A 2022-es Labdarúgó Világbajnokság (VB) csoportkörén már túl vagyunk. Ahogy várni lehetett a torna eddigi része, a labdarúgó évad kellős közepére időzített világesemény sportszakmai és szurkolói szempontból is rémálom. Fáradt játékosok, alacsony színvonal, érthetetlen bírói döntések és visszafogott hangulat jellemzi a mérkőzéseket. A katari rendezést azonban semmiképpen sem sportszakmai szempontok indokolták, így érdemes inkább egy kicsit gazdasági oldalról megközelíteni a mostani VB lehetséges hatásait.
Ahogy a sportesemények egyre nagyobb méretet öltenek a világban, egyre nagyobb bevételi lehetőséggel kecsegtetik a rendező városokat, országokat. Persze az érme másik oldala, hogy a növekvő bevétel megnyeréséhez egyre nagyobb kiadások kellenek pusztán amiatt, hogy az özönlő érdeklődőket ki tudják szolgálni a rendezők. A szaldó pedig távolról sem egyértelmű. A kérdés tehát, hogy ki és miért jár jól egy foci világbajnokság megrendezésével általában. Aktuálisan pedig, Katar jól jár-e a világesemény hosztolásával.
A szakirodalom messze kisebb része nem is magával a rendezéssel foglalkozik, hanem a verseny hatásaival. Egyfajta általános véleménnyé vált, hogy a VB győzelem javítja a gazdaság teljesítményét. Mello (2022) például nagyon precízen kimutatta, hogy a győzelemnek szignifikáns pozitív hatása van a gazdasági növekedésre. Az elmúlt 60 év világbajnokságainak adatait nézte tanulmányában és ebben hasonlította össze a győztes országok gazdaságainak teljesítményét az egyéb, nem győztes résztvevő országokéval. Azt találta, hogy a győztes országok GDP növekedése a győzelem után szignifikánsan nő a nem győztes országokéhoz képest a VB-t követő két negyedévben. Ez a növekedési többlet számításai szerint ugyan csak átmeneti, de negyedévenként minimum 0,25 százalékpontos. A közvélekedés ezt leginkább egyfajta keynes-i „animal spirit”-tel indokolja, vagyis a győzelemnek olyan lelki hatásai vannak, ami növeli a teljesítményt, a vásárlási kedvet, a bizalmat, jövőbe vetett hitet. Mello (2022) kimutatja, hogy a plusz növekedés a javuló kereskedelmi egyenlegen keresztül valósul meg. Vagyis a győzelem olyan ismertséget ad az adott országnak, ami javítja az exportteljesítményt. Katar gyors kiesésével az világossá vált, hogy nem a győzelem lesz az a tényező, ami majd növeli az ország gazdasági teljesítményét.
Kérdés, hogy a rendezés maga meghozza-e a gazdasági sikert. Mello (2022) egyértelműen azt mondja, hogy nem. Kutatásában nem csak arra fókuszált, hogy milyen teljesítményt nyújtanak a győztes gazdaságok, de a rendezőket is megvizsgálta. Becslése szerint rövid és középtávon nincsen kimutatható pozitív gazdasági hatása egy világbajnokság megrendezésének.
Ebben a témában azonban már közel sem egyértelmű a szakirodalom. Rose és Spiegel (2009) például kifejezetten a kereskedelmi hatásokra fókuszált kutatásában és azt találták, hogy egyértelműen pozitív a világbajnokság hatása a kereskedelemre. Sőt, ez a pozitív hatás megjelenik olyan nagy sporteseményeknél is, mint az Olimpia. Vagyis a kereskedelemre alapozott fejlődési modellt követő országoknak vonzó lehet ilyen események megrendezése. Ugyanakkor azt is hangsúlyozzák a szerzők, hogy ez a pozitív hatás a vesztes pályázók esetében is kimutatható, vagyis a pályázat maga egyfajta jelzésként értelmezhető, ami a gazdasági nyitottságot hangsúlyozó, vagy a nyitottság irányába tett lépéseket tükrözi. Hozzá kell tenni, hogy a szervezéssel, lebonyolítással olyan képesség, gyakorlat is felépül, ami később gazdasági értelemben is hasznosíthatóvá válik, hiszen nagy, külföldi cégek számára vonzóbbá teheti az adott várost, régiót. Ez a know-how akár a konferenciaturizmust is támogathatja, vagy más nagy események megrendezését is segítheti. Vagyis nehéz egyértelmű mérleget vonni a rendező országot érintő gazdasági hatásokról.
Bár az ex-post becslések nem adnak egyértelmű iránymutatást abban, hogy milyen lesz a gazdasági hatása a rendezésnek, Katar hisz abban, hogy pusztán rendezőként nagyot nyer. Legutóbbi becslésük alapján 17 Mrd dollárral növelheti a gazdaság teljesítményét a VB, ahol az ország megmutathatja, hogy mára már egy komoly gazdasági központtá fejlődött (Bloomberg, 2022). A pozitív mérleg az eddigiek ismeretében azért minimum kétséges. Katar 2010 óta, amikor megkapta a rendezés jogát, 220 milliárd dollárt költött a VB-hez kapcsolódóan. Jóval többet, mint bármelyik rendező korábban. Igaz, ennek az összegnek jelentős része infrastrukturális fejlesztés. Csak metróhálózatra költöttek 36 milliárd dollárt, de építettek repteret, fejlesztették az úthálózatot, és kb. 100 szálloda is épült. Vagyis rengeteg olyan fejlesztés történt, ami a VB-n jóval túlmutat, hiszen az ország a későbbiekben is hasznosíthatja. Kérdés, hogy valóban megnő-e az ország presztízse mind turisztikai, mind üzleti szempontból annyira, hogy rentábilisek lesznek ezek a fejlesztések.
A VB győztesét a hét végén megtudjuk. A következő évek pedig megmutatják, hogy a botrányok, visszásságok mellett megrendezett VB Katart tényleg új szintre löki-e.
Banai Ádám
Hivatkozások:
Bloomberg (2022): „Football World Cup to Add Up to $17 Billion to Qatari Economy” https://www.bloomberg.com/news/articles/2022-06-22/soccer-world-cup-to-add-up-to-17-billion-to-qatari-economy#xj4y7vzkg?leadSource=uverify%20wall
Mello, M (2022): A kick for the GDP: the effect of winning the FIFA World Cup, Working Paper, SSRN Electronic Journal (2022)
Rose, A. K. és Spiegel, M. M. (2011). The olympic effect. The Economic Journal, 121(553):652–677.
Főoldali kép forrása: pixabay.com
The post Aranygól Katarnak? appeared first on Economania blog.