2024 kiemelkedően fontos esztendő a Magyar Nemzeti Bank életében, ugyanis idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját Magyarország jegybankja. Ezen belül pontosan ma volt 100 éve, hogy 1924. június 24-én megkezdődött a magyar központi bank működése.
A Magyar Nemzeti Bank megalapítása előtt milyen intézmények látták el a jegybanki funkciókat?
A magyar jegybankolás egészen a 19. század elejére nyúlik vissza. Kezdetben az 1816-ban alapult Österreichische National Bank (Osztrák Nemzeti Bank) látta el a jegybanki feladatokat, hiszen ez az intézmény nyerte el a bankjegykibocsátási jogokat az Osztrák Császárság egész területére. A reformkori országgyűlések napirendjén állandó jelleggel megjelent az igény egy önálló nemzeti bankra, ugyanis az osztrák területekhez viszonyított magyar gazdasági elmaradottságot ennek hiányára vezették vissza. Az igény megjelent az 1848-as forradalom követeléseit tartalmazó 12 pont között is: a 9. pont a Nemzeti Bank megalapítására irányult. A szabadságharc idején ugyan a Batthyány Lajos vezette első független, felelős magyar kormány – Kossuth Lajos pénzügyminiszter javaslatára – megkísérelte a saját pénz kibocsátását (az úgynevezett Kossuth-bankókat) a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankon keresztül, azonban a saját valuta, valamint az önálló Nemzeti Bank létrehozása is elég hamar megbukott.
Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezéssel létrejött az Osztrák–Magyar Monarchia, majd közös irányítás alá került többek között a pénzügyi tárca is. Önálló Magyar Nemzeti Bank ugyan nem jött létre, viszont az áttörést végül az 1878-ban átszervezett Östereichische-Ungarische Bank hozta, amely 40 éven keresztül töltötte be a jegybanki funkciókat mindkét ország területén. Az Osztrák–Magyar Bank 1892-ben kezdte meg a monarchia közös pénzének, a koronának a kibocsátását. A jegybank magyar székhelye Budapesten volt, amelynek 1905-től a frissen átadott Szabadság téri patinás épület adott helyet. Az ikonikus épület a magyar jegybank megalapítása óta is az MNB székház funkcióját tölti be, amely jelenleg 2021 óta teljes rekonstrukció alatt áll.
Az Osztrák–Magyar Bank, a későbbi Magyar Nemzeti Bank épülete 1905-ben, az átadás után
Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára
Az I. világháborút követően felbomlott az Osztrák–Magyar Monarchia, a háborús békeszerződés pedig előírta az Osztrák-Magyar Bank szanálását. A magyar jegybanki feladatköröket ideiglenesen az 1921-ben alapított Magyar Királyi Állami Jegyintézet vette át, amelynek elsődleges feladata a bankjegykibocsátás, valamint a költségvetés finanszírozásának fenntartása volt. Végezetül pedig 1924. április 26-án lépett hatályba az a törvény, amely a Magyar Nemzeti Bank megalapításáról rendelkezett.
Mi történt 1924-ben? Hogyan indult meg a jegybank működése?
„A Magyar Nemzeti Bank létesítésének célja, legfőbb feladata: a pénz megbomlott jogrendjének helyreállítása.” (Popovics Sándor, az MNB első elnöke)
Forrás: MNB
Az MNB megalapításáról szóló törvény hatályba lépését követően több fontos esemény is történt 1924-ben. A jegybankot tulajdonló részvénytársaság május 24-én tartotta meg az alakuló közgyűlését, egy hónappal később, június 24-én pedig ténylegesen is megkezdődött a Magyar Nemzeti Bank működése. A Magyar Nemzeti Bank részvénytársasági formában működött, alaptőkéje 30 millió aranykorona volt.
Magyarország jegybankjának első elnöke Popovics Sándor lett, aki korábban az Osztrák–Magyar Bank kormányzója, valamint a Magyar Királyi Állami Jegyintézet elnöke is volt. 1935-ig tartó mandátuma alatt a jegybank stabilizálta az I. világháború során elinflálódott magyar koronát, majd 1926–27-ben bevezette az új nemzeti fizetőeszközt, a pengőt.
Horváth Zsófia
Források:
Magyar Nemzeti Bank: https://www.mnb.hu/web/mnb100/100-ev-jelentosege
Bácskai Tamás (1993): A Magyar Nemzeti Bank története I-II. (Az Osztrák Nemzeti Banktól a Magyar Nemzeti Bankig (1816-1924); Az önálló Jegybank (1924-1948)). Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Borítókép: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára
The post Iránytű a múltból – 100 éves a Magyar Nemzeti Bank appeared first on Economania blog.