Napjaink – sőt, elmúlt hónapjaink – nagy kérdése, hogy mi lesz a tőzsdén és azon kívül egyaránt kereskedett energiahordozó sorsa. Az olaj, mint oly sokmindenre használható, ám véges mennyiségben rendelkezésre álló természeti kincsünk árproblémája hosszú ideje foglalkoztatja egyrészt a piacot monitorozó iparági elemzőket, másrészt a fogyasztókat is, akik saját pénztárcájukon érezhetik a magas üzemanyagárakat. A bizonytalanság talán nagyobb, mint korábban, ráadásul nem is egy, hanem több tényező lehetséges kimenetelét kell vizsgálni, ha az olaj idei évre várható teljesítményét szeretnénk előrejelezni.
Ami az egyetlen biztos pont a bizonytalanságban, hogy a fekete arany árfolyama a 2020. évi tavaszi mélypontját követően – amikoris a két legjobban kereskedett olajfajta, a West Texas Intermediate (WTI) és az északi-tengeri Brent árfolyama az 50-70 dolláros zónából egészen 10-20 dollár közé esett, sőt a májusi határidős kontraktusok ára az amerikai kőolaj esetében a történelem folyamán először negatív előjellel szerepelt az ajánlati könyvekben – olyan növekedési pályára állt, hogy már bőven elérte, sőt, túl is szárnyalta a pandémia előtti időkben nyújtott teljesítményét. E sorok írásakor mindkét olajfajtát 110 dollár környékén kereskedik.
Az azóta eltelt közel két évben azonban nagyot fordult a világ. A koronavírus hol egyáltalán nem hallatott magáról, hol százezer számra szedve áldozatait visszatért, egyes országokat jobban, másokat kevésbé viselve meg. A nemzeti kormányok, a multinacionális nagyvállalatok menedzserei és az országokat összefogó globális szervezetek vezetői nyakig úsztak a jövő kiszámíthatatlanságában. A pandémia mellé most csatlakoztak további, a bizonytalanságot elmélyítő tényezők is.
Az első ilyen tényező az orosz-ukrán konfliktus: Vlagyimir Putyin orosz elnök utasítására az orosz hadsereg a „különleges katonai művelet” keretein belül megtámadta északkeleti szomszédunkat. A támadásra a világ nagyhatalmai eltérő módon reagáltak. E sorok írásakor Kína még mindig nem foglalt állást az invázió ellen, igaz, nem is támogatta azt. Ahogy várható volt, Japán, az Egyesült Államok és az EU 27 tagországa egyaránt kiállt Ukrajna területi szuveneritása mellett, és azonnali szankciók bevezetéséről döntött. Oroszország a világ harmadik legnagyobb kőolaj-kitermelője, az OPEC+ vezető tagja, így természetesen érzékenyen érintik a világpiacot a kivetett szankciók. Az USA és Nagy-Britannia leállította kőolajimportját (előbbi a földgáz és a szén behozatalát is), az Európai Unió pedig az orosz energiafüggőség csökkentése mellett tette le voksát (ha minden a tervek szerint halad, ezt már 2030 előtt elérheti az Unió). Ráadásul a világ legnagyobb olajvállalatai, mint a Shell, az ExxonMobil, vagy a BP leállította a termelést Oroszországban, ami a kínálat további szűküléséhez vezet. A háborúval kapcsolatos bizonytalanság pedig egy szép löketet adott az olajnak északi irányba: mindkét típus 130 dollár fölött is járt a közelmúltban.
A második tényező a fent említett OPEC+ országokhoz kapcsolódik. A kőolaj-kitermelők világszervezete ugyanis visszavágta kitermelését 2020-ban a pandémia miatt a piacon fellépő extrém túlkínálat csökkentése érdekében, a kilábalással egyidejűleg pedig megkezdték a korábban fennálló volumen visszaépítését. A márciusi ülésen ugyanakkor nem emeltek a napi kitermelés növelési ütemén – meghagyták azt 400 ezer hordón –, ami viszont félelmet keltett a befektetőkben, hiszen így a piacon lévő olaj mennyisége nem az általuk várt ütemben emelkedik majd – a kereslet azonban a járványból való kilábalással egyidejűleg növekszik. Az OPEC jelentése szerint az idei évi napi kereslet 4,15 millió hordó körül alakul, ami elmarad a tavaly látott napi 5,7 milliós szinttől. További probléma, hogy a tagországok közül nem mindenki tudja tartani a volumennövelés írásba foglalt ütemét (Lawler, 2022). Így például Irak és Nigéria sem érte el a megbeszélt szintet, mi több az OPEC jegyzőkönyvéből az is kiderül, hogy januárban napi 972 ezer hordóval kevesebb olaj került a felszínre a megbeszéltekhez képest.
A harmadik tényező a kiszámíthatatlan geopolitikai környezet, amelynek szemtanúi lehettünk januárban, amikor Kazahsztánban erőszakos tüntetések törtek ki az LPG gáz hatósági árának eltörlése miatt. A feszültség ugyan már alábbhagyott, de az olajár ezzel együtt kapott egy lökést a közép-ázsiai országtól. Kicsit délre, Iránban is enyhülni látszik a helyzet, miután az atomalku megújításáról sikerült tető alá hozni egy találkozót Bécsben a szintén OPEC-tagország képviselőivel. Amennyiben perzsa földön is rendeződik a helyzet, az 10-15 dolláros csökkenést is hozhat a Brent árfolyamában a Bank of America elemzői szerint, akik egyébiránt 120 dolláros olajárat vizionálnak az idei évre (Fanzeres, 2022). Ez éles ellentétben állt az amerikai Energia Információs Hivatal (EIA) jelentésével, akik a kitermelés növekedésére, és a keresleti oldal növekedésének a lassulására számítottak, ezáltal pedig az olajárak csökkenését várták 2022-ben (EIA, 2022). A legfrissebb jelentés szerint a kínálati oldal beszűkülhet (250 ezer hordóval eshet az orosz kitermelés márciusban, és kétszer ennyivel áprilisban), azonban a csökkenő olajárakra vonatkozó várakozását továbbra is fenntartja a hivatal. (EIA, 2022)
A Brent típusú kőolaj tőzsdei árfolyama az elmúlt egy évben
Forrás: Bloomberg
Ez a bizonytalanság jellemzi az olaj piacát immáron két éve, és ez most sincs máshogy: egyes elemzőházak csupán 100, mások 200 (!) dolláros olajárakat is jósolnak az idei évre. Az utóbbi hetek fejleményei alapján elmondható, hogy az olaj rendkívül volatilis időszakát éli. A háborúval kapcsolatos pozitív fejlemények (lehetséges tűzszünet) és a Kínában újra berobbanó omikron-variáns (aminek köszönhetően a hatóságok vesztegzár alá helyezték a különleges gazdasági státust élvező Sencsent) vissza-vissza rántják az olajat a fellegekből, azonban minden egyes új, Oroszországgal szemben kivetett szankció zöldbe boríthatja az olaj piacát. Kérdés azonban, hogyan alakulnak a követkető hetek Európa keleti térfelén, milyen hatással (keresletcsökkenés) lesz a járvány újra megjelenő omikron variánsa, és úgy általánosságban, mikor kerül le – ha egyáltalán lekerül – a korona a vírusról, és száll vissza az emberiség fejére, az irányítás jogával egyetemben.
Bartha Kristóf
A szerző a 2022-es Economania blogíró verseny harmadik helyezettje
Hivatkozások:
Fanzeres, J. (2022.02.11.): Oil surges to $95 as Ukraine tensions stoke supply concerns. https://www.bloomberg.com/news/articles/2022-02-10/oil-s-sizzling-rally-pauses-on-prospect-for-iranian-crude-flows; letöltés ideje: 2022.02.14.
Lawler, A. (2022.02.10.): OPEC sees upside to 2022 oil demand forecast on strong pandemic recovery. https://www.reuters.com/business/energy/opec-sees-upside-2022-oil-demand-forecast-strong-pandemic-recovery-2022-02-10/; letöltés ideje: 2022.02.14.
EIA Short-Term Energy Outlook (2022. február). https://www.eia.gov/outlooks/steo/pdf/steo_text.pdf; letöltés ideje: 2022.02.14.
EIA Short-Term Energy Outlook (2022. március). https://www.eia.gov/outlooks/steo/pdf/steo_full.pdf; letöltés ideje: 2022.03.18.
Főoldali kép forrása: pixabay.com
The post Hova, hova, kedves olaj? appeared first on Economania blog.