Hírek

Hogyan lesz a zöld kötvényekből zöld Magyarország?

A zöldkötvények mára a tőkepiacok megkerülhetetlen elemeivé váltak. Ezeknek az értékpapíroknak a legfőbb ismérve, hogy a bevont forrásokat a kibocsátók környezetileg fenntartható aspektussal rendelkező projektek finanszírozására fordítják. A zöld minőséget tehát alapvetően a források felhasználásának módja határozza meg („Use of Proceeds”), amely szemléletmódot a nemzetközi kötvénystandardok feltételrendszerei is tükrözik.

Az elmúlt években a hazai piacokon is megjelentek az első zöld instrumentumok, többek között kibocsátásra kerültek zöld minősítéssel rendelkező vállalati kötvények és jelzáloglevelek. Bár számos írás született ezeknek az értékpapíroknak a pénzügyi aspektusairól, kevesebb szó esik arról, hogy a reálgazdaság mely területein jelennek meg a zöldkötvények által bevont források.

Megvizsgálva a 2020. augusztus és 2022. április között kibocsátott, zöld minősítéssel rendelkező vállalati kötvényeket és jelzálogleveleket, azt láthatjuk, hogy a 23 érintett kibocsátó gazdasági főtevékenységük szempontjából 7 nemzetgazdasági ághoz köthető. A kötvények névértéke alapján legfontosabb ágazatok az ingatlanügyletek, az építőipar és a pénzügy (jelzálogbankok és holdingtársaságok), amelyek összesített részesedése mintegy 77 százalék.

Zöldkötvény-kibocsátói csoportok mérete névérték alapján

Forrás: Opten

  • Az ingatlanügyletekben, illetve építőiparban érdekelt vállalatok a kötvénykibocsátásból származó bevételek felhasználásával magas energiahatékonysági tulajdonságokkal rendelkező ingatlanokat fejlesztenek, építenek és értékesítenek, valamint ezekhez kapcsolódóan különféle szolgáltatásokat nyújtanak. Tevékenységük fókuszában elsősorban a kereskedelmi ingatlanok állnak, de lakóingatlanokkal is foglalkoznak.
  • A jelzálogbankok, mint speciális hitelintézetek, jelzáloglevél-kibocsátásokon keresztül nyújtanak forrást fogyasztói és kereskedelmi jelzáloghitelek refinanszírozásához. Zöld jelzáloglevél kibocsátására magas energiahatékonyságú biztosítékokkal fedezett jelzáloghitelek refinanszírozása esetén van lehetőség. A hazai jelzálogbankok szinte kizárólag lakáscélú jelzáloghiteleket vonnak be a kötvénykibocsátásaiknál, ezzel tehát közvetetten tudnak hozzájárulni a hazai lakóingatlanállomány energiahatékony módon történő megújulásához.
  • A szintén pénzügyi vállalatok közé tartozó holdingtársaságok széles tevékenységi körrel rendelkeznek, azonban közös pontként azonosítható, hogy akár saját működési hátterük révén, akár a befektetési portfólió részeként jelentős ingatlanpiaci érintettséggel rendelkeznek. Ennek megfelelően a zöld beruházások elsősorban korszerű ingatlanpiaci befektetésekre összpontosulnak, de az e-mobilitási kapacitások kiépítése is fontos szerepet kap.

A felsorolt esetek közvetve vagy közvetlenül, de döntően az ingatlanpiachoz kapcsolódnak. Rajtuk kívül még három szektor van jelen a hazai zöldkötvény-piacon.

  • A feldolgozóipari vállalatokelsősorban kapacitásbővítésbe, illetve gyártási technológiák fejlesztésébe, megújuló energiaforrások részarányának növelésébe fektetnek be. Ennek hozományaként a termelési folyamatok energiaintenzitása csökken, miközben kevesebb hulladék képződik, illetve a vízfelhasználás intenzitása is mérséklődik.
  • Egy mezőgazdaságban érdekelt vállalat – hasonlóan a feldolgozóiparhoz – a kötvénykibocsátásból bevont forrásokat kapacitásbővítésre, valamint a termelési hatékonyság javítását, illetve a hulladék- és vízhasználat csökkentését célzó technológiai beruházásokra fordítja.
  • A nagy- és kiskereskedelmi szektor szereplőinek beruházásai döntően energiahatékony ingatlanok megvásárlását vagy építését, továbbá meglévő létesítmények korszerűsítését célozzák. Központi elemként megjelenik továbbá új telephelyek építése, amelyek az ingatlanok magas energiahatékonysági ismérvei mellett a termelési és raktározási folyamatok hatékonyabbá tételével is hozzájárulhatnak a fenntarthatósági törekvésekhez.

Megszületését követőn a hazai zöldkötvény-piac rendkívül dinamikus növekedésen ment keresztül, rövid időn belül pedig a kibocsátók széles köre lépett ki piacra. Annak érdekében, hogy átfogó képet kapjuk a hazai zöld tőkepiaci ökoszisztéma fejlődéséről, érdemes európai összevetésben is megvizsgálni a kötvénypiacok ágazati struktúráját.

Európai és magyar zöldkötvény-kibocsátók szektoronként

Forrás: Bloomberg

Megjegyzés: A Bloomberg GICS iparági besorolása saját értékelés alapján került átalakításra az Európai Unióban és Magyarországon is alkalmazható NACE kódokra.

Az Európa országaiban kibocsátott zöldkötvények szektorális eloszlása számos azonosságot mutat a magyar piacéval. Hasonló a pénzügyi vállalatok, illetve feldolgozóipar részesedése, és a legfontosabb ágazatok között található az ingatlanszektor is. Szembetűnő különbség látható azonban az energetika terén. Míg a magyar zöldkötvény-portfólióból hiányoznak ezek a vállalatok, addig európai szinten 30 százalékot tesz ki a szektor. Fontos kiemelni, hogy a villamosenergia- és gázszektor egyrészt jelentős szerepet játszhat a dekarbonizációs célok elérésében, másrészt az EKB éghajlati stressztesztje (Alogoskoufis et al. 2021) alapján a klímakockázatoknak második leginkább kitett ágazatnak tekinthető. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a magyar zöldkötvény-piac megszületését egy rendkívül dinamikus bővülés követte, a növekedési ütem fenntartásán túl pedig kívánatos lehet új szektorok és vállalatok piacra lépése.

Varga Márton

MNB, vezető közgazdasági elemző

Alapképzését a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakirányán végezte, mesterdiplomáját a Budapest Gazdasági Egyetemen pénzügy szakán szerezte meg. Első tapasztalatait kereskedelmi bankok treasury területén gyűjtötte, majd 2015-ben csatlakozott a Magyar Nemzeti Bankhoz devizapiaci üzletkötői pozícióba. 2018 óta a pénzpiaci eszköztárért és devizatartalék-stratégiáért felelős területen dolgozik.


Hivatkozások: Alogoskoufis, S., N. Dunz, T. Emambakhsh, T. Hennig, M. Kaijser, C. Kouratzoglou, M.A. Muñoz, L. Parisi, & C. Salleo (2021). ECB economy-wide climate stress test – Methodology and results. European Central Bank Occasional Paper No. 281. https://www.ecb.eropa.eu/pub/pdf/scpops/ecb.op281~05a7735b1c.en.pdf?278f6135a442cd0105488513e77e3e6d

A Magyar Nemzeti Bank 2022. augusztus 2-án publikálta a „Monetáris politika a fenntarthatóság jegyében – A Magyar Nemzeti Bank tanulmánykötete a zöld monetáris politikai eszköztár első évéről” című kiadványát. A kötet bemutatja, hogy a 2021 nyarán elfogadott zöld eszköztár-stratégia megjelenése óta eltelt egy évben milyen gyakorlati lépéseket tett az MNB monetáris politikájának zöld elemekkel történő kiegészítése terén. Cikksorozatunkban a szerzők a tanulmánykötet egy-egy fejezetét foglalják össze.


Főoldali kép forrása: pixabay.com The post Hogyan lesz a zöld kötvényekből zöld Magyarország? appeared first on Economania blog.
Ez a weboldal sütiket („cookie”) használ
Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Sütitájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket. View more
Cookies settings
Elfogadom
Nem fogadom el
Adatvédelmi és Cookie szabályzat
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active
Hogyan törölheti a cookie-kat, és hogyan tilthatja le azokat: Kérjük, olvassa el Sütitájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket. Amennyiben nem szeretné, hogy cookie-kat használjunk, letilthatja azokat. A letiltás böngészőfüggő, és különböző módon történhet. A legnépszerűbb böngészőkben a letiltás mikéntjéről az alábbi linkeken szerezhet tudomást:
Save settings
Cookies settings