A gazdasági szereplők várakozásait nagyon sokféleképpen lehet mérni a gazdaságban. Meg lehet kérdezni például professzionális befektetőket, hogy az elkövetkező egy évben milyen hozamokat várnak a részvénypiacon, vagy meg lehet kérdezni az embereket arról, hogy mekkora áremelkedést (inflációt) várnak az elkövetkező időszakban. Ezek a közvetlen módszerek azonban nem mindig megbízhatóak, hiszen a válaszokból nyert eredmények használhatósága sok tényezőtől függ. Léteznek viszont közvetett módszerek is, amelyek használatával bizonyos pénzügyi eszközök piaci áraiból lehet következtetni arra, hogy a gazdasági szereplők milyen várakozásokkal rendelkeznek egy adott gazdasági vagy pénzügyi mutató jövőbeli alakulását illetően.
Kötvényhozamok és inflációs várakozások
Ezek közül talán a legközismertebb az, amelyik kötvényhozamok (yield to maturity, YTM) alapján következtet az inflációs várakozások értékére. Ez pontosabban kötvényhozam különbségek alapján történik. A „hagyományos”, nominális államkötvények mellett, amelyek csak az előre meghatározott kamatot (kupont) fizetik a befektetőnek, léteznek olyan kötvények, amelyeket úgy bocsátanak ki, hogy azok kompenzálják a befektetőt az időközben elszenvedett inflációért is. E két különböző, de azonos futamidejű kötvény mindenkori hozamának a különbsége a piac által abban a pillanatban a kötvények futamidejére várt átlagos infláció értéke.
Dividend futures és equity yields
Talán kevésbe ismert az, hogy nem csak kötvényekre lehet hozamokat számolni, hanem részvényekre is, amelyeket angolul equity yields-ként emlegetnek. Ezeknek a kiszámításához a kötvényhozamokhoz hasonlóan előremutató, a gazdasági szereplők várakozásait kifejező pénzpiaci eszközökre van szükség, ezért a részvényárak vagy részvényindexek erre nem alkalmasak. Erre a célra határidős termékeket használnak, mégpedig részvénypiaci indexekre (vagy egyes részvényekre) fizetett osztalékokra kifejlesztetteket, amelyeket dividend futures-nek neveznek. A piaci árindexekre vonatkozó határidős termékekhez képest ezeknek az az előnyük, hogy kevésbé vannak kitéve a gazdaság és az azokhoz kapcsolódó várakozások buborékhatásainak, mert nem árfolyamokhoz, hanem a gazdasági teljesítményt jobban tükröző osztalékfizetésekhez kapcsolódnak.
A határidős osztalék eszközök piaca
A határidős osztalék eszközök (dividend futures) piaca viszonylag új, az ezredforduló környékén kezdtek ezekkel a termékekkel kereskedni, de formális tőzsdei kereskedés csak később, Európában 2008-ban, Amerikában pedig 2015-ben indult ezen a piacon. Az indexekre kifejlesztett határidős osztalék eszközök mellett léteznek egyes, nagyobb cégek várható osztalékaira alapozott termékek is. Korábban csak éves lejáratú szerződések léteztek, de a piac fejlődésével párhuzamosan megjelentek a negyedéves, illetve hat hónapos lejáratú verziók is.
Európában a legelső ilyen termék a Eurostoxx 50 részvényindexre jött létre, amely az eurozóna 50 legnagyobb vállalatát foglalja magába. Egy éves szerződés esetében, amely mindig december harmadik péntekén jár le, a vevő a szerződés lejártakor kifizeti a megvételkor érvényes vételárat, és cserébe megkapja a részvényindex (vagy részvény) által a lejárat időpontjáig tartó egy évben kifizetett osztalékot. Példaként vegyük a 2025-ös lejáratú Eurostoxx 50 határidős osztalékszerződést, amelyet 2022. február 24-én 112,1 euró árfolyamon lehetett megvenni. Ennek a szerződésnek a vevője 2025 decemberének harmadik péntekén 112,1 eurót fog fizetni, amelyért cserébe a szerződés eladója kifizeti neki a Eurostoxx 50 indexre abban az egy évben kifizetett osztalék értékét.
Az equity hozamok
Ennek az eszköznek a különböző lejáratú szerződései és az alapjául szolgáló részvényre vagy részvényindexre ténylegesen kifizetett osztalék értéke alapján számolhatjuk az equity hozamokat (equity yields), amelyeket a kötvényhozamokhoz hasonlóan hozamgörbék formájában lehet megjeleníteni.
Az equity hozamok alakulását alapvetően három tényező határozza meg: a nominális kötvényhozamok, egy lejárat-specifikus kockázati többlethozam, amit a befektetők azért várnak el, hogy az osztalékkal kapcsolatos kockázatot felvállalják, és az osztalék várható átlagos növekedési aránya az adott időszakra. Mivel ezeknek a hozamoknak az alapját képező határidős osztalék termékekkel nem azonnali árakon (spot price), hanem határidős árakon (forward price) történik a kereskedés, a fenti három tényező közül a kockázati többlethozam és a várt osztaléknövekedés azok, amelyek mozgatják az equity hozamokat. Egy kockázati többlethozam növekedés értelemszerűen növeli a hozamokat, míg egy gyorsabb várható osztaléknövekedés csökkenti azokat. Ez azért van, mert ha gyorsabb osztaléknövekedést várnak a befektetők, az fel fogja hajtani a határidős osztalék eszközök árát, ami alacsonyabb hozamot eredményez. Így tehát egy adott időtávra vonatkozó equity hozam az arra az időszakra elvárt kockázati többlethozam és az osztalék várható átlagos növekedési arányának a különbsége.
Az equity hozamgörbék időbeni alakulására a fent említett két meghatározó tényező változásából lehet következtetni. Válságos időkben a kockázati többlethozam mértéke növekszik, hiszen a befektetők kevésbé hajlandóak kockázatos eszközökbe fektetni a pénzüket. Ugyanakkor a gazdasági kilátások romlása miatt az osztalékok növekedésével kapcsolatos várakozások is csökkennek. A két tényező ilyen irányú változása az equity hozamok növekedésének irányába hat. Ezzel szemben kiegyensúlyozott gazdasági környezetben a kockázati többlethozamok csökkennek, az osztaléknövekedési várakozások pedig magasabbak, így az equity hozamok is alacsonyak. A 2008-as globális pénzügyi válság idején a Eurostoxx 50 indexre számított 1 éves hozam 2009 első negyedévében 54 százalékon tetőzött, de kedvező gazdasági folyamatok idején negatív értékeket is felvesz.
Mire használhatóak az equity hozamok?
Az osztalékokra alapozott határidős termékek és az ezek alapján számolt equity hozamok viszonylagos újdonságuk miatt számos új kutatási eredményhez járulhatnak hozzá az eszközárazás területén. Megmutatták például, hogy az equity hozamokkal lehetséges osztaléknövekedést előrejelezni. Mivel ezeknek a hozamoknak az egyik meghatározó mozgató tényezője a kockázati többlethozam, az equity hozamokat felhasználva további eredmények jöttek a napvilágra annak alátámasztására, hogy a kockázati többlethozamok időben változnak. Egy gazdaság aggregált osztalék értéke és reál gazdasági mutatói, mint például fogyasztása vagy a hazai összterméke (GDP) között meglévő kapcsolat alapján arra is következtettek, hogy az equity hozamok bizonyos mértékig felhasználhatóak például a fogyasztás reálnövekedésének előrejelzésére is.
Várható, hogy a jövőben további érdekes eredményeket is feltárnak majd olyan eszközárazással kapcsolatos kutatások, amelyek az equity hozamok tulajdonságaival és felhasználhatóságával foglalkoznak.
Malatinszky Gábor
Borítókép: pixabay.com
The post Equity hozamok, a reálgazdaság tükrei appeared first on Economania blog.