Hírek

Eljöhet-e magától a zöld fordulat a pénzügyek terén? – Önszabályozás kontra kötelező szabályok

A globális környezetvédelmi kihívások rendszerszintű kezelése érdekében a pénzügyi rendszer átállítása szükséges, amelynek keretében a tőkeáramlásokat a környezeti szempontból fenntartható befektetések felé kell irányítani. Így leírva mindez könnyen megvalósíthatónak tűnik, de a gyakorlat közel sem ilyen egyszerű. Habár a zöld befektetések piaca jelentős fejlődésen ment keresztül létrejötte óta, a zöld fordulat útjában továbbra is számos akadály áll.

A piacon először a befektetői igény jelent meg a környezetbarát befektetési lehetőségek iránt. 2007-ben svéd nyugdíjalapok képviselői érdeklődtek a Világbanknál annak érdekében, hogy környezeti szempontból fenntartható befektetési lehetőségeket találjanak. Ezen igényre reagálva hozta létre a Világbank első zöldkötvényét 2008-ban, amelynek bevételeit a klímaváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos projektekre fordították. A kereslet tehát kínálatot teremtett, amely évről évre folyamatosan bővült, ennek folyományaként pedig 2021-ben már több mint 500 milliárd USD értéken bocsátottak ki zöld, vagyis környezeti szempontból fenntartható kötvényeket.

Globális zöldkötvény kibocsátások értéke

Forrás: Climate Bonds Initiative

A zöld jelleg egyik fontos jellemzője, hogy a zöld célok megvalósítása érdekében a befektetők vállalják, hogy akár kisebb hozamot realizálnak az adott befektetésből, ha az környezeti szempontból fenntartható célok megvalósítását szolgálja. A kisebb hozamelvárás által nyert potenciális előny, az ún. greenium pedig ösztönzőként hat a kibocsátóra, aki így érdekeltté válik abban, hogy zöld megoldásokat alkalmazzon, tekintve, hogy ekként olcsóbban tud forrást bevonni.

A fenntartható finanszírozás megvalósításának nehézsége elsősorban abban rejlik, hogy a kibocsátói oldalon a profitszerzés és a környezeti fenntarthatóság, mint preferenciák nem mindig konzisztensek, illetve a közöttük felállított sorrend sem jelentéktelen, ezzel szemben a befektetői oldalon jelentős információhiány áll fent, amely kiszolgáltatottá teszi a befektetőt a kibocsátóval szemben. Mivel a kibocsátó célja elsődlegesen anyagi természetű, így nem zárható ki, hogy a környezeti fenntarthatóság nem célként, hanem az olcsó forrásbevonás által nyerhető tisztességtelen versenyelőny megszerzésének eszközeként jelenik meg, amely már önmagában véve is hátrányosan érinti a befektetői bizalmat. Konszenzusnak tekinthető, hogy a visszaélések megakadályozása érdekében indokolt a piac szabályozása, azonban a szabályok részletessége és szigorúsága kapcsán megoszlanak a vélemények.

A piac indulásakor még nem léteztek explicit szabályok, így a zöldkötvényekbe kizárólag bizalmi alapon lehetett befektetni. A piacra jellemző folyamatos innováció már a kezdetkor is jelen volt, ugyanis a kibocsátók olyan megoldásokat kerestek, amelyekkel növelni tudják a befektetők bizalmát. Így például az Európai Beruházási Bank 2007-es klímatudatos kötvénye (Climate Awareness Bond) a bevételek felhasználásáról szóló éves riportálási kötelezettség mellett, a Világbank első zöldkötvénye pedig külső minősítő jóváhagyása mellett került kibocsátásra.

Már az első években látszott, hogy az egyes zöldkötvények rendkívül különbözőek, így a piac a 2010-es évek elején elkezdte kialakítani a saját szabályait. A legelterjedtebb szabályrendszert, az International Capital Market Association által működtetett Green Bond Principles-t piaci szereplők hozták létre 2014-ben, a 2010-es évek második felében pedig elterjedté vált a Climate Bonds Initiative által 2011-ben létrehozott Climate Bonds Standard is. Jelenleg ez a két önkéntesen alkalmazandó szabályrendszer határozza meg a piacot.

A zöldkötvény standardok létrejöttének idővonala

Forrás: MNB

A jelenleg irányadó legjobb piaci gyakorlat alapján a zöldkötvény kibocsátásához szükséges (i) egy zöld keretrendszer, amelyben a kibocsátó körülírja, hogy a bevont forrást miként és milyen projektek finanszírozása céljából kívánja felhasználni, (ii) egy külső minősítő, aki független véleményével tanúsítja a keretrendszer megfelelőségét és (iii) a kibocsátást követő riportálás, amelynek keretében a kibocsátó részletezi a bevont forrásból finanszírozott projekteket és azok környezeti hatását.

Amint fent említettem, ezek a szabályok kizárólag önkéntes alapon alkalmazandóak, emellett pedig bizonyos részeik inkább ajánlásként, mint kötelező szabályként értelmezendők. A piac növekedésével azonban egyre inkább erősödnek azok a hangok, amelyek szerint az önkéntes alávetésen alapuló, iránymutatásokra épülő szabályozás nem nyújt megfelelő védelmet a befektetők részére, tekintve, hogy a szabályok jogi kötőereje megkérdőjelezhető, a megszegésükhöz fűződő jogkövetkezmények pedig nem világosak.

Részben ezekre a kétségekre adott válaszként az Európai Unió úgy döntött, hogy az Európai Zöld Megállapodás keretében létrehozza az Európai Zöldkötvény Standardot, amely uniós rendeletként kerül megalkotásra, ekként létrejöhet az első széles körben alkalmazott, jogszabályba foglalt zöldkötvény szabályrendszer. Habár a szabályok még nem véglegesek, az már most is egyértelmű, hogy a piac jelenlegi szabályainál szigorúbb követelményrendszer kerül majd kialakításra. Az eddig megjelent tervezetek alapján ugyanakkor valószínűsíthető, hogy ez a szabályrendszer is csak önkéntesen alkalmazandóként kerül majd bevezetésre, így tehát a kibocsátók továbbra is szabadon dönthetnek majd abban a tekintetben, hogy milyen szigorú megfelelés mellett kívánnak forrást bevonni.

Összegezve tehát úgy tűnik, még mindig az az erősebb álláspont, hogy a zöld fordulat a kibocsátók önszabályozásán keresztül is megvalósulhat, ugyanakkor a szabályok az idő előrehaladtával egyre részletesebbek és egyre szigorúbbak lesznek. Ebből a trendből logikailag következik, hogy a piac evolúciója előbb-utóbb eljut arra a pontra, amikor már nem tud kötelező szabályok nélkül működni, azonban az a nagy kérdés – amely pénzügyi és környezetvédelmi szempontból sem indifferens –, hogy ez mikor következik be.

dr. Szabadkai Dániel

jogász, MNB

dr. Szabadkai Dániel 2017-ben summa cum laude minősítéssel szerzett jogi diplomát a PPKE Jog- és Államtudományi Karán, majd 2020-ban ugyanitt gazdasági jogi szakjogász oklevelet szerzett. 2021 óta az ELTE Gazdaságtudományi Kar nemzetközi gazdaság és gazdálkodás képzésének mesterszakos hallgatója. 2021-ben csatlakozott a Magyar Nemzeti Bank Pénzpiaci eszköztár és tartalékstratégiai főosztályához, ahol a Magyar Nemzeti Bank pénzpiaci eszközeinek jogi vetületeivel és zöld monetáris politikával foglalkozik.


Források:

Világbank. (2019). 10 Years of Green Bonds: Creating the Blueprint for Sustainability Across Capital Markets. https://www.worldbank.org/en/news/immersive-story/2019/03/18/10-years-of-green-bonds-creating-the-blueprint-for-sustainability-across-capital-markets


A Magyar Nemzeti Bank 2022. augusztus 2-án publikálta a „Monetáris politika a fenntarthatóság jegyében – A Magyar Nemzeti Bank tanulmánykötete a zöld monetáris politikai eszköztár első évéről” című kiadványát. A kötet bemutatja, hogy a 2021 nyarán elfogadott zöld eszköztár-stratégia megjelenése óta eltelt egy évben milyen gyakorlati lépéseket tett az MNB monetáris politikájának zöld elemekkel történő kiegészítése terén. Cikksorozatunkban a szerzők a tanulmánykötet egy-egy fejezetét foglalják össze.


Főoldali kép forrása: pixabay.com

The post <strong>Eljöhet-e magától a zöld fordulat a pénzügyek terén? – Önszabályozás kontra kötelező szabályok</strong> appeared first on Economania blog.

Ez a weboldal sütiket („cookie”) használ
Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Sütitájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket. View more
Süti tájékoztató
Elfogadom
Nem fogadom el
Adatvédelmi és Cookie szabályzat
Szabályzat
Süti neve Aktiv
Hogyan törölheti a cookie-kat, és hogyan tilthatja le azokat: Kérjük, olvassa el Sütitájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket. Amennyiben nem szeretné, hogy cookie-kat használjunk, letilthatja azokat. A letiltás böngészőfüggő, és különböző módon történhet. A legnépszerűbb böngészőkben a letiltás mikéntjéről az alábbi linkeken szerezhet tudomást:
Beállítások mentése
Süti tájékoztató