Egy adott technológiai innováció felforgató hatását rövid távon túlbecsüljük, míg hosszú távon hajlamosak vagyunk azt alábecsülni. Így lehetne röviden megfogalmazni a Gartner technológiai tanácsadó cég által kifejlesztett „hype-ciklus” görbe üzenetét, amely egy új technológiai innováció adoptációját, társadalmi elfogadottságát mutatja be annak életciklusán keresztül. Maga az angolból átvett „hype” szó, is a hiperbolából származik, ami magyarul nagyítást, túlzást jelent.
Az elmélet szerint a legtöbb sikeres technológiai innováció jellemzően öt fázison megy keresztül. Kezdetben az innovációs trigger (innovation trigger) időszakában, az adott technológiai áttörés jelentős médiafigyelmet és érdeklődést generál, annak ellenére, hogy az adott technológia kereskedelmi életképessége ekkor még nincs bizonyítva, esetleg konkrét termék sincs, de a kapcsolódó történetek megragadják az emberek fantáziáját.
A második fázisban a túlzott várakozások csúcsa (peak of inflated expectations) következik, mikor a korai sikertörténetek, vagy éppen kudarcok nagy nyilvánosságot kapnak, és köznapian szólva úgy érezzük, hogy a csapból is ez a téma folyik. A Gartner elemzése szerint ebben a fázisban van most a generatív mesterséges intelligencia kereskedelmi felhasználása.
A harmadik fázis egy ún. kiábrándulási gödör (trough of disillusionment), mikor a kudarcba fulladt kísérletek nyomán, vagy gyakorlati felhasználások híján a befektetők érdeklődése lecsökken, a média figyelem elfordul az adott innovációtól. Ebben a fázisban azok a cégek élhetnek túl, akik a technológia korai befogadóinak elvárásaihoz rugalmasan tudnak alkalmazkodni és folytatni tudják a fejlesztéseket.
A negyedik lépés, a megvilágosodás emelkedője (slope of enlightenment), amikor új felhasználási módok látnak napvilágot, kifejlesztésre kerülnek a második és harmadik generációs termékek, és szélesebb körben is elterjednek a technológia használatából származó előnyök. Ekkor a projektek jellemzően újra finanszírozáshoz jutnak.
Az ötödik fázisban, a termelékenység platóján (plateau of productivity) a technológia széles körű piaci alkalmazhatósága egyértelművé válik, elkezdődik a főáramos adoptálás, illetve fellendül a technológia profitabilitása. A hype-ciklust alkotó korai technológiai áttörés, illetve a túlzott várakozások felelősek az adott innováció felforgató hatásainak rövid távon való túlértékeléséért, míg a termelékenységi plató szakasza hozza el azokat hosszú távú, kitartó és jelentős felforgató hatásokat, amit előzetesen jellemzően alábecslünk (Gartner, 2023).
A Gartner hype-ciklus elméletet számos kritika érte, elsősorban azért, mert nem beszélhetünk valós ciklikusságról, így az elnevezés nem pontos, illetve mivel a várakozások mértéke erősen szubjektív, nehezen mérhető. Ugyanakkor, a tömegkommunikáció és a közösségi média korszakában valóban fontos tényező a technológiákkal kapcsolatos piaci várakozások hatása, mint például a generatív mesterséges intelligencia körüli hype, ezért érdemes felidézni egy tanulságos gazdaságtörténeti példát, mikor a várakozások és a valóság nagyon eltérő pályát járt be.
A nemrég magyar nyelven is megjelent Nagy átmenetek című könyvében a világhírű cseh-kanadai tudós, Vaclav Smil az elektromos autók, mint technológiai innováció elterjedését hozza erre példaként. Az elektromos autók története azt mutatja meg, hogy a technológiai átmenetek hosszú és komplex folyamatok lehetnek, és nem minden ígéretes kezdet válik sikeres átmenetté.
Az elektromos autók kifejlesztése, a közvélekedéssel szemben, ugyanis nem mai, hanem egy több mint száz éves történet. Az amerikai elektromos járművek kereskedelmi célú gyártása először 1897-ben kezdődött, amikor az Electric Carriage and Wagon Company bevezette az első elektromos taxikat New Yorkban. A korabeli hirdetés akár ma is születhetett volna: „teljes mértékben biztonságos, tökéletesen tiszta járművek, amelyeket a legjobb vezetni és a leggazdaságosabb fenntartani” (Smil, 2023:38). Az elektromos autók előnyei közé tartozott a tiszta és csendes működés, valamint nem igényeltek gyúlékony üzemanyagot vagy nehezen kezelhető indítómotorokat.
1899-ben egy golyó alakú, francia elektromos autó volt az első közúti jármű, amely elérte a 100 km/h-s sebességet. Ekkorra az eladott új elektromos járművek száma az Egyesült Államokban meghaladta az évi 1500 darabot. Összehasonlításképpen, a világ legtöbb eladást produkált hibrid személygépkocsija, a Toyota Prius, 1997-ben, a piacra dobásának évében, 323 darabbal debütált. A korabeli technológiai várakozásokat mi sem tükrözi jobban, minthogy már az elektromos autó infrastruktúra kialakítása is elkezdődött a századfordulón: hat töltőállomást telepítettek New York és Philadelphia között, Thomas Edison pedig új autóakkumulátor fejlesztésébe kezdett.
Azonban a hatékony akkumulátorok kifejlesztése nehezebb feladatnak bizonyult, mint azt kezdetben gondolták. Nem sikerült leküzdeni a korlátozott hatótávolság és hosszú töltési idő problematikáját, ezért a benzinüzemű belső égésű motorok váltak dominánssá, mivel azok megbízhatóbbak és hatékonyabbak voltak. A New York-i Electric Vehicle Company végül a Ford T-modell 1908-as megjelenése előtt egy évvel ment csődbe, mikor működését már csak a Central Parkban megtett alkalmi utak jelentették (Smil, 2023:39).
A belső égésű motorokról az elektromos motorokra való átállás gondolatának újraéledésére ezután közel száz évet kellett várni. A szénmentesítésre való törekvés hozta el azt a szemléletváltást, aminek következtében újra gazdasági értelmet nyert az elektromos közúti közlekedés. A 1990-es évek elején Kalifornia államban bevezetett környezetvédelmi szabályozások adtak új lendületet az iparágnak, amely aztán az említett Toyota Prius, majd a Tesla Motors révén került be a köztudatba. 2022-ben az összes eladott új autó 14 százaléka volt elektromos, a 2023-as évre pedig 18 százalékot prognosztizálnak, amely trend egyre erősödni fog a jövőben, különösképpen az Európai Unióban és az Egyesült Államokban elfogadott környezetvédelmi irányelvek nyomán (IEA, 2023). Egyes előrejelzések szerint 2040-re az elektromos járművek már a teljes utasszállító közúti járműállomány valamivel több, mint 30 százalékát teszik majd ki. Ez a statisztika hatalmas növekedésről tesz tanúbizonyságot, azonban egyben azt is jelenti, hogy számarányában még húsz év múlva – az elektromos autók megjelenése után közel 150 évvel – is a belső égésű motorral hajtott autó lesz a domináns technológia a közúti forgalomban (Smil, 2023:40).
Mit tanulhatunk ebből? Nem minden kecsegtető technológiai kezdet válik sikeres átmenetté, és nem minden átmenet egyenes. Az elektromos autók esetében az első innovációs hullámot az akkumulátorokkal kapcsolatos technológiai korlátok törték meg, majd száz évvel később, az akkor még ismeretlen környezetvédelmi aggályok hívták újra életre. Ugyanakkor, az akkumulátorok körüli technológiai korlátok részben továbbra is fennállnak, mégis hajlandóak vagyunk invesztálni azok leküzdésébe, annak ellenére, hogy a technológiai átmenet még messzinek tűnik. A technológiai innovációk, mint a generatív mesterséges intelligencia felforgató hatásainak értékelésekor, tehát ne essünk abba hibába, hogy a túlzott várakozások csúcsán azt gondoljuk, hogy az életünket pár éven belül radikálisan meg fogja változtatni az adott technológia. Ugyanakkor, ha már eltelt az a pár év, és még mindig nem történt látványos változás, ne gondoljuk, hogy ugyanaz a technológia évtizedes viszonylatban már nem fogja valóban felforgatni az életünket.
Bánkuty-Balogh Lilla
Hivatkozások:
Gartner (2023): Gartner Hype Cycle: Interpreting technology hype. https://www.gartner.com/en/research/methodologies/gartner-hype-cycle
IEA (2023), Global EV Outlook 2023, IEA, Paris https://www.iea.org/reports/global-ev-outlook-2023
Smil, V. (2023). Nagy átmenetek: Hogyan született meg a mai világunk és mit tegyünk, ha sokáig meg akarjuk őrizni? Pallas Athéné Könyvkiadó, 2023, Budapest, p. 399.
Borítókép: pexels.com
The post A technológiai hype-ciklusok természete, avagy mit várjunk a generatív AI-tól? appeared first on Economania blog.