Öt évtizeden keresztül a félvezető iparág a komputer chipek teljesítményét évente 50 százalékkal tudta növelni. Ezt a folyamatot Moore-törvénynek nevezzük, ami a komputerizáció és az internet fejlődésén keresztül az emberi történelem talán leggyorsabb átalakulását eredményezheti. A Moore-törvényen alapul az exponenciális kor elnevezés.
Azeem Azhar „Az exponenciális kor” című könyvében részletesen kifejti ennek sajátosságait. A jelenkor gazdasági fejlődését tucatnyi innováció jellemzi a digitalizáción, a mesterséges intelligencián át, az energiaiparig és a biotechnológiáig. Mindezek hatására a társadalom előtt megnyíló technológiai lehetőségek exponenciális görbével, míg a hagyományos intézmények innovációkra adott válaszai lineáris egyenesben írhatóak le. Azhar szerint a kettő közötti távolodó exponenciális rés napjaink súlyos kihívását mutatja: egyéni és társadalmi szinten is nehéz alkalmazkodni a felgyorsuló technológiai változáshoz.
Raoul Pal befektető technooptimista álláspontjában az exponenciális hálózati hatásokból vezeti le az exponenciális kort. Szerinte napjaink legfontosabb innovációi közül a legnagyobb hatásúak a kriptoeszközök lehetnek a pénzügyi rendszert átalakító hatásuk miatt. A Bitcoint a modern kor skálázható aranyaként és az adósságok növekedése elleni fedezetként, az Ethereumot pedig egy, az exponenciális üzleti lehetőségeket magában foglaló hálózatnak írja le, amely beláthatatlan hatású decentralizált alkalmazások platformjaként szolgálhat.
Raoul Pal az exponenciális kor című 2021. áprilisi előadásában a hálózati hatás sebessége kapcsán példaként külön kiemeli Sam Bankman-Fried-et, a világ második legnagyobb kriptotőzsdéjének, az FTX alapítóját. Az FTX gyors sikereit követően Bankman-Fried-et Kriptokirálynak hívták egészen 2022. novemberig, amikor is a kriptotőzsde fizetési nehézségekkel szembesült, majd csődbe ment. A csőd a kriptoeszközök piacán újabb pánikot váltott ki, és a vezető kriptoeszközök ára egy hét alatt 20 százalékot meghaladó mértékben esett. Sam Bankman-Fried pedig várhatóan felügyeleti vizsgálatokkal és jogi következményekkel szembesül az elvesztett befektetések miatt. Mindez óvatosságra inthet minket.
Az innovációk valós gazdasági-társadalmi hatása nehezen mérhető. A nehézség ellenére is jogos kérdések merülnek fel. Robert Solow szerint „a fejlődés mindenhol látszik, kivéve a statisztikát”. Ezzel a termelékenység növekedés tartósan alacsony dinamikájára utalt. Vele szemben érvel Joel Mokyr, aki szerint a hagyományos statisztika a vas- és acéltermelés mérésére alkalmas, de a digitális gazdaság kiértékelésére nem. Az ellentétes vélemények ellenére leszögezhető: gazdasági értékteremtésben még nem bizonyított az exponenciális hatás.
A technológiai forradalmak hasonló mintákat követnek, ami a jelenkorra is érvényes. A Magyar Nemzeti Bank 2022-ben megjelent, „Új fenntartható közgazdaságtan” című vitairatában a technológiai fenntarthatóság gazdasági-társadalmi hatásait is vizsgáltuk. Carlota Perez kutatásai alapján az ipari forradalomhoz techno-ökonómiai paradigmaváltás kell, vagyis az innovációknak lavinaszerű változásokat kell beindítani, ami kihat az infrastruktúra, a gyártástechnológiára. Perez szerint az ipari forradalom első szakaszát egy eufória alapú nagy pénzügyi spekulatív buborék felépülése és kidurranása zárja le. Utóbbira láttunk példát a dotcom lufi kidurranásakor, vagy kriptopiac elmúlt éves összeomlásában.
Az ipari forradalmak konszolidációs szakasza csak a teremtő rombolást követően alakulhat ki a társadalmi-fejlesztői win-win szituációval. A társadalmi befogadás alapfeltétele az új technológia megfelelő szabályozása. Ezt az FTX bedőlése és a kriptopiac alakulása tökéletesen alátámasztja. Az exponencialitás egyelőre a termelékenység alapján vitatható. A hálózati hatások és a digitalizáció lehetőségei vitathatatlanok. Ahogy az is, hogy a gazdaságtörténeti tapasztalatokból tanulhatunk és a rombolás negatív hatásait mérsékelhetjük.
Lehmann Kristóf
A cikk 2022. november 23-án jelent meg a vg.hu véleményrovatában.
Főoldali kép forrása: pixabay.com
The post Az exponenciális kor appeared first on Economania blog.