Tényleg gazdasági értéket teremt önmagában az a tény, hogy boldogabbak vagyunk? Úgy tűnik, hogy – legalábbis a turizmusban – mindenképp!
Annak ellenére, hogy széles körben elfogadott, hogy az emberek szeretnének boldogabbak lenni és jól érezni magukat, viszonylag újszerűnek számít a közgazdasági kérdések és a boldogság kapcsolatának vizsgálata. Bár a probléma már évtizedek óta jelen van a közgondolkodásban (például Easterlin, 1974), igazán izgalmas és mélyreható elemzéseket csak az utóbbi években tudtak készíteni a kutatók az új nagyméretű adatbázisoknak köszönhetően. Mára viszont már olyan izgalmas kérdésekre is választ kaphatunk, hogy a boldogsághoz való viszonyunk hogyan befolyásolja a turizmust. Nevezetesen, sokkal inkább szeretünk olyan helyre menni, ahol boldogabbak az emberek. A boldogság ebben az esetben már szó szerint gazdasági értéket is képvisel.
Önmagában számtalan kutatás vizsgálta már eddig is, hogy mi alapján választanak az emberek a különböző turista helyek között és mi befolyásolja a turizmus sikerességét (Song és Park, 2019), de kevésbé vizsgált terület, hogy mennyire számít az adott ország és térségben élő emberek boldogsága abban, hogy szívesen mennek-e oda nyaralni az emberek.
Paniagua és szerzőtársai (2022) 142 országot vizsgált 2005 és 2019 közötti adatokon. Az első nagy kérdés, hogy egyáltalán hogyan lehet mérni egy ország boldogsági szintjét. Az egyik megközelítés szerint érdemes objektív mérőszámokat nézni, amik hatással lehetnek a boldogságra (jövedelem, egészségi állapot, közbiztonság stb.), míg más megközelítésekben a szubjektív érzetet érdemes felmérni, hogy hogyan érzik magukat az emberek. Sok esetben inkább a szubjektív érzet alapján mért boldogságot tartják jobbnak (Krueger és Schkade, 2008), mert nem egyértelmű, hogy az objektív mérőszámok minden aspektusát meg tudják ragadni a boldogságot befolyásoló tényezőknek, valamint, hogy pontosan tudjuk-e a mérőszám és a boldogság kapcsolatát modellezni. Ezek alapján a boldogságot a World Happiness Report alapján számszerűsítették a szerzők.
A becslések alapján, ha 1 százalékkal emelkedik a boldogságindex, akkor 0,11-0,13 százalékkal nő a külföldi turisták aránya a helyi turistákhoz képest. Tehát minél boldogabb egy ország, annál inkább népszerű lesz a külföldiek körében. Ezeket az eredményeket tovább pontosítja, ha a kulturális különbségeket is figyelembe vesszük. Minél távolabbi kultúráról van szó, annál kisebb hatása van a helyi boldogságnak a turisták döntéseire. (A kulturális távolságot a nyelvi hasonlóság alapján mérték a kutatók.) Ráadásul Gholipour és szerzőtársai (2022) azt találták, hogy a turisták többet is költenek olyan helyeken, ahol boldogabbak az emberek, így ezen a csatornán keresztül is pozitívan fejti ki hatását a helyi boldogság a turizmusra és ezen keresztül a gazdaságra.
Összességében elmondható, hogy nem csak saját boldogságunk számít, hanem a környezetünk boldogsága is. Azon belül is a nyaralásunk és utazásaink kapcsán fontos szempont, hogy ahova megyünk, inkább boldogabb vagy boldogtalanabb emberek élnek-e. Viszont ez a kérdés főleg akkor számít igazán, ha kulturálisan hasonló országról van szó, mert ha számunkra teljesen idegen környezetbe utazunk, ott már nem tűnik fontos szempontnak a helyi lakosok boldogság szintje.
Neszveda Gábor
Hivatkozások:
Easterlin, R. A. (1974). Does economic growth improve the human lot? Some empirical evidence. In Nations and households in economic growth (pp. 89-125). Academic Press.
Gholipour, H. F., Tajaddini, R., & Foroughi, B. (2022). International tourists’ spending on traveling inside a destination: does local happiness matter?. Current Issues in Tourism, 1-17.
Krueger, A. B., & Schkade, D. A. (2008). The reliability of subjective well-being measures. Journal of public economics, 92(8-9), 1833-1845.
Paniagua, J., Peiró-Palomino, J., & Santana-Gallego, M. (2022). Does happiness drive tourism decisions?. Economic Modelling, 111, 105824.
Song, H., Qiu, R. T., & Park, J. (2019). A review of research on tourism demand forecasting: Launching the Annals of Tourism Research Curated Collection on tourism demand forecasting. Annals of Tourism Research, 75, 338-362.
Főoldali kép forrása: pixabay.com
The post Boldogság mint turistaattrakció? appeared first on Economania blog.