A Magyar Nemzeti Bank Európában elsőként kapott zöld mandátumot az Országgyűlés 2021. május 28-i döntése értelmében, a jegybanki célok között így már dedikáltan is megjelenik a környezeti fenntarthatóság elősegítése. Az MNB ezt követően stratégiai célként fogalmazta meg egy olyan pénzügyi rendszer kialakítását, amely figyelembe veszi a fenntarthatósági szempontokat. Miközben több irányból is megkezdődött a zöld eszköztár kialakítása (említhetjük itt a Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Programot, vagy a zöld tőkekövetelmény kedvezmény nyújtását is), a hazai pénzügyi rendszer zöld átállásának elősegítésére és a fenntarthatósági szempontok bevezetésére a lakáshitelpiac az egyik legalkalmasabb két fontos okból is.
Az első ilyen ok, hogy a lakóingatlan-állományunk energetikai hatékonysága gyenge; fejlesztésére, javítására jelentős tér áll rendelkezésre, ami egyúttal érdemi energiamegtakarítási potenciál is. A lakóingatlanok alacsony energetikai hatékonyságát mutatja, hogy a 2016 és 2021 között az adásvételek és az új építésű lakások használatbavételi engedélye során kiadott energetikai tanúsítványok csupán 23,9 százaléka kapott CC, vagyis korszerű vagy annál jobb besorolást. A BB tanúsítvány szintet, ami az EU Taxonómia által is fenntarthatónak elismert, közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményt jelenti, mindössze a lakások 3,2 százaléka teljesítette az elmúlt hat évben. A teljes lakásállomány még rosszabb állapotban lehet energetikai szempontból, a KSH 2015-ös lakásfelmérése alapján a lakóingatlanok 61 százaléka felújításra szorul, 81 százaléka pedig 1990 előtt épült.
A lakó- és szállásjellegű épületekre (használt és új) kiadott energetikai tanúsítványok száma kategóriák szerint
Forrás: https://entan.e-epites.hu
A második ok, amiért a lakáshitelpiac jó kiindulópont volt a fenntarthatósági szempontok bevezetésére, hogy a bankok nem vették figyelembe a zöld szempontokat a lakáshitelek árazásában, és nem voltak fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő piaci alapú termékek a banki kínálatban. Az ún. zöld hipotézis alapján ugyanis lenne erre lehetőség. A zöld hipotézis szerint indokolt lehet kedvezőbb kondíciókat biztosítani energetikai szempontból hatékonyabb ingatlanok vásárlására vagy építésére, mivel egyrészt ezen ingatlanok fenntartási költségei tartósan alacsonyabbak lehetnek, ami a nemfizetési valószínűségre (PD) és nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) is mérséklően hathat. Másrészt hosszú távon a kereslet „zöld” irányba tolódása és a korszerűbb műszaki tulajdonságok miatt értékállóbbak is lehetnek az energetikailag hatékony ingatlanok, ami a bankok szempontjából összességében alacsonyabb hitelkockázatot eredményez.
A zöld monetáris politikai eszköztár stratégia egyik első lépéseként az MNB 2021. októberben elindította a Zöld Otthon Programot (ZOP). Az új jegybanki eszköz célja a zöld lakáshitelpiac létrejöttének és a környezeti fenntarthatósági szempontok hazai lakáspiacon történő érvényesülésének elősegítése volt. A ZOP keretében a jegybank a Növekedési Hitelprogram (NHP) korábbi – a kkv szektor forráshoz jutását támogató – szakaszaihoz hasonlóan ezúttal is 0 százalékos kamat mellett biztosított a hitelintézeteknek refinanszírozást, amelyet azok maximum 2,5 százalékos kamat mellett hitelezhetnek tovább lakossági ügyfelek részére energiahatékony (legalább BB, vagyis közel nulla energiaigényű) új lakások és családi házak vásárlására és építésére. A kedvező kamatozású jegybanki forrás iránt egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott az emelkedő inflációs és kamatkörnyezet következtében. Bár a jelentős keresletre tekintettel az MNB a ZOP induló, 200 milliárd forintos keretösszegét idén áprilisban 300 milliárd forintra emelte, a beérkezett hiteligényeket is figyelembe véve tavasz végére a megemelt keret is kihasználásra került (jóllehet szeptember végéig adott az MNB lehetőséget a hitelszerződések megkötésére).
A hitelintézeti szektor új háztartási lakáshitel-szerződései
Forrás: MNB
A szeptember 30-án szinte teljes kihasználtsággal lezárult program több mint 8600 család számára tette lehetővé, hogy kedvező hitellel zöld ingatlanhoz jusson. A ZOP-ban igényelt hitelek több mint 60 százalékát családi ház építésére vagy vásárlására vették fel a háztartások, míg lakásvásárlásra a kihelyezett volumen 30 százaléka fordítódott. Főleg az utóbbi hitelcél esetében volt jelentős a Közép-Magyarország régió dominanciája: a lakások esetében a hitelvolumen több mint 80 százaléka koncentrálódott ebbe a régióba. Az ingatlanok 60 százaléka esetén már ismert a jelenlegi vagy az építési projekt befejezésekor várható energetikai besorolás: ebből 80 százalék a legalább elvárt BB energetikai besorolású, 20 százalék pedig ennél is korszerűbb. Az átlagos primer energiafelhasználás a programban megkövetelt legfeljebb 90 – április 19-től már csak legfeljebb 80 – kWh/m2/év-nél jelentősen alacsonyabb: már a BB energetikai tanúsítvánnyal rendelkező ingatlanok esetében is 66 kWh körül alakul (tehát lényegében az AA besorolási osztály összesített energetikai mutatóra vonatkozó kritériumait is teljesíti), míg a legjobb energetikai besorolású AA++-os ingatlanok esetén mindössze 19 kWh/m2/év.
A Zöld Otthon Program új szemléletet vezetett be a lakás- és hitelpiacon. A ZOP-ban elérhető, a piaci hitelekhez képest kedvezőbb kamatozású forrás a jelentősen alacsonyabb törlesztőrészlet révén használt lakás vásárlása helyett új, energiahatékony ingatlanok vásárlására, építésére ösztönözhette a lakossági ügyfeleket. Ezáltal „zöldebb” irányba terelte a lakáspiacot a fenntartható otthonok iránti kereslet növelésével, ami egyrészt áttételesen ilyen társasházi lakások fejlesztésére ösztökélhette a kínálati oldalt, másrészt elősegíthette az energiahatékonyabb családi házak építését is. A lakáspiac mellett a hitelpiacon is új szemléletet vezetett be a program azzal, hogy az energiahatékonyabb lakóingatlanok finanszírozási feltételei jelentősen kedvezőbbé váltak.
Komlóssy Laura és Winkler Sándor
MNB
Komlóssy Laura 2015-ben a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte meg MA fokozatát Közgazdasági elemző szakon. 2014-ben csatlakozott a Magyar Nemzeti Bankhoz. Kezdetben a Monetáris stratégiai főosztályon dolgozott, ahol fő feladata a döntéselőkészítő anyagok készítése volt. Később csatlakozott a Hitelösztönzők igazgatósághoz, ahol a Magyar Nemzeti Bank első, célzott hitelösztönző eszközének, a Növekedési Hitelprogram működtetésének koordinálásával, feltételrendszerének kalibrálásával foglalkozik jelenleg is.
Winkler Sándor 2013-ban szerzett közgazdasági elemző mesterszakos diplomát a Budapesti Corvinus Egyetemen. Még abban az évben csatlakozott a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóságához, ahol hitelpiaci, ingatlanpiaci elemzésekkel, és a banki portfólióminőséggel is foglalkozott. 2022-óta vezeti ezen az igazgatóságon belül az Ingatlanpiaci elemzések osztályt, ami a MNB Lakás- és kereskedelmiingatlan-piaci jelentéseiért is felelős.
A Magyar Nemzeti Bank 2022. augusztus 2-án publikálta a „Monetáris politika a fenntarthatóság jegyében – A Magyar Nemzeti Bank tanulmánykötete a zöld monetáris politikai eszköztár első évéről” című kiadványát. A kötet bemutatja, hogy a 2021 nyarán elfogadott zöld eszköztár-stratégia megjelenése óta eltelt egy évben milyen gyakorlati lépéseket tett az MNB monetáris politikájának zöld elemekkel történő kiegészítése terén. Cikksorozatunkban a szerzők a tanulmánykötet egy-egy fejezetét foglalják össze.
Főoldali kép forrása: pixabay.com
The post Célzott beavatkozási pont a lakáshitelek piacán: az NHP Zöld Otthon Program appeared first on Economania blog.