Úgy tűnik, igen. Nem is akármilyet: virtuálisat. Bizonyára mind találkoztunk már a metaverse, virtuális valóság (virtual reality, VR) és a kiterjesztett valóság (augmented reality, AR) fogalmakkal valamilyen formában. Ha nem is, biztosan rémlik, hogy a Facebook Meta-ra változtatta a nevét, ezzel is a metaverse iránti elköteleződését helyezve fókuszba, sőt Mark Zuckerberg (a Facebook feltalálója és vezérigazgatója) szerint a metaverse az internet következő generációja. De hogyan kapcsolódnak egymáshoz ezek a fogalmak, milyen lehetőségek nyílnak a vállalatok számára és milyen hatással lesznek a gazdaságra?
A metaverse-t olyan közegként lehetne leírni, ahol a fizikai és a digitális világok találkoznak. Olyan világ, ahol az internet körbevesz minket, benne létezhetünk, létrehozhatjuk saját avatarunkat, és helyet biztosít olyan tevékenységek számára, amiket eddig csak fizikai módon érhettünk el: munka, koncertek, sportesemények, összejövetelek, múzeumok stb. A metaverse az online vásárlást is egy új szintre emeli, ugyanis nemcsak végigsétálhatunk a fizikai üzlet valósághű szimulációjában, hanem felpróbálhatjuk a ruhákat és megtekinthetjük a termékeket élethű formájukban. Mindezek létrehozásában és megtapasztalásában a virtuális és a kiterjesztett valóság játszik fő szerepet; a metaverse-t gyakran „valós idejű 3D internet”-nek nevezik. Képzeljük magunkat a Sims játékba, csak ebben a világban mi magunk vagyunk a simek. Továbbá a felület felhasználó alapú, vagyis akárki teremthet és alakíthat ki saját világot.
A virtuális és kiterjesztett valóságot a szórakoztatóipar eddig a fogyasztói élmények maximalizálására használta, azon belül leginkább a videójátékok terén halhattunk róluk. A virtuális valóság egy szimulált vagy fiktív világ észlelése érzékszerveink által, amely felhasználva a látást, érintést, hallást, szaglást és ízlést egy életszerű, hiteles környezetet teremt számunkra. A kiterjesztett valóság a fizikai környezetünk valós idejű virtuális kiegészítése, amire a legjobb példák a telefonos filterek, amelyeket a kameránk által magunkra vetíthetünk, így kombinálva a valóságot virtuális kiegészítésekkel. Az érzékelés olyan hardver eszközök segítségével történik, mint például a VR szemüvegek, konzolok és mozgásérzékelők.
Annak ellenére, hogy még kezdeti állapotban léteznek csupán, a folyamatos technológiai fejlődés által a virtuális világok egyre nagyobb teret hódítanak meg a köztudatban és a fogyasztók körében, ezért a technológiával lépést tartó vállalatok is egyre jobban próbálják bevonni a tevékenységeikbe és kifejleszteni saját virtuális üzleteiket és eseményeiket, újragondolva, hogy milyen módon lépnek kapcsolatba a fogyasztóikkal. Habár ez mind igazán kecsegtető a fogyasztók számára, nemcsak az ő szempontjukból lehet hasznos e potenciál kihasználása, hanem a vállalatok számára is. Képzeljük el, mennyivel könnyebb lenne a virtuális világban tartani megbeszéléseket úgy, hogy ugyanúgy láthatjuk a partnereink testbeszédét, mint a való életben, és nem köt minket a helyszín. Az alkalmazottak kiképzésével járó esetleges veszteségeket egyszerűen kiküszöbölhetjük egy virtuális szimulációval, ahol ameddig megfelelően ki nem képezzük őket, nem gond, ha hibáznak, ezzel megelőzve, hogy fogyasztóink rossz élményekkel távozzanak. Ezek a képzések nagyon hasznosak lehetnek egy olyan iparágban, ahol a való életben egy hiba is végzetes károkat okozhat; ilyen például az orvoslás, sebészet. A szolgáltató vállalatok számára hatalmas előnyt jelent szolgáltatásaik virtuális térben történő értékesítése – gondoljunk például a tanácsadásra. A lehetőségek végtelenek, csupán a kreativitásunkra van szükség.
A virtuális világok ingatlanjai nem sokban különböznek a való világétól, és mivel egy új terület, befektetésként is felfogható. A telkek értéke folyamatosan nő az olyan virtuális világokban, mint a Decentraland, The Sandbox vagy az Earth2; mindegyik különböző felhasználói élményt nyújt a valóságos 3D grafikáktól egészen a játék opciókig. A földterületek értéke az első befektetések óta megduplázódott, és becslések szerint további értéknövekedésre lehet számítani. A telkeket parcellákva osztva nem helyettesíthető tokenekként (NFT) értékesítik, így a blokklánc alapján, kriptovaluták által lehet megvásárolni őket. A megvásárolt földterületen létrehozhatjuk saját üzletünket, házunkat, játékparkunkat, vállalatunk székhelyét, vagy akár bérbe is adhatjuk. A legtöbb virtuális világ saját valutával is rendelkezik, például a Decentraland-ben MANA-val vásárolhatunk. Az eddigi legnagyobb értékben értékesített virtuális földterület átváltva 2,4 millió amerikai dollárba került. De mi bennük olyan értékes? Akárcsak a való világban is: az elhelyezkedésük. A Decentraland központjában található telkek New York Soho-jának számítanak, minden nagy márka ott szeretne helyet kapni, ahol a legnagyobb a forgalom és a VR által még grandiózusabb környezetben és figyelemfelkeltőbb módon tudják termékeiket reklámozni.
A globális gazdaságra nézve: egy új iparág felemelkedése új munkahelyekkel is jár. Ameddig a mesterséges intelligencia nem éri el a megfelelő technológiai szintet és nem lesz beágyazva, addig bizony szükség lesz hús-vér emberekre a VR szemüvegek mögött, akik válaszolni tudnak a vásárlók kérdéseire. És még nem is beszéltünk a hardver eszközök elérhetőségének növekedéséről, ami anyagi és humán erőforrásokat igényel.
Felmerül a kérdés, vajon meddig tarthatja értéket a metaverse, kipukkad-e a buborék? A legtöbb befektető aranybányaként gondol rá, a szkeptikusok pedig kockázatosnak találják, mivel fizikailag nem látható és tapintható. Amennyiben végtelen számú világ hozható létre és a jövőben nem szabályozzák a telkek mennyiségét, növekedni vagy csökkeni fog a telkek értéke?
Tófalvi Nóra
A szerző a 2022-es Economania bloggerverseny 4. helyezettje
Főoldali kép forrása: pixabay.com
The post Itt az ideje telket vásárolni? appeared first on Economania blog.