Az ESG (Környezeti, Társadalmi és Irányítási) szempontok térnyerése az utóbbi évek fontos trendjeként tűnt fel a befektetések világában, súlyuk pedig folyamatosan nő. Sok befektetőt foglalkoztat a kérdés, hogy a zöld vagy ESG befektetési eszközök, legyenek azok akár részvények, akár tematikus befektetési alapok, vajon jó befektetésnek bizonyulnak-e a jövőben. A kérdésre adott válasz könnyen lehet, hogy a befektetői attitűdtől függ, ahogy mindjárt látjuk.
A szakirodalom empirikus kutatásai nem mutatnak egységes képet arra vonatkozóan, hogy a múltban az ESG-nek tekinthető eszközök felül- vagy alulteljesítők voltak-e a piachoz képest. Edmans (2011) arra jutott, hogy a jobban irányított cégek felülteljesítik a piacot, hasonlóan Kempf és Ostho (2007) eredményeihez, akik a jobb ESG értékelésű papírok esetén mutatták ki ezt a hatást. Ezzel ellentétben Hong és Kacperczyk (2009) eredményei szerint a „bűn” részvények (alkohol, dohány és szerencsejátékkal foglalkozó vállalatok papírjai) magasabb hozamokat értek el a nem-bűn részvényeknél. Barber és szerzőtársai (2020) szerint pedig a társadalmi hatást is szem előtt tartó kockázatitőke-alapok is alulteljesítik a többi alapot. Az Economania blogjának korábbi szemléje is az ESG pontszámok negatív hozamhatásáról számol be.
Az ellentmondásos empirikus eredményekre válaszul született Pastor, Stambough és Taylor (2020) cikke. A szerzők által bevezetett modell arra a hipotézisre épül, hogy a befektetők egy része hajlandó alacsonyabb hozamot is elfogadni azokon a befektetéseken, amelyeket társadalmilag hasznosnak tart. Egy zöld szemléletű megtakarító például alacsonyabb hozam esetén is szívesebben fektet egy napelem park létesítésébe, mint egy új szénbánya projektbe. A szerzők eredményei szerint ebből fakadóan viszont az ESG papírok várható hozama alacsonyabb lesz hosszú távon, így alulteljesítővé válhatnak a piachoz képest. Ennek az eredménynek az elsőre talán meglepő következménye, hogy az ESG pontszámok azoknak a befektetőknek is hordozhatnak hasznos információt, akik kizárólag a hozammal foglalkoznak. Igaz nekik a modell szerint pont kerülniük érdemes a magas pontszámú vállalatok papírjait, és portfóliójukat az alacsonyabb ESG besorolású papírok felé súlyozni.
De mivel magyarázható akkor az egyes tanulmányokban megfigyelt felülteljesítés? A cikk kettő lehetséges magyarázatot is ad. Az első kézenfekvő magyarázat, hogy a kormányok a klímaváltozás megfékezése érdekében hozott intézkedései, a fogyasztók preferenciáinak eltolódása vagy az ezekre vonatkozó várakozások pozitív sokként érték a zöld vállalatok fundamentumait a vizsgált időszak alatt. A másik csatorna a befektetők ízlésének változása: ahogy nő azon befektetők aránya, akik hajlandók lemondani a hozam egy részéről a társadalmi hatás miatt, úgy nő a zöld papírok árfolyama. Így egy ESG preferenciák erősödésére spekuláló befektető számára is logikus lehet a felülsúlyozás. Viszont ebben az esetben a várható hozam folyamatosan csökken ugyanezen papírok esetén, ahogy fogy a zöld szegmensbe belépő potenciális további befektetők hányada.
Sokan szkeptikusak az ESG befektetések társadalmi hasznát illetően, a cikk egyszerű magyarázata a reálgazdasági hatásra azonban szemléletformáló lehet. A zöld cégek az alacsonyabb tőkeköltségük miatt többet ruháznak be, ezáltal növelve a tevékenységükből fakadó társadalmi többletet (például alacsony üvegházhatású gáz kibocsátású energiatermelést). Az elvárt hozam annál alacsonyabb, minél több az ESG befektető, így a társadalmi és reál gazdasági hatás is annál jelentősebb. A valós pozitív hatás eléréséhez persze szükséges, hogy a vállalatok mért ESG pontszáma valós képet mutasson annak társadalmi hasznáról, ami ma egy kétségkívül kihívást jelentő feladat.
A cikk több kérdést is felvethet az olvasóban. A hozamok szempontjából kérdés, valóban lemondana-e a befektetők egy része egy-két százalékpontnyi hozamról a pozitív társadalmi hatást szem előtt tartva. Az ilyen befektetők vajon mekkora részét tehetik ki a piacnak most és mekkorát a jövőben? Jelentős lehet-e ez a hatás?
Összefoglalva azt lehet mondani, az ESG befektetések hozamaitól nem érdemes felülteljesítést várni. De ha valaki társadalmilag tudatos befektetőként tekint magára, akkor mégis racionális döntés lehet az ESG termékek felülsúlyozása.
Várgedő Bálint
MNB, elemző
Hivatkozások:
Barber, B., Morse, A., & Yasuda, A. (2021). Impact investing. Journal of Financial Economics, 139, 162-185
Edmans, A. (2011). Does the stock market fully value intangibles? Employee satisfaction and equity prices. Journal of Financial Economics, 101, 621-640.
Hong, H., & Kacperczyk, M. (2009). The price of sin: the effects of social norms on markets. Journal of Financial Economics, 93, 15-36.
Kempf, A., & Ostho, P. (2007). The effect of socially responsible investing on portfolio performance. European Financial Management, 13, 908-922. Pastor, L., Stambaugh, R. F., & Taylor, L. A. (2020). Sustainable Investing in Equilibrium. Journal of Financial Economics
Főoldali kép forrása: pixabay.com
The post ESG befektetések: alul- vagy felülteljesítők? appeared first on Economania blog.