Rögös a gazdaság útja az elmúlt évtizedben
Az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) „Transition Report” című éves kiadványának célja, hogy a piacgazdaságra való áttérést elősegítse és előmozdítsa a vállalkozási kedvet azon országokban, amelyekben az EBRD befektet. A 2022-2023-as kiadvány címe (Business Unusual) arra utal, hogy nincs visszaút a 2019-ig folyó üzletmenethez. De mi köze ennek a zombikhoz?
Aki a Walking Dead sorozat spoilerére kíváncsi, az sajnos csalódni fog. Ebben az írásban az EBRD tanulmány öt fő fejezetének egyikét veszem górcső alá (Corporate debt and business dynamism), hogy bemutassam milyen hatással lehetett a Covid-járvány a vállalati mikroklímára és az életképtelen cégek fenntartására, vagyis a zombisodásra. Különösen izgalmas a kérdés, mert korábban a zombi cégekről még a Covid előtt írtam elemzést, ahol egy korábbi tanulmány alapján megállapítottam, hogy az alacsony kamatkörnyezet a zombisodást támogatta.
Olcsó hitelek korának következménye
Az elmúlt másfél évtized sokkjainak és azok kezelésének eredőjeként a támogatott, olcsó vállalati hitelek kihelyezése nagymértékben emelkedett, az adósságok pedig rekordszintre nőttek. A globális GDP mintegy 228 százalékára emelkedett a globális adósságállomány 2019-ben, mely a 2008-as pénzügyi válságkor tapasztalt szintnél mintegy 30-40 százalékponttal magasabb (és ebben a Covid okozta gazdaságpolitikai lépések hatása még nem szerepel). A Covid következtében 2020-ra 255 százalék közelébe emelkedett a globális GDP arányos adósságállomány, míg 2021-re 247 százalékra csökkent. Nagyon változó e mutató régiós eloszlás szerint, de általánosságban elmondható, hogy a ’10-es éveket az adósságok masszív növekedése jellemezte.
A világ GDP arányos adósságának eloszlása és alakulása az elmúlt években (államadósság és nem-pénzügyi magánszektor)
Forrás: IMF
Az EBRD régióiban (ami egy elég diverz országcsoport hiszen közel 40 országban aktív Afrikától Közép-Ázsiáig) ez az adósságszint a GDP csaknem 160 százalékát tette ki. A 2016-os tetőzést követően volt egy mérséklődő, fenntarthatónak tűnő pályára állás, melyet a Covid-járvány kezelése aztán visszafordított.
EBRD régióinak összesített adósságszintje a GDP arányában
Forrás: EBRD – Transition Report 2022-2023
Az elmúlt évtizedben összességében a laza monetáris politikai környezetnek is köszönhetően a vállalati adósságállományok érdemben emelkedtek. Ebből pedig nemcsak a hatékony vállalatok, hanem a zombi cégek (versenyképtelen vállalkozások, melyek csak hiteleik kamatát tudják kifizetni, adósságukat kinőni nincs esélyük) is nagyban profitáltak. A zombikkal a fő probléma, hogy hozzájutnak az olcsó finanszírozáshoz más, sérülékeny és esetleg a reálgazdaság szempontjából hasznosabb cégekkel szemben, másrészt pénzügyi stabilitási kockázatot hordoznak.
Miben különbözik az egészséges a sérülékenytől és a zombitól?
Érdemes szétválasztani az egészséges cégek, a pénzügyileg sérülékeny cégek és a zombi cégek definícióját. A pénzügyileg sérülékeny cégek azok, melyeknek a tőkeáttételük az ország vállalati tőkeáttételének mediánszintje felett van és az átlagos kamatfedezeti mutatójuk (EBIT/kamatkiadások) az elmúlt két év mediánszintje alatt van az országot és a szektort tekintve, ahol működnek. A zombi cégek ennek a csoportnak részei, ugyanakkor abban különböznek, hogy ők hozzáférnek olcsó finanszírozáshoz.
A zombi cégek olcsóbban jutnak hozzá a finanszírozáshoz, mint versenytársaik
Forrás: EBRD – Transition Report 2022-2023
Ez leginkább azért van így, mert cégméretük relatíve nagy, az iparág, amiben működnek, valamilyen módon speciális, melynek piacszerkezete monopolisztikus vagy oligopolisztikus jellegű (olaj és gázkitermelés, vízgazdálkodás, szénbányászat, egyéb állami vállaltok). Az EBRD adatbázisa 12 ország adatait használja (Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Görögország, Magyarország, Lettország, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna) és 4 ország (comparators) adataival hasonlítja össze (Ausztria, Franciaország, Németország, Portugália).
A romló konjunktúra ellenére a nemfizetések és vállalati csődök nem, vagy csak kismértékben emelkedtek. Az látszik viszont az EBRD számaiból, hogy a cégek mintegy 25-30 százaléka pénzügyileg sérülékeny, és ezen cégek mintegy negyede (az összes cég 5 százaléka) zombi cég, vagyis a veszély nem múlt el.
A cégek negyede-harmada pénzügyileg sérülékeny az EBRD mintájában
Forrás: EBRD – Transition Report 2022-2023
Zombi fertőzés a cégek világában
Sok vállalat az olcsó hitelek miatt élt túl, de üzleti modelljük nem egészséges, pénzügyi teljesítményük gyenge. Ennek egyik fő mellékhatása az, hogy a zombi cégek az általános üzleti környezetre és az „egészséges” cégekre is negatív hatással vannak. A zombi cégek az egészséges cégeknek versenytársat jelentenek, akik lenyomják a termékek árait addicionális kínálatukkal ezáltal csökkentve a jól működő cégek profitrátáját és emelve a béreket a szektorban. Emellett a hitelhez való hozzáférés is sérül, hiszen a zombi cégek hitelezése részben kiszorítja az egészséges vállalatokat. Összességében ezért a nagyobb zombi arány kisebb beruházási szinttel, alacsonyabb bevétellel és foglalkoztatással jár az egészséges cégek számára is. Öröm az ürömben, hogy az EBRD tanulmánya alapján a Covid 19 alatt nyújtott széleskörű támogatások nem súlyosbították a cégek addig már meglévő zombisodását (ami a Covid előtti évtizedben lezajlott) az EBRD régióiban, ugyanakkor a kockázat ott lebeg Damoklész kardjaként.
Az látszik az EBRD adataiból, hogy bizonyos iparágak és tulajdonosi struktúrák kedveznek a zombisodásnak. Az olaj- és gázkitermelésben, a szénbányászatban és a vízhasznosításban tevékenykedő vállalatok olcsón hozzáférnek a hitelekhez annak ellenére, hogy nem feltétlen tudják kitermelni a megkapott tőkét, ugyanakkor a bankok a stratégiai jelentőségük miatt hiteleznek ezen cégeknek, mint ahogy az állami cégeknek is, amiket sok esetben állami tulajdonosi hátterű bankok finanszíroznak leginkább.
Mit tehet a gazdaságpolitika, hogy elkerülje a zombiapokalipszist?
A Covid 19 nem okozta a globális gazdaság összeomlását, amihez nagyban hozzájárult az államok által nyújtott támogatások, hitelek, moratóriumok garmadája. Ez segített a munkanélküliség emelkedésének megfékezésében, a vállalati csődök mérséklésében. Ugyanakkor negatív mellékhatásként növelte az adósságállományokat, ami a jelenleg emelkedő vagy magas kamatkörnyezetekben nem életbiztosítás. A zombi cégek túlélése ráadásul a vállalati szektor teljes beruházására és növekedésére is negatívan hat, így fontos a zombisodás megelőzése, amihez a gazdaságpolitika négy fő területen járulhat hozzá:
- a korábbi támogatások fokozatos visszavonása
- bankfelügyeletek erősítése (banki céltartalék megfelelő megképzése, hitelfelvevők pénzügyi helyzetének folyamatos monitoringja, workout részlegek fejlesztése)
- nemteljesítő hitelek rendezésével kapcsolatos folyamatok megreformálása
- magánadósság és tőkepiacok fejlesztése
Hogy mi lesz a vállalati hitelezés sorsa a magas kamatkörnyezetben és a pár év alatt lezajlott többszörös válságot követően? Most még nem tudjuk. Csak remélhetjük, hogy nem járják majd zombik az irodaházakat és a versenyképes vállalatok győzedelmeskednek…
Banai Ádám
Főoldali kép forrása: pixabay.com
The post Itt a „The Walking Dead” újabb évada? appeared first on Economania blog.