Hírek

Így szereznek pénzt a kormányok a zöldítésre

A zöld, vagyis fenntarthatósági és környezetvédelmi célok elérését szolgáló, dedikált forrásgyűjtésben az államok egyre aktívabb szereplőnek számítanak. A Climate Bonds Initiative adatai szerint a szuverének által kibocsátott zöld kötvények állománya 2016 óta meredeken növekszik, és 2020-ban meghaladta a 34 milliárd dollárt, részarányuk a teljes éves zöld kötvény kibocsátásban pedig 10 százalék fölé emelkedett. Európában Lengyelország bocsátott ki először zöld kötvényt 2016-ban, a rákövetkező években pedig egyre több tagállam vállalkozott hasonlóra. Az egyes tagállamok saját zöld kötvény kibocsátásai mellett az Európai Unió 2021 szeptemberében a világ eddigi legnagyobb keretösszegű, 250 milliárd eurós zöld kötvény programját jelentette be. A program keretében 2021. októberben az EU az eddigi legnagyobb zöld kötvény tranzakciót bonyolította le, és sikeresen kibocsátásra került 12 milliárd euró zöld kötvény, 2022 januárjában pedig további 2,5 milliárd euró forrás került bevonásra.

Magyarország 2020 nyarán először euró alapú zöld kötvényt bocsátott ki, amellyel elsősorban nemzetközi befektetőket célzott meg. A sikeres, nagy érdeklődés mellett lezajlott eurós kibocsátást 2020 őszén a japán piacon jen alapú „szamuráj” zöld kötvény meghirdetése követte, majd szimbolikusan 2021. április 22-re, a Föld Napjára időzítve került meghirdetésre a hazai piacon a forint alapú zöld kötvény, amely utat engedett a többi, hagyományos kötvényekhez hasonló rendszeres kibocsátásoknak. Hazánkban 2022 közepén a kinnlévő zöld kötvények aránya a teljes állampapír-állományon belül meghaladta a 2,5 százalékot, amelyet az EU-ban csak Írország, Hollandia és Svédország előzött meg. A tervek szerint folytatódnak az alkalmi nemzetközi és a rendszeres forintkibocsátások, és 2022 végére az ilyen formában bevont források meghaladhatják az 1100 milliárd forintot.

A zöld államkötvények állománya a teljes állampapír-állomány arányában (2022. június 30-án)

Forrás: Bloomberg

A befektetőket forrásuk megfelelő hasznosulásáról biztosítja, hogy a Magyar Állam egy külső fél által minősített zöld keretprogramnak megfelelően előre meghatározott célokra használhatja fel a zöld kötvényekből bevont forrásokat, valamint rögzített a konkrét programok és kiadások kiválasztási folyamata is, amelyekre a bevont forrást allokálják. Tovább növeli a bizalmat, hogy a bevont összegek kiadásokra történő allokálásáról legalább évente jelentés készül, amelyről független zöld minősítő is véleményt mond, valamint a kiadásokról és azok hatásairól részletes hatásvizsgálati jelentésben tájékoztatják a befektetőket. Ezeket az ÁKK Zrt. saját honlapján is közzéteszi, így a széles nyilvánosság számára is elérhető. A 2018 és 2020 között kiválasztott zöld célú kiadások több, mint 85 százaléka a tiszta közlekedést szolgálta, és főként a vasúti közlekedéshez voltak köthetők. A tiszta közlekedéshez kapcsolódó intézkedések következtében 2018 és 2020 között több, mint 1100 kilotonna széndioxidnak megfelelő üvegházhatású gáz kibocsátást kerültünk el, amely minden elköltött milliárd forintra 1 kilotonnát jelent.

A fenti eredményekhez környezeti fenntarthatósági mandátumával összhangban az MNB is hozzájárult támogató kommunikációjával, valamint az állampapír-vásárlási programjának keretében a 30 éves forint zöld államkötvény piacának kiépüléséhez is támaszt nyújtott. Az MNB támogatását a monetáris politikai és a zöld célokon túlmenően indokolta továbbá, hogy a 30 éves lejáratú zöld államkötvény az ország sérülékenységét mérséklő hatással is bír. A zöld államkötvény kibocsátása a befektetői bázist olyan szereplőkkel diverzifikálja, amelyek hosszú távú befektetéseket keresnek és a lejáratig tartásban érdekeltek, így az adósság átlagos hátralévő lejáratánál hosszabb futamidejű kötvények kibocsátása hozzájárul az államadósság hosszításához és a megújítási kockázat mérsékléséhez. Az új, 30 éves zöld államkötvénnyel 30 évesre bővülő állampapír-piaci hozamgörbe pedig segíti a forint pénzpiac hosszú végének kiépítését azzal, hogy referenciát jelent más intézményi befektetéseknek, amely által hatékonyabbá válhat a hosszú futamidejű befektetések kezelése és a hosszú források bevonása más piaci szereplők számára is.

A magyar Zöld Kötvény Keretprogramra, illetve az arra hivatkozással kibocsátott zöld álamkötvényekre a külső minősítő véleménye a közzétételtől számított 3 évig, tehát 2023. májusig vonatkozik. Addig előrehaladottabb állapotba kerülhet az EU Zöld Kötvény Rendelete is, amelyre vonatkozó javaslatát az Európai Bizottság már 2021 nyarán elkészítette. Az új EU Rendelet szigorú szabályokat fogalmaz meg, és egyfajta magas minőségű „brand”-et fog jelenteni az arra hivatkozással kibocsátott zöld kötvényeknek. A sikeres magyar programra tekintettel várhatóan folytatódni fog a források zöld államkötvényeken keresztül történő bevonása, amelyhez a szigorúbb és még magasabb minőséget biztosító EU Rendeletnek történő megfelelés is hozzájárulhat, így a zöld államkötvények még több zöld beruházás és fejlesztés finanszírozását biztosíthatják a jövőben.

Sulyok András

MNB, vezető közgazdasági elemző

Sulyok András a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte el a Közgazdasági elemző MA szakot 2012-ben. Ezt követően több területen dolgozott a Magyar Nemzeti Bankban, majd az Országos Betétbiztosítási Alapnál. 2021-től a Magyar Nemzeti Bank Monetáris politika és pénzpiaci elemzés igazgatóságán az államadósság finanszírozási szerkezetével és a lakossági állampapír-stratégiával foglalkozik.


A Magyar Nemzeti Bank 2022. augusztus 2-án publikálta a „Monetáris politika a fenntarthatóság jegyében – A Magyar Nemzeti Bank tanulmánykötete a zöld monetáris politikai eszköztár első évéről” című kiadványát. A kötet bemutatja, hogy a 2021 nyarán elfogadott zöld eszköztár-stratégia megjelenése óta eltelt egy évben milyen gyakorlati lépéseket tett az MNB monetáris politikájának zöld elemekkel történő kiegészítése terén. Cikksorozatunkban a szerzők a tanulmánykötet egy-egy fejezetét foglalják össze.


Főoldali kép forrása: pixabay.com

The post <strong>Így szereznek pénzt a kormányok a zöldítésre</strong> appeared first on Economania blog.

Ez a weboldal sütiket („cookie”) használ
Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Sütitájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket. View more
Süti tájékoztató
Elfogadom
Nem fogadom el
Adatvédelmi és Cookie szabályzat
Szabályzat
Süti neve Aktiv
Hogyan törölheti a cookie-kat, és hogyan tilthatja le azokat: Kérjük, olvassa el Sütitájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket. Amennyiben nem szeretné, hogy cookie-kat használjunk, letilthatja azokat. A letiltás böngészőfüggő, és különböző módon történhet. A legnépszerűbb böngészőkben a letiltás mikéntjéről az alábbi linkeken szerezhet tudomást:
Beállítások mentése
Süti tájékoztató