mutatják, hogy az árfolyamok esése jelentősen függ attól, hogy mennyire stabil egy cég pénzügyi helyzete, mekkora a piaci kapitalizációja, illetve általában mennyire stabil a befektetői bázisa. Egy egyszerű long-short stratégiát vizsgálva azt találtuk, hogy jelentős hozamra tehet szert az a befektető, aki a csoportos kereseteket figyelembe véve allokálja tőkéjét. Ez arra enged következtetni, hogy bizonyos befektetők, például kockázatitőke-alapok, aktívan követik a bírósági ügyek alakulását.
Az érintett vállalatokon túl tekintve azt találtuk, hogy a pereskedés negatív és pozitív hatásokkal is járhat a versenytársakra. Egyfelől, mind a befektetők, mind a fogyasztók bizalmatlanok lehetnek a versenytársakkal szemben, ha úgy vélik, hogy hasonló problémákkal küzdenek. Ugyanakkor, a versenytársak profitálhatnak is, ha a bizalmatlan ügyfelek az ő termékeikre és szolgáltatásaikra váltanak. Azt találtuk, hogy mindkét mechanizmus működésbe lép a keresetek benyújtását követően, de a negatív hatás dominál. Összefoglalva, a csoportos keresetek elterjedtek és jelentős hatással vannak a cégek teljesítményére, részvényárfolyamaira és piaci környezetükre. Kutatásunk bemutatta a pereskedés hosszú távú hatásait, és rávilágított arra, hogy a csoportos keresetek körüli piaci reakciók jelentősek lehetnek a befektetők számára.
Barkó Tamás
MNB Intézet
Főoldali kép forrása: pixabay.com
The post A pertársaság és következményei az Egyesült Államokban appeared first on Economania blog.