Kamstra és szerzőtársai (2003) egy izgalmas kutatási területet indítottak el, amikor tanulmányukban azt találták, hogy a szezonális depresszió kockázatvállalás-csökkentő hatása megjelenik a tőzsdepiaci hozamokban is. Tanulmányukban az éjszakák hossza magyarázó változóként szolgál a szezonális depresszió mérésére és ezen keresztül a pénzügypiaci hozamok változására.
Várakozásaik szerint a szezonális depresszió hatása miatt kockázatkerülőbb befektetők ősszel átlagosan nagyobb eséllyel kerülik a kockázatos eszközöket, télen pedig átlagosan nagyobb eséllyel fektetnek kockázatosabb eszközökbe, ennek hatására pedig ősszel az átlagosnál alacsonyabb, az év leghosszabb éjszakáját követően pedig az átlagosnál magasabb részvényindex-hozamokat érnek el. Tanulmányukban 12 ország tőzsdeindexeit választották ki az elemzéshez. A kiválasztásnál figyelembe vették a különböző földrajzi elhelyezkedést mind a szélességi fok, mind az északi és déli féltekén való elhelyezkedés szempontjából. Az ausztrál tőzsde kivételével sikerült igazolniuk elméletüket.
Emellett megfigyelhető volt az is, hogy a szezonális depresszió hatásának szignifikanciája és mértéke, valamint az adott tőzsde földrajzi szélessége között összefüggés van. A magasabb földrajzi szélességen fekvő országok (ahol az éjszakák és nappalok hosszának szezonális változása szélsőségesebb) átlagosan magasabb hozammal jellemezhetők és magasabb szignifikanciaszinten magyarázza a hozamok változását a szezonális depresszió.
Jacobsen és Marquering (2008) részben cáfolta Kamstra és szerzőtársai (2003) eredményeit. Bár hosszabb időtávot vizsgáltak, és napi helyett havi adatokkal dolgoztak, sikerült reprodukálniuk a tanulmány eredményeit, ugyanakkor rámutattak, hogy a lehetséges magyarázatokat nehéz elkülöníteni. Eredményeik szerint nem bizonyítható, hogy a szezonális depresszió, a magasabb hőmérséklet vagy a régi piaci bölcsesség, a „Sell in May and go away” okozzák, hogy nyáron alacsonyabbak a hozamok. Rámutattak arra, hogy az adott ország egyenlítőhöz való közelsége nem befolyásolja a jelenséget, és egy egyszerű tél/nyár dummy jobb magyarázóerővel rendelkezik, mint a szezonális depresszió vagy a hőmérséklet.
Kelly és Meschke (2010) leginkább a pszichológiai hatás oldaláról támadták a Kamstra és szerzőtársai (2003) cikkét. Az eredeti cikkben használt éjszakák hossza változó nem mutat szoros kapcsolatot a ténylegesen megélt szezonális depresszióval, azaz nem azokban a hónapokban érezték magukat a legrosszabbul az érintettek, amikor a leghosszabbak az éjszakák. A Kamstra és szerzőtársai (2003) által használt változót két külön időszakra bontották, az őszire és a télire. Így újra elvégezve az elemzést azt találták, hogy csupán a tél-hatás érvényesül, így szerintük inkább az „évforduló” hatást méri az eredeti magyarázó változó. Kamstra és szerzőtársai (2012), reagálva a kritikára, kihangsúlyozták, hogy az eredeti modellben is volt az adóév zárására vonatkozó dummy változó. Modelljeiket újrafuttatták kifinomultabb panel- és idősoros modelleken, a szezonális depressziót pedig tényleges klinikai adatokon mérve. Eredményeik továbbra is igazolták az eredeti cikket.
Bár számos kritika érte az eredeti cikket, a közelmúltban is születtek kutatások, amelyek annak eredményeit igazolják. Ruan és szerzőtársai (2018) azt találták, hogy a szezonális depresszió jól jelzi előre a magasabb hozamokat a kínai tőzsdén. Škrinjarić (2022) a jelenségre sikeres kereskedési stratégiát épített a zágrábi tőzsdén.
A Hitelintézeti Szemlében nemrég megjelent Kégl és Petróczy (2024) tanulmány két amerikai egyesült államokbeli és öt európai tőzsdén vizsgálta a szezonális depresszió mértékét és a részvényindexek hozamait. Elemzésük három nagy tőzsdén (NASDAQ, Egyesült Királyság, Németország) statisztikailag szignifikáns kapcsolatot talált a hozamok változása és a szezonális depresszió alakulása között.
Petróczy Dóra Gréta
Hivatkozások:
Jacobsen, B., & Marquering, W. (2008). Is it the weather?. Journal of Banking & Finance, 32(4), 526-540.
Kamstra, M. J., Kramer, L. A., & Levi, M. D. (2003). Winter blues: A SAD stock market cycle. American Economic Review, 93(1), 324-343.
Kamstra, M. J., Kramer, L. A., & Levi, M. D. (2012). A careful re-examination of seasonality in international stock markets: Comment on sentiment and stock returns. Journal of Banking & Finance, 36(4), 934-956.
Kégl, V., & Petróczy, D.G. (2024). A szezonális depresszió hatása a részvénypiaci hozamokra. Hitelintézeti Szemle, 23(3), 119–141.
Kelly, P. J., & Meschke, F. (2010). Sentiment and stock returns: The SAD anomaly revisited. Journal of Banking & Finance, 34(6), 1308-1326.
Ruan, Q., Zhang, M., Lv, D., & Yang, H. (2018). SAD and stock returns revisited: Nonlinear analysis based on MF-DCCA and Granger test. Physica A: Statistical Mechanics and its Applications, 509, 1009-1022. Škrinjarić, T. (2022). Let’s make some profits on seasonal depression on the stock market. Zbornik Radova, 28, 7-36.
Borítókép: pixabay.com
The post Hat-e a szezonális depresszió a tőzsdepiaci hozamokra? appeared first on Economania blog.