A hírekben a tőzsde leggyakrabban a pénzszerzés, vagyonépítés vagy a nagy ötletek és tippek kapcsán kerül a figyelem középpontjába, miközben van egy másik, talán a társadalom szempontjából sokkal fontosabb és erősebb szerepe is.
Létezik egy fórum, ahol szakértők millió állnak össze, hogy elmondják az őszinte véleményüket, és a folyamat végén a sok információból kialakult következtetés eredménye ingyen rendelkezésünkre áll. Eközben sokszor máshonnan nagy, az egész gazdaságot érintő és egyéni személyes döntések esetén is rengetegszer kérünk tanácsot nagyon drágán és az eredmény sem garantált. Ez az ingyenes fórum és eredmény pedig nem más, mint a tőzsde és az árfolyam.
A tőzsdén mindenki elmondhatja a véleményét. Mindenkinek az őszinte véleményét érdemes elmondania, különben pénzt veszít, és ráadásul a sok különböző vélemény egyetlen számba sűrűsödik, ami a kialakult árfolyam. De mit is jelent pontosan a gyakorlatban, hogy a tőzsdétől kérjünk tanácsot?
A tőzsdével kapcsolatos hatékony piacok elméletét jogosan szokták tudományos alapokon is kritizálni (például Neszveda, 2022) azzal, hogy nem igaz, hogy egyáltalán nem jelezhetők előre a hozamok és minden információ azonnal beépül az árfolyamokba. Viszont egyben az is igaz, hogy bár ez az előrejelezhetőség befektetési szempontól fontos százalékpontokat jelenthet, a jövővel kapcsolatos várakozások szempontjából elhanyagolhatóan kicsi. Tehát a nagy kérdésekben a tőzsde még mindig az egyik leghatékonyabb információ összegző mechanizmus. Ennek az irodalomnak az egyik alapköve az eseményelemzés módszertana (MacKinlay 1997), amely a tőzsdei árfolyamok segítségével határozza meg, hogy egy eseménynek mekkora volt a hatása.
Az események hatására lehet példa, hogy a koronavírus hogyan hatott a turizmusra vagy épp ezen belül a különböző légitársaságokra (Kökény és szerzőtársai, 2022) vagy, hogy egy nagy jegybank zöld kommunikációja mennyire hatékony (Neszveda és Siket, 2023), de ugyanígy választ adhat arra a kérdésre is, hogy mely szektorok voltak az igazi nyertesei a laza monetáris politikának a quantitative easing (QE) hatására a 2010-es években (Lehmann és szerzőtársai, 2023). Még érdekesebbek lehetnek azok a módszerek, amelyek a tőzsdei információk alapján jelzik előre a jövőt. Mikor fektessünk be? Mikor időzítünk jól egy döntést? Ezek a kérdések egyéni és társadalmi szinten is nagyon fontosak.
A válságok egyik legerősebb előrejelzőjét, a hozamgörbét szintén kereskedésben kialakult kötvény piaci hozamokból számolják ki (Granát és szerzőtársai, 2023). Ebben az esetben az árfolyamba beépül az az információ, hogy a befektetők egy komolyabb kamatcsökkentést prognosztizálnak, ami általában egy válságos időre adott válaszként szokott megjelenni. Ugyanígy piaci árfolyamokból lehet számolni piaci hangulat indexet (optimista-pesszimista skálán), ami nagyon erős előrejelző képességgel bír azzal kapcsolatban, hogy mely cégek fognak a jövőben jól teljesíteni, milyen gazdasági teljesítmény várható stb. (Baker és Wurgler, 2007). Mindezek mellett van egy talán még érdekesebb módja annak, ahogyan a tőzsde nagyon meglepő dolgokat is előre tud jelezni.
A tőzsdén komoly pénzeket lehet keresni, így még a bennfentes információkat is érdemes ott megosztani, ami szintén beépül az árba, és a megfelelő modellezési technikával akár ki is lehet nyerni ezeket az információkat (Kyle, 1985). Például komoly negatív hatása volt az egész világra az orosz-ukrán katonai konfliktusnak 2022-ben, ami 2022 február 24-én vált egyértelművé, viszont a tőzsdei árfolyamokban fokozatosan megjelent ez a forgatókönyv már közel két hónappal azelőtt, hogy kitört volna a háború (Granát és szerzőtársai, 2023).
Összességében látható, hogy a tőzsdei kereskedés nagyon hatékony eszköz arra, hogy megértsük egy-egy esemény vagy döntés hatását, hogy előrejelezzünk gazdasági trendeket, sőt még arra is, hogy olyan bennfentes információkat szűrjünk ki belőle, ami esetleg senki számára nem elérhető vagy legalábbis nagyon nehezen számszerűsíthető. Ezek alapján pedig elmondható, hogy a tőzsdére érdemes tanácsadóként is tekinteni, ami hasznos lehet azok számára is, akik nem terveznek kereskedni semmilyen tőzsdei termékkel, de fontos döntéseikhez megalapozott információkra van szükségük.
Neszveda Gábor
Hivatkozások:
Baker, M., & Wurgler, J. (2007). Investor sentiment in the stock market. Journal of economic perspectives, 21(2), 129-151.
Granát, M., Neszveda, G., & Szabó, D. (2023). An Empirical Analysis of the Predictive Power of European Yield Curves. Financial and Economic Review, 22(3), 48-66.
Kökény, L., Kenesei, Z., & Neszveda, G. (2022). Impact of COVID-19 on different business models of European airlines. Current Issues in Tourism, 25(3), 458-474.
Kyle, A. S. (1985). Continuous auctions and insider trading. Econometrica: Journal of the Econometric Society, 1315-1335.
Lehmann, K., Neszveda, G., & Molnár, T. (2023). The effect of quantitative easing on US sector returns. PÉNZÜGYI SZEMLE/PUBLIC FINANCE QUARTERLY (1963-), 69(4), 7-26.
MacKinlay, A. C. (1997). Event studies in economics and finance. Journal of economic literature, 35(1), 13-39.
Neszveda, G., & Siket, B. (2023). Green ECB speeches matter. Journal of Sustainable Finance & Investment, 1-18.
Neszveda, G., Till, G., Timár, B., & Varga, M. (2022). Is short-term reversal driven by liquidity provision in emerging markets? Evidence from China. Finance Research Letters, 50, 103220.
Borítókép: pixabay.com
The post Érdemes a tőzsdétől tanácsot kérni? appeared first on Economania blog.