2017. november 1-jén jelent meg első írásunk Elindult az MNB Tanszék Blog! címmel. Az azóta eltelt bő hét és fél évben ezt 498 másik követte. Mostani, 500. írásunkban erre az időszakra tekintünk vissza, kik, miért olvasták bejegyzéseinket, és miként tükröződtek azokban a főbb gazdasági-társadalmi folyamatok.
Hét és fél év alatt több mint 500 000 kattintást kaptak cikkeink. Tekintettel arra, hogy döntő többségük magyar nyelvű, a legtöbb látogatás (közel 450 000) nem meglepő módon Magyarországról érkezett, de nem elhanyagolható az Egyesült Államokból, Németországból vagy éppen Kínából jövő klikkelések száma sem. Az alábbi ábra azokat az országokat mutatja, ahonnan a legtöbb kattintás érkezett:
Megjegyzés: az ábrán a kattintások száma látható sorbarendezve a 40 legtöbb látogatást produkáló országra 2025. május 15-ig bezárólag. A Magyarországhoz tartozó oszlopot méretkorlátok miatt csonkítva jelenítettük meg az ábrán.
A hét napjai közül a pénteki napon voltunk a legnépszerűbbek, a napszakok között pedig az esti 8 órát találták olvasóink legalkalmasabbnak arra, hogy írásainkban elmélyedjenek.
Akik keresőmotorokon keresztül találtak blogunkra, a következő szavakra/kifejezésekre kerestek rá:
A szófelhőről, mely az egyes kifejezések gyakoriságát azok méretével érzékelteti, leolvasható, hogy alapvetően pénzügyi témájú keresések vezettek el hozzánk (tőzsde, kriptovaluta, befektetés), de makrogazdasági (makroökonómia, dezinfláció, monetáris politika) és statisztikai/ökonometriai (szignifikáns, kauzalitás) érdeklődéssel is ránk találtak sokan. Népszerűek voltak a kriptoeszközökről (például Bitcoin) szóló írásaink is. Olyan látogatóink is voltak, akik a „jamaikai bobcsapatra” keresve jutottak el hozzánk. (Reméljük, ők is találtak hasznos gondolatokat blogunkon.)
Az alábbi szófelhő azt mutatja, hogy írásainkban mely szavak fordultak elő gyakran:
Egy gazdasági-pénzügyi blogtól elvárható módon a „gazdasági” és „pénzügyi” szavak dominálnak. Ezeket több szó követi a képzeletbeli dobogó harmadik fokán, ráadásul időben változott, hogy éppen melyek voltak felkapott témáink. Az alábbi grafikon a leggyakoribb szavak sorrendjét mutatja hároméves időszakokra bontva:
A már említett két kulcsszó mindegyik időszakban domináns volt. A blog első éveiben a „monetáris” és a „válság” szavak követték őket gyakoriságban. 2020 és 2022 között a „piaci” a negyedik helyre szorította a „monetáris” jelzőt, de ekkor használtuk relatíve leggyakrabban a „zöld” színt is. 2023-tól kezdve az „infláció” és „inflációs” szavak, melyek 2020 előtt nem fértek bele a top15-be, és 2020-2022-ben is csak épphogy a top10-be, a leggyakoribbá váltak a „gazdasági” és „pénzügyi” után. Emellett nagyobb hangsúlyt kaptak a társadalmi kérdések is, mint például a nők helyzete.
A leggyakoribb témák mellett érdemes azt is megvizsgálni, hogy írásaink tónusa, hangvétele mennyire volt optimista vagy pesszimista az egyes időszakokban. A poltextLAB általános szövegekre összeállított szótára alapján készítettünk egy hangulati indexet, amely nem más, mint a pozitív és negatív szavak különbsége elosztva az összes szóval. Az alábbi ábra a hónapokra képzett index alakulását mutatja:
Megjegyzés: magasabb érték pozitívabb hangvételt jelent.
A pozitív értékek arra utalnak, hogy cikkeink alapvetően (még a borúlátóbb hónapokban is) inkább optimista hangvételűek, és bár mindegyik időszakban fordultak elő az átlagostól mindkét irányban eltérő hónapok, a pirossal berajzolt 6-havi mozgóátlag megjelenít egyfajta ciklikusságot.
2019 végén írásaink hangvétele kifejezetten pozitív volt a historikus átlaghoz viszonyítva. Ebben az időszakban írtunk gyakran arról, hogyan váljunk tudatos fogyasztóvá és befektetővé (Ne dobd el, javítsd meg! Ne vedd meg, használd!, Nyaralásra költsön, ne új tévére!), hogyan újul meg a makroökonómia (például: Makroökonómia a válság után: mit várhatunk el egy makromodelltől?, Makroökönómia a válság után: DSGE modellek és a pénzügyi rendszer), mi a jólét kulcsa (Mi a cél?), hogyan képezzünk Nobel-díjasokat (Út a Nobel-díjhoz). Ekkor még nem láthatta előre senki, hogy a következő évtized jelentős válságokkal köszönt be.
2020 elején, a koronavírus-járvány első megjelenésével kezdődően és a világ gazdaságának megbénulásával, a társadalmi kapcsolatok beszűkülésével egy időben az Economania blog hangvétele is egyre borúlátóbbá vált. A két éven keresztül tartó negatív trend 2021 végére érte el mélypontját. Ekkorra már mindenki kezdett belefásulni a covid-járványba (Hogyan érhet véget a járvány? És a válságkezelés?), és előtérbe kerültek azok a globális problémák (klímaváltozás, jövedelmi egyenlőtlenségek stb.) melyek – különösen egymással kombinálva – nem is eredményezhettek mást, mint pesszimista hangvételt (Klímacsata a gazdagok és a szegények között: kinek kell alkalmazkodnia és mennyire?). Ez volt az az időszak, amikor az infláció felébredt csipkerózsika álmából, de a nagyobb jegybankok a monetáris szigorítás helyett a stratégiai keretrendszerük finomhangolásával voltak elfoglalva (Most akkor tényleg szimmetrikus lett az EKB inflációs célja?, Ha a Fed helyében lennék…).
2022 végére ismét derűsebbekké váltak írásaink. Ebben természetesen szerepet játszott a futball-világbajnokság (Aranygól Katarnak?) és a jegybankok egyre érthetőbbé váló kommunikációja (Érthető jegybanki kommunikációt mindenkinek!), de született cikk arról is, hogyan terjed a boldogság a közösségi hálózatokban (Közösségi hálózat, boldogság és a közgazdaságtan). Igaz, arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a technológiai fejlődéssel kapcsolatos túlzott optimizmus veszélyes is lehet (A technológiai optimizmus csapdája a fenntarthatóságban).
2023-ban átmenetileg csökkent az optimizmusunk, ami összefügghet a globális dezinflációs eredmények felemásságával. A „szótár” szerinti két legborúlátóbb posztunkban a globális inflációk tanulságairól (Nagy globális inflációk), valamint a dezinflációs törekvésekkel párosuló recessziós félelmekről (Növekedési kérdés az USA-ban) írtunk.
2024-ben azonban újfent előtérbe kerültek a vidámabb témák, úgymint a Valentin-nap hatása a részvényárakra (Kereskedés rózsaszín ködben: milyen hatással van a Valentin-nap a részvénypiacra?), a nők javuló munkapiaci helyzete (Nők az üzleti életben: sikerek, korlátok és lehetőségek), de a mesterséges intelligencia térnyerésével kapcsolatban is inkább optimista hangvételben írtunk (Jegybanki lehetőségek és kihívások az AI megjelenésével, A gen AI-forradalom munkapiaci következményei és az adatvédelem egyensúlya).
Ilyen volt tehát az elmúlt hét és fél év az Economania blogon. Reméljük, első 500 cikkünk értékes gondolatokat tudott átadni olvasóinknak. A következő 500 bejegyzéssel kapcsolatban továbbra sem ígérhetjük, hogy kizárólag a gazdasági és társadalmi történések napos oldaláról fogunk írni (amiként a múltban sem ezt tettük), azt azonban igen, hogy törekedni fogunk a legrelevánsabb témákra fókuszálni, és érthetően, szakmailag igényesen bemutatni azokat.
Vonnák Balázs
Borítókép: midjourney által generált
The post Így írunk mi: mérlegen az Economania első 499 írása appeared first on Economania blog.