Jelentős változások előtt áll a Föld lakossága. A következő évtizedekben a legnépesebb földrészen, Ázsiában megáll a népesség növekedése. Ez a fejlettebb régiókra (Nyugat-Európa, Észak-Amerika stb.) már régóta jellemző elöregedési folyamatot felerősítve a globális korfa átalakulásához vezet. Ennek főbb összetevői a következők:
- A 15 éven alattiak létszáma már elérte a csúcsát, a következő években, évtizedekben lassan zsugorodni fog.
- A munkaképes korú (15-64 év) lakosság növekedése az évszázad második felében megáll, majd csökkenő pályára áll.
- Az idősek (65 év vagy afelett) létszáma tovább nő, az évszázad végéig várhatóan több mint megháromszorozódik.
Az egyes korosztályok népességének alakulása a világban
Forrás: ENSZ, World Population Prospects, 2022 (2022-től előrejelzés)
Ezen folyamatok eredőjeként a függőségi ráta, ami az eltartottak és a munkaképes lakosság aránya[1], növekedésnek indul, és a jelenlegi 54 százalék körüli szintről 2100-ra megközelíti a 70 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a Föld lakosságának csak alig több mint fele fog beleesni a munkaképes korba. A helyzet még drámaibban alakul a fejlett régiókban: Észak-Amerikában a jelenlegi 53-54 százalék körüli szintről 2100-ra várhatóan 75, Európában pedig 80 százalék fölé emelkedik a függőségi ráta, vagyis minden egyes keresőre majdnem egy eltartott fog esni.
Mindez jelentős változásokat okozjat a világgazdaságban és a geopolitikában egyaránt, és felszínre hozhat olyan társadalmi és gazdasági fenntarthatósági kérdéseket, amelyek az eddig kedvezőbb demográfiai folyamatok mellett nem merültek fel. A teljesség igénye nélkül néhány ezek közül:
- Hogyan változik a termelékenység és az egy főre jutó GDP? Elérhető-e újra az a gazdasági növekedési ütem, ami az előző század második felét jellemezte?
- Hogyan lehet/érdemes az idős korúakról gondoskodni? Hogyan kell a jelenlegi nyugdíjrendszereket átalakítani, hogy azok fenntarthatóak legyenek?
- A fogyasztási és megtakarítási hajlandóság elkerülhetetlen változása milyen kihívások elé állítja a gazdaságpolitikát és ezen belül is a monetáris politikát?
- Okozhat-e társadalmi feszültségeket a korfa átalakulása?
- Milyen nemzetközi migrációs folyamatokkal kell számolni a következő évtizedekben?
Nem véletlen, hogy az MNB Új fenntartható közgazdaságtan című vitairata külön pontban foglalkozott a demográfia és fenntarthatóság problematikájával. Az alábbiakban a blogunkon a témában megjelent írásainkból ajánlunk néhányat az érdeklődő olvasónak.
Munkavállalás: nemesedünk-e a korral? (2019)
A főbb globális demográfia trendek egyike a társadalmak elöregedése, ami alapvetően a fejlettebb országokat érinti. Ennek makrogazdasági hatása nagy mértékben függ a termelékenység változásától, hiszen ugyanazt a munkát másképp végzi el egy huszonéves, mint egy nyugdíjazás előtt álló alkalmazott. Az idősebb munkavállalók egyrészt kevésbé ügyesek és teherbírók, másrészt azonban tapasztaltabbak, megfontoltabbak, és jobban tudnak bánni kollégáikkal. Hogyan változik a termelékenység az öregedés során? Blogposztunkban ezt a kérdést járjuk körbe.
A koronavírus miatt nyugdíjba is másképp megyünk majd (2021)
A koronavírus-járvány sok szempontból változtatta meg az életünket. A járvány többnyire az idősek és a valamilyen krónikus betegségben szenvedők között szedte az áldozatait. Teljesen természetes módon átalakul az életről, öregedésről, egészségről alkotott képünk. Írásunkban sorra vesszük mindazon szempontokat, amelyek a pandémia hatására előtérbe kerültek nyugdíjas éveink tervezése kapcsán.
Google-keresések és babák (2021)
A koronavírus demográfiai következményeivel kapcsolatban nemcsak a halálozásokra gyakorolt nyilvánvaló hatásra érdemes gondolni, hanem a gyerekvállalásra is. Vajon az intim együttléteknek az összezártság miatt vélelmezhetően nagyobb gyakorisága, vagy a bizonytalan gazdasági környezet miatt elhalasztott családalapítás esik-e nagyobb súllyal a latba? Egy izgalmas kutatásból, amely a Google-keresések segítségével próbálja előrejelezni a születésszámot, ez is kiderül.
2021 elején még szinte senki nem látta előre, hogy mekkora infláció leselkedik a világra, de voltak, akik már akkor arról beszéltek, hogy hamarosan vége lehet az alacsony inflációs korszaknak. Charles Goodhart és Manoj Pradhan 2020-ban megjelent könyvükben a globális demográfiai fordulat várható gazdasági hatásait mutatták be, és kiemelten foglalkoztak az inflációs következményekkel. A domináns mechanizmus – szerintük – a következő: öregedő társadalmak, a munkakínálat csökkenése, reálbérek növekedése, inflációs nyomás. Bár jelenleg még a covid-helikopterpénz-mikrochip-energiaválság-inflációval vannak elfoglalva a jegybankok, lehet, hogy fel kell készülniük arra a forgatókönyvre is, amelyben tartós kihívást jelent majd a demográfiavezérelt infláció.
Why Certain Countries Cannot Grow Faster in Democracy (2021)
Számos tanulmány mutatta ki, hogy a demokratizálódás az egy főre jutó GDP gyorsabb növekedését eredményezi. Vannak azonban olyan eredmények is, hogy ez nem mindig és mindenhol igaz. Afrika szubszaharai régiójában például nem mutatható ki ez a hatás szignifikánsan. Alaposabban megvizsgálva a kérdést kiderül, hogy ezekben az országokban a demokratizálódás – ellentétben más, fejlettebb intézményrendszerrel rendelkező országokkal – nem járt a gyermekhalandóság gyors csökkenésével. Paradoxul hangozhat, de ott, ahol csökken a gyermekhalandóság, a népszaporulat és lassul. Hogy ez hogyan lehetséges, és milyen kapcsolatban áll a gazdasági növekedéssel, cikkünkből megtudhatja.
Vonnák Balázs
[1] Az ENSZ „World Population Prospects 2022” számait és előrejelzését használva.
Főoldali kép forrása: pixabay.com
The post Demográfiai trendek és fenntarthatóság appeared first on Economania blog.