A GDP a gazdasági teljesítmény mérésének etalonja, azonban tekintve, hogy a 30-as években, az iparosodott országok teljesítményének mérésre készült, aligha alkalmas a társadalmi-gazdasági berendezkedések és az általános jólét értékelésére. A mérőszám korlátaival maga Simon Kuznets, a mutató „atyjának” tekintett közgazdász is tisztában volt, óva is intette a döntéshozókat a GDP túlmisztifikálástól.
„Tényleg nincs ingyenebéd?”
A közgazdaságtan első nagy gondolkodói már a 18. században felismerték, hogy a világgazdaságot az önérdek, az individualizmus, a boldogulásvágy mozgatja. Arról azonban elfelejtkeztek, hogy a láthatatlan kéz mögött igencsak látható, dolgos kezek is működnek. A háztartások által végzett, nem piaci megjelenésű tevékenységek (mint az ételkészítés, takarítás vagy gondoskodás) nagyban hozzájárulnak egy ország életszínvonalához, számbavételük viszont kimarad a bruttó hazai termékből. Ennek köszönhetően pontatlan modellek, elhibázott fejlesztéspolitikai döntések és torzított gazdasági adatok származtathatók a GDP-ből (DeRock, 2019).
Mégis hogyan mérhető a fizetetlen házimunka?
Nem egyszerűen. Az otthon végzett munka értékének megbecsléséhez ugyanis pénzbeli értéket, bért kell a tevékenységekhez rendelni. A KSH ezt három különböző eljárással tette meg 2016-os tanulmányában (KSH, 2016): az egyik módszer az általános helyettesítő órabér, ahol annak a foglalkozásnak a nettó órabérét vették alapul, amellyel a legtöbb otthoni feladat elvégezhető (szociális szolgáltatási foglalkozások). A második módszer a speciális helyettes, ahol például a gyermeknevelésre fordított időt az óvónők átlagos órabérével értékelik. A harmadik módszer az alternatívaköltségen alapul: itt a házimunkára fordított időt az azt végző saját órabérével mérik, arra alapozva, hogy ekkora órabérről mondott le, amikor fizetett munkája helyett otthoni munkát végzett.
Mekkora a házimunka értéke Magyarországon?
Az érték meghatározásához azt is ismerni kell, mennyi időt tölt egy átlagos magyar fizetetlen házimunkával. A KSH 2009-10-es, időfelhasználást vizsgáló felméréséből kiderül, hogy a vizsgált időszakban a 15-84 év közti népesség évi összes idejének 26,3 százalékát töltötte fizetett és fizetetlen munkával összesen, melyből a fizetetlen munka közel 15, míg a fizetett munka 11,4 százalékot tesz ki.
A magyar lakosság a vizsgált évben 10 760 millió óra fizetetlen munkát végzett (ide tartozik a főzés, a takarítás és gondoskodás), melyet megszorozva az adott nettó órabérrel, a házimunka becsült értékeként 6497 milliárd forintot kapunk. Az érték beszédesebb, ha a következőképp közelítjük meg: 2010-ben a GDP 25 százalékkal magasabb lett volna, ha a háztartási termelést teljes egészében beleszámítjuk.
Mégis miért érdekel ez minket?
Például azért, mert a fizetetlen munka túlnyomó többségét nők végzik. Az OECD 2018-as kutatása (Van de Ven, 2018) szerint a G7 országaiban (Japán kivételével) a férfiak több időt töltenek fizetett munkával, mint otthonival, a nők pedig épp ellenkezőleg – ez a minta pedig még erőteljesebb lehet a volt szocialista országokban, köztük Magyarországon, ahol a nemek közötti egyenlőség nem közelíti meg a nyugati átlagot.
Szó sincs arról, hogy az elvégzett házimunka észrevétlen maradna (létezik egy speciális szatellitszámla, és több alternatív jóléti mutató is van, amely számba veszi a fentieket), azonban a leghatalmasabb gazdasági mutató, a bruttó hazai termék számára jelentéktelen.
Az otthonról érkező gondoskodás, a tiszta, rendes ház és a terített asztal ugyan nem kerül kimutatásra a GDP-ben, nélküle azonban korántsem létezne hatékony munkaerőpiac, de a gazdasági növekedés és az általános jólét is csökkenne. A fizetetlen tevékenységek elismerése pedig nemcsak a szülők közti egyenlő házimunka felosztást segítené elő, de olyan problémák hatékonyabb kezelésére is lehetőséget kínálna, mint az elöregedő társadalom és az elesettekről való gondoskodás.
Bezzeg Hanna Roberta
A szerző a 2023-as Economania blogíró verseny első helyezettje
Hivatkozások:
DeRock, D. (2019): Hidden in Plain Sight: Unpaid work and the politics of GDP measurement. Fickle Formulas Working Paper 1-2019. University of Amsterdam.
Központi Statisztikai Hivatal (2016): A háztartási munka értéke, háztartási szatellitszámla Magyarországon. Statisztikai Tükör.
Van de Ven, P., J. Zwijnenburg és M. De Queljoe (2018): Including unpaid household activities: An estimate of its impact on macro-economic indicators in the G7 economies and the way forward. OECD Statistics Working Papers 2018/4, OECD Publishing.
Főoldali kép forrása: pixabay.com
The post GDP-m, GDP-m, mondd meg nékem; de mit is? appeared first on Economania blog.