A 2023-as közgazdasági Nobel-díjat Claudia Goldin a nemek közötti kereseti különbség tanulmányozásával nyerte el. A kérdés korábban is sokakat foglalkoztatott, ezt követően pedig valóságos „forró téma” lett a közgazdaságtanban és a médiában is.
Habár egyértelmű, hogy a női munkavállalók helyzete az elmúlt évtizedekben fokozatosan sokat javult – helyet kaptak a (felső)oktatásban, kiszélesedtek a lehetőségeik, és manapság jobbak a kilátásaik karrierjük tudatos építésére –, átlagkeresetük messze nem egyenlő a férfiakéval továbbra sem. Az Európai Unió országaiban az átlagos különbség (unadjusted gender pay gap) 12,7 százalék, Magyarországon az átlag feletti 17,3 százalék (Eurostat, 2024a). Az eltérés sokféleképpen magyarázható, azonban, ha eltekintünk a strukturális tényezőktől, az egyik legmeghatározóbb pont a gyermekvállalás marad.
A gyerekvállalás – ahol a női karrier megtorpan
A pályakezdő nők a férfiakkal szemben Európában átlagosan csak 5,97 százalékos, Magyarországon 7 százalékos fizetési különbséggel néznek szembe. Ennek fokozatos növekedése az elkövetkezendő években azonban különböző mintákat követve mindenhol megfigyelhető, és habár a karrier végéhez közeledve a legtöbb országban csökken, sehol sem éri el újra a kezdeti alacsony százalékot (Eurostat, 2023a).
A nem korrigált nemek közötti kereseti különbség életkor szerint 2021-ben
Forrás: Eurostat (2023a)
Megjegyzés: A nem korrigált nemek közötti kereseti különbség a női és férfi dolgozók átlagos bruttó órabérének különbségét jelenti a férfiak átlagos bruttó órabérének százalékában kifejezve.
A görbék által demonstrált megfigyelések egyik gyakori magyarázata, hogy a nők többsége időszakosan megszakítani, szüneteltetni kényszerül karrierjét, legtöbb esetben a szülés és gyermeknevelés következtében. Ugyan a távol töltött idő után szinte mindannyian visszatérnek a munkaerőpiacra, sokszor csak részmunkaidős formában tudják vállalni. Ezt bizonyítja, hogy az európai édesanyák több mint 60 százaléka részmunkaidőben dolgozott 2022-ben (Eurostat, 2024b).
Gyakran hangoztatják, hogy a nem fizetett gondoskodási kötelezettség, amely miatt a nők munkaerőpiaci aktivitása ilyenkor csökken, ugyanúgy érinti a férfiakat is. Mindenesetre kétségtelen, hogy az édesanyák és édesapák felelősségvállalása egyenlőtlenül oszlik meg ebben a tekintetben. Azoknak, akik csökkentették munkaidejüket a gyermekgondozási feladatok könnyebb ellátása érdekében, 82 százaléka nő volt. Magyarországon még az átlagnál is magasabb volt ez az arány 2018-ban. Ezzel szemben a férfi munkavállalók több mint 80 százaléka semmilyen változást nem tapasztalt gyermeke születése után a munkahelyi életében, legalábbis a munkavállalási kapacitásuk nem csökkent (Eurostat, 2023b). Sőt a pozitív különbség a foglalkoztatási arányban – azon férfiak között, akiknek vannak gyermekeik, és azok között, akiknek nincsenek – azt is jelentheti, hogy a férfiak hajlamosak még növelni is a munkaerőpiaci részvételüket (Eurostat, 2023c).
Ez lenne minden? – Hab a tortán
Amikor egy nőből anya lesz, új kihívások alakulnak ki számára a piacon. Ezek közé tartoznak a fizetési különbségek, a munkahelyi diszkrimináció és a karrierfejlődés lassulása. A hab a tortán viszont az ún. „apa-előny”, mely tovább mélyíti a nemek közötti kereseti különbséget. A munkáltatók pozitívan értékelik az apák elkötelezettségét a családi szerepek iránt, és míg az édesanyák negatív elbírálást tapasztalhatnak, addig a férfiaknál a gyermekvállalás pozitívan befolyásolhatja a karriert vagy akár a fizetést is. Vitatható, hogy az előny talán pusztán strukturális tényezőkön vagy az apák teljesítményének tényleges változásán alapszik (Mari, 2019), mindenesetre a ténye elhanyagolhatatlan, hiszen körülbelül 40 százalékát adja a szülői gender gap-nek diplomás munkaerő esetén. S míg az anyasági hátrány idővel csökken, amint az anyák újra versenybe szállnak, az apák előnye hosszú távon fennmarad és a karrierút végéig hozzájárul a szakadék mélyítéséhez (Goldin és szerzőtársai, 2022).
Van megoldás?
Amíg a nők és férfiak közötti nem fizetett felelősségvállalás ilyen mértékben eltér, nem várhatunk jelentős változást. Azonban kormányzati intézkedésekkel a nemek közötti kereseti különbség remélhetőleg fokozatosan tovább csökkenthető. Az Európai Unió ezt támogatva próbálja előmozdítani az egyenlő arányú szülői szabadságokat és az elegendő közszolgáltatást a gyermekgondozás terén. A rugalmas munkaidőt és a távmunka lehetőségét támogató munkaadók segíthetnek abban, hogy a szülést követő időszakban javuljanak a karrierkilátások, és minimalizálhatók legyenek a következmények. Ezzel a középkorú életszakaszban tapasztalt különösen mély szakadék elkezdhetne kiegyenlítődni.
Csorba Melinda Lilla
A szerző a 2024-es Economania blogíró verseny harmadik helyezettje
Hivatkozások:
Eurostat (2024a). Gender pay gap in unadjusted form [Dataset]. https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/sdg_05_20/default/table?lang=en&category=t_labour.t_earn
Eurostat (2023a). Gender pay gap in unadjusted form by age – NACE Rev. 2 activity (B-S except O), structure of earnings survey methodology [Dataset]. https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/earn_gr_gpgr2ag/default/table?lang=en
Eurostat (2024b). Part-time and full-time employment – statistics. Statistics Explained. https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Part-time_and_full-time_employment_-_statistics
Eurostat (2023b). Reconciliation of work and family life – statistics. Statistics Explained. https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Reconciliation_of_work_and_family_life_-_statistics#Childcare_responsibilities_effect_work_arrangements
Eurostat (2023c). Gender employment gap larger for parents in 2021. https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/w/edn-20230302-2
Goldin, C., Kerr, S. P., & Olivetti, C. (2022). When the Kids Grow Up: Women’s Employment and Earnings across the Family Cycle. CEPR. https://cepr.org/voxeu/columns/when-kids-grow-womens-employment-and-earnings-across-family-lifecycle
Mari, G. (2019). Is There a Fatherhood Wage Premium? A Reassessment in Societies With Strong Male-BreadWinner Legacies. Journal of Marriage and Family, 81(5), 1033–1052. https://doi.org/10.1111/jomf.12600
The post Anyaság, apaság és pénzügyek: a nemek közötti kereseti szakadék mélységei appeared first on Economania blog.