A központi bankok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a kommunikációra. A jegybanki döntéshozók, szakértők nyilvános szerepléseket vállalnak, írásaik már számos platformon elérhetők. Az átlátható, transzparens kommunikáció érdekében a jegybankok részletes inflációs jelentéseket tesznek közzé, a kamatdöntő ülésekről jegyzőkönyvet adnak ki, sajtótájékoztatókat tartanak, interjúkat és nyilvános beszédeket adnak, és rendszeresen megjelennek a parlamenti bizottságok előtt is. A megnövekedett transzparencia célja a piaci szereplők várakozásainak orientációja, amelyet a jegybank a szükséges információk biztosításán és a piaci bizonytalanság csökkentésén keresztül ér el.
Ugyanakkor hatalmas kihívást jelent, hogy ezen kommunikációs csatornák nagy része a pénzügyi piacokat és szakértői csoportokat célozza meg, így az egyéb piaci szereplők nem feltétlenül értik a jegybanki lépéseket. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) jelenlegi elnöke is kihívást lát ezen a téren. Véleménye szerint a központi bankok lépéseit meg kell értetni azokkal az emberekkel is, akiket végső soron szolgálnak, ugyanis ez a bizalom újjáépítésének alapja. Ha a társadalom bizonyos rétegei nem értik a jegybanki döntéseket, akkor sérül a várakozási csatorna és kevésbé lesz hatékony a várakozások menedzselése. A problémát felismerve a jegybankok kommunikációja elmozdult az egyszerűség és a populárisabb platformok irányába az utóbbi években.
A szakmai írások nyelvezete nagyon összetett és bonyolult. Ezek értelmezése kihívást jelenthet, így kevésbé hatékonyak a piaci szereplők informálásában. A szövegek érthetőségének mérésére elterjedt mutató a Flesch-Kincaid index. A mérőszám az írások különböző jellemzői (mondatok és szavak hosszúsága) alapján képezi le a szövegek érthetőségét aszerint, hogy annak megértéséhez hány évet kell eltölteni az oktatási rendszerben. Például Jean-Claude Trichet korábbi EKB elnök nyilatkozatai esetében többnyire 12-es érték feletti eredményeket tapasztalhatunk (Coenen et al , 2017). Tehát mondanivalójának megértéséhez több mint 12 évnyi oktatás volt szükséges, amely már egyetemi szintet követelt meg. Ugyanakkor az EKB stratégiai felülvizsgálata során tavaly bejelentette, hogy törekszik nyilatkozatai komplexitásának csökkentésére, amely tendencia az alábbi ábrán is megfigyelhető.
Az EKB monetáris politikai nyilatkozatainak komplexitása
Forrás: Coenen et al. (2017; frissített adat)
A központi bankok hivatalos weboldalain is egyre gyakrabban jelennek meg olyan egyszerű szövegezésű, az átlagos olvasó számára is könnyen fogyasztható tartalmak, amelyek bevezetik őket a monetáris politika világába. Ezáltal több témakörben is biztosított egy többrétegű információs bázis az érdeklődők számára, hiszen a szakmai tartalmak különböző összetettségi szinteken is megtalálhatók. Ezen kívül a jegybankok megerősítették jelenlétüket (vagy megjelentek) a közösségi média felületeken is. Blinder és szerzőtársai (2022) tanulmánya is alátámasztja a trendet, hiszen az általuk vizsgált jegybankok 75 százaléka működtet hivatalos Twitter oldalt, 80 százalékának pedig saját YouTube csatornája is van. Ezen kívül a jegybankok elkezdtek aktívan részt venni a lakosság pénzügyi oktatásában. Számos jegybank látogatói központot vagy pénzmúzeumot nyitott. Egyre népszerűbbé válnak a különböző oktatási együttműködések (általános iskolától egyetemi szintekig) és az olyan fórumok is, ahol a piaci szereplők személyesen találkozhatnak a jegybanki szakértőkkel és megosztják ötleteiket, nézeteiket vagy aggályaikat.
A jegybanki törekvések ellenére még mindig az a tapasztalat, hogy a háztartások nem közvetlenül a jegybank kommunikációs csatornáin keresztül, hanem közvetett módon tájékozódnak a monetáris politikáról. 2021-es adatok alapján a hagyományos média ─ különösen a televízió és a nyomtatott sajtó ─ a legfontosabb információforrás az EKB-ról az euróövezeti háztartások számára (ECB Knowledge and Attitudes Survey, 2021). Az online sajtó a harmadik helyen áll, viszont az EKB honlapját csak a háztartások 15 százaléka használja.
A háztartások információs csatornái az EKB kapcsán
Forrás: ECB Knowledge and Attitudes Survey (2021)
Ugyanakkor, ha a lakosság nem is mutat különösebb érdeklődést a központi bankokkal kapcsolatos információk közvetlen megszerzése iránt, passzív módon így is tájékoztatást nyer az aktuális monetáris politikai témákról. Ez okból kifolyólag a központi bankoknak nagy figyelmet kell fordítani a médiavisszhangok monitorozására és alakítására, hiszen többnyire a médián keresztül kell kommunikálniuk a szélesebb nyilvánossággal.
A közvetett módon érkező jegybanki üzeneteket viszont torzíthatja a média, hiszen sokszor szélsőséges módon közlik a híreket a minél nagyobb számú kattintások bevonzása végett. Sőt, empirikusan az is igazolható, hogy a média által közvetített jegybanki kommunikációnak kisebb hatása van, mint a bankok által nyújtott közvetlen információnak. Coibion, Gorodnichenko és Weber (2022) bemutatják, hogy ha az amerikai lakosok közvetlenül a Federal Reserve oldalán olvasnak el egy FOMC (Federal Open Market Committee; a Federal Reserve döntéshozó testülete) nyilatkozatot, akkor az inflációs várakozásokra gyakorolt hatás körülbelül kétszer akkora lesz, mintha pusztán elolvasnának egy hírt egy FOMC ülésről. Sőt, egy holland tanulmány (Jansen és Neuenkirch, 2018) arra a következtetésre jutott, hogy nincsen kimutatható pozitív kapcsolat az inflációs folyamatok megértése és a témában olvasott médiahírek száma között. Ez azzal magyarázható, hogy a gyakoribb információs impulzusok és az üzenetek sokfélesége zavart kelthet az olvasóban.
Az egyértelműen megállapítható, hogy a jegybankok egyre inkább törekednek arra, hogy ne csak a gazdasági szakértők, hanem a társadalom további rétegei is megértsék a monetáris politikát. Viszont újabb kommunikációs problémába ütközünk, ha megvizsgáljuk a piaci szereplők befogadókészségét. Ironikus módon sikeres monetáris politika esetén sokkal kisebb a jegybanki döntésekkel kapcsolatos információk iránti igény. Az évek óta alacsony és stabil inflációval rendelkező országok gazdasági szereplői kevésbé követik az infláció és a monetáris politika alakulását. Ugyanakkor a tudás iránti vágy igencsak megnő, ha ennek az ellenkezőjét tapasztalják.
2021 végétől számos fejlett gazdaságban tapasztalható az infláció erőteljes emelkedése, amellyel összhangban a háztartások és a vállalatok is elkezdtek nagyobb figyelmet fordítani a monetáris politika nyomon követésére. Az alábbi ábrán látható, hogy ezen időszakban minden vizsgált országban jelentős mértékben megugrott az infláció kifejezésre érkező Google keresések száma. Érdemes megfigyelni azt is, hogy bár a grafikonon szereplő időszak nagy részében az infláció tartósan elmaradt a jegybanki céloktól, a folyamat megértésére irányuló törekvések igencsak csekélynek bizonyultak.
Az „infláció” szóra irányuló Google keresések
Forrás: Google trendek.
Megjegyzés: Az egyes országok adatai az országspecifikus csúcson, 100-on vannak normalizálva.
Összességében elmondható, hogy a legtöbb központi bank a közelmúltban már felismerte a széleskörű, többrétű, transzparens kommunikáció szükségességét. Viszont még nincs meg a kellő tapasztalat azt illetően, hogy melyik csatornák működnek a leghatékonyabban. A téma kapcsán rengetek kihívással kell majd a jegybankároknak szembenézniük, ugyanakkor a hatékony kommunikációból származó előnyök (piaci szereplők bizalma és várakozások hatékony horgonyzása) megérik az erőfeszítéseket.
Horváth Zsófia
Hivatkozások:
Alan S. Blinder, Michael Ehrmann, Jakob de Haan, David-Jan Jansen. 2022. „Central bank communication with the general public: promise or false hope?” NBER Working Paper 30277.
David-Jan Jansen, Matthias Neuenkirch. 2018. “Does the Media Help the General Public in Understanding Inflation?” Oxford Bulletin of Economics and Statistics 80 (6): 1185–212.
Günter Coenen, Michael Ehrmann, Gaetano Gaballo, Peter Hoffmann, Anton Nakov, Stefano Nardelli, Eric Persson, Georg Strasser. 2017. “Communication of Monetary Policy in Unconventional Times.” European Central Bank Working Paper 2080.
Olivier Coibion, Yuriy Gorodnichenko, Michael Weber. 2022. “Monetary Policy Communications and their Effects on Household Inflation Expectations.” Journal of Political Economy 130 (6): 1537–84.
Főoldali kép forrása: Shutterstock
The post Érthető jegybanki kommunikációt mindenkinek! appeared first on Economania blog.