Jobban működik az a társadalom, ahol az emberek egymásban és intézményeikben is jobban bíznak. A pénzügyi-monetáris rendszer – közepén a jegybankkal – a gazdaság sarokköve, kulcs építőanyag itt is a bizalom. Bizalom nélkül a kártyavár összeomlik: a boltos nem fogad el belső értékkel nem rendelkező papírdarabokat (papírpénzt), és nem bízzuk rá pénzünket a bankokra.
Az utóbbi években egyre többen vizsgálják az emberek jegybankba vetett bizalmát – számos tanulmány született az Európai Központi Bankról (EKB) (többek között Bursian és Fürth, 2015; Brouwer és de Haan, 2022; Mellina és Schmindt, 2018), de vizsgálták például az angol, német, újzélandi vagy izraeli jegybankokat is (Farrell és szerzőtársai, 2020; Mellina és Schmidt, 2018; Hayo és Neumeier, 2021 és Kril és szerzőtársai, 2016). A témát övező érdeklődésnek gyakorlati okai is vannak:
- Több országban is kimutatták, hogy az inflációs várakozások horgonyzottsága és a jegybankba vetett bizalom között összefüggés van: minél inkább bíznak az emberek a jegybankban, annál inkább a jegybank által megcélzott szint/sáv közelébe várják az inflációt (Brouwer és de Haan, 2022). Egy jegybank számára az úgynevezett várakozási csatorna kiemelt fontosságú, hiszen mind a reálgazdaságra, mind az inflációs folyamatra nemcsak a jegybank már megtett lépései hatnak, hanem az is, mit várnak a gazdasági szereplők – aszerint döntenek árazási és bérezési kérdésekben. Ha például meghaladja az aktuális infláció a jegybank által célzott szintet, de az emberek értik a jegybanki célokat és hitelesnek találják a jegybankot, akkor elképzelhető, hogy kevésbé emelik termékeik, szolgáltatásaik árát, avagy munkabérigényüket, mint ha nem bíznának abban, hogy újból lejjebb megy az infláció. Könnyű látni, hogy ez egy öngerjesztő folyamat, és a jegybanknak sokkal könnyebb elérnie a cél közeli inflációt, hogyha az emberek várakozásai is a cél körül vannak.
- Alacsony bizalmi szint akár nagyobb makrogazdasági fluktuációkhoz is vezethet, legalábbis egy szimuláció alapján (Bursian és Faia, 2018).
Mitől függ a bizalom?
Többféle elmélet próbálja az intézmények iránti bizalom felépülési folyamatának egy-egy aspektusát megragadni (Mischler és Rose, 2001). A kulturális elméletek a korai évek szocializációjára helyezik a hangsúlyt. Azt, hogy mennyire bízunk meg másokban, nagyban befolyásolja, hogy milyen élmények értek, amikor először közeli családtagjainkkal, majd egy fokozatosan táguló körrel érintkeztünk. Ez az úgynevezett interperszonális bizalom pedig hat arra, mennyire bízunk meg az intézményekben. Ezzel szemben az intézményi elméletek szerint egy intézmény iránt érzett bizalmunk az intézmény teljesítményére való racionális reakció: ha egy intézmény jól teljesít, akkor bízunk benne. A mikro elméletek az egyének közötti különbségeket hangsúlyozzák: bizalmi szintünk függ a társadalmi-gazdasági hátterünktől, személyes jellemvonásainktól, tapasztalatainktól, szemben a kollektív hasonlóságokat előtérbe helyező makró elméletekkel. Mindegyikben van igazság.
Ezekkel összefüggésben, a bizalom lehet racionális, érveken alapuló, de lehet automatikus, nem tudatos, asszociációra és kondicionálásra épülő tanulási folyamat eredménye is. A jegybank iránti bizalom racionális alapokon nyugvó komponense is több elemből tevődik össze. Számít a közjó iránti elkötelezettség, aminek alapja a jegybanktörvény, az elemzői gárda tudása és kapacitása, valamint a jegybanki működés eszköztára is. Ezek mind fontosak a jó döntéshozatal, illetve az attól nem független jegybankba vetett bizalom szempontjából. Bármelyik elem sérül, a bizalom csökkenhet.
De lássuk, mit is találtak a jegybankokkal kapcsolatban a gyakorlatban.
- Az általános bizalmi szint fontos – mérték ezt interperszonális bizalommal vagy más hasonló intézményekbe vetett bizalommal is. Ha általában jobban megbízunk másokban, vagy intézményeinkben, jobban megbízunk jegybankunkban is.
- A gazdaság aktuális állapota nem mellékes: recesszió, válság rontja a jegybankba vetett bizalmat.
- Általában igaz, hogy akik jobban értik, mit is csinál a jegybank, jobban bíznak benne. Nem evidens a jegybankkal kapcsolatos tudás. Egy német felmérésben nyíltvégű kérdésre csak 28%, illetve 18% említette az árstabilitást, mint jegybanki fő célt az EKB, illetve a német Bundesbank vonatkozásában (Mellina és Schmidt, 2018). Egy holland felmérésben pedig, ahol el kellett döntenie a válaszadóknak, hogy igaz-e, hogy az EKB fő célja (vagy egyik fő célja) az árstabilitás, csak 65% találta el (Van der Cruijsen és szerzőtársai, 2015).
- A tudáson belül nézték külön a szubjektív tudást (mennyire gondolom, hogy értem), illetve az objektív tudást is (tényszerű kérdésekre adott válaszok alapján számolva). Mindkettő számít, de az objektív fontosabb a jegybanki bizalom szempontjából. Érdekesség egyébként, hogy a németek jelentősen felülbecsülték jegybankkal kapcsolatos tudásukat (Mellina és Schmidt, 2018).
- A jegybankkal kapcsolatos tudásunk szempontjából pedig fontos, hogy mennyire érdeklődünk, mennyire szeretnénk ilyen témákban tájékozottak lenni.
- Demográfiai tényezőket nézve szintén van kimutatható különbség, bár esetükben országspecifikusak az eredmények:
- A képzettségi szint és a jegybankba vetett bizalom között sok esetben pozitív korrelációt találtak: minél tanultabb egy egyén, annál magasabb a bizalma, és ezt részint a jegybankkal kapcsolatos érdeklődésnek, tudásnak tudják be. Ugyanakkor mások azt találják, hogy az egyetemet végzettek kevésbé bíznak meg a jegybankban, mint a középiskolai végzettségűek, amire egy lehetséges magyarázat, hogy az előbbiek jobban követik (kritikus gondolkodást is alkalmazva) a jegybanki tevékenységet.
- Az EU egészére nézve és Hollandiában a nők EKB-ba vetett bizalma alacsonyabb a férfiakénál (Ehrmann és szerzőtársai, 2013; Farvaque és szerzőtársai, 2017; Brouwer és de Haan, 2022), de egy német tanulmány ennek ellenkezőjét találja (Hayo és Neuenkirch, 2014).
- Az életkor és a jegybankba vetett bizalom között pozitív korrelációt találtak, de ez a kapcsolat nem feltétlenül lineáris, és nem is mindig kimutatható.
- A keresetek és bizalom között általában pozitív a kapcsolat, ha kimutatható (Hayo és Neuenkirch, 2014).
- Volt olyan tanulmány, amely a munkanélküliek körében alacsonyabb bizalmi szintet mért, más tényezőkre kontrollálva (Farvaque és szerzőtársai, 2017).
Az alábbi grafikon azt mutatja be, hogy az eurozóna különböző országaiban mekkora volt a részesedése azoknak, akik az “inkább bízok az EKB”-ban opciót jelölték meg, szemben az “inkább nem bízok az EKB-ban” opcióval. Szembetűnő, hogy országonként lényegesen különbözhet ez az arány, illetve időben is tud jelentősen változni. Különösen markáns a csökkenés a periférikus országokban a 2010-es éveket követően, noha sok esetben magasabb szintről indultak, mint az osztrákok vagy a németek. Ez a bizalomcsökkenés aztán megállt, és az idősor végén ismét emelkedő értékeket látunk.
Bizalom az EKB-ban
Megjegyzés: Azok részesedése, akik az ’inkább bízok az EKB’-ban opciót jelölték meg, szemben az ’inkább nem bízok az EKB-ban’ opcióval.
Forrás: Farvaque és szerzőtársai (2017).
Szintén említésre méltó, hogy az utóbbi években a jegybankok egyre több területen aktívak, például egyre több jegybank hoz a fenntarthatóság céljával, illetve a klímaváltozás mérséklésével összeegyeztethető intézkedéseket. Az egyre szélesebb aktivitást pedig érdemes lehet a bizalom szempontjából is értékelni.
Konklúzió
A bizalom a stabil pénzügyi-gazdasági rendszer egyik kulcsfontosságú hozzávalója. Nincs ez másképp a rendszer közepén elhelyezkedő jegybank esetében sem. Egy társadalom által nagy becsben tartott központi bank dolga könnyebb: hiszen elképzelhető, hogy az emberek inflációs várakozásai jobban illeszkednek a jegybanki célokhoz, ami pedig megkönnyíti az inflációs cél elérését.
Bár kevés jegybank tiltakozna az ellen, hogy nőjön az emberek iránta érzett bizalma, a hogyan nem feltétlenül egyértelmű. Egyrészt azért, mert a tanulmányok sokszor egy-egy felmérés adatait tudják csak vizsgálni, így inkább korrelációkról, mintsem ok-okozati hatásról számolnak be (ahogy idősödünk, nő a bizalmunk, vagy a mai idősek bizalmi szintje más, mint a jövőbeli időseké, akik ma fiatalok?). Másrészt, bár kétségtelen, hogy a jegybanki tevékenységnek hatása van a jegybankba vetett bizalomra, jegybankon kívüli szereplők tevékenysége is lényeges lehet. Az emberek általános, intézmények iránt érzett bizalma befolyásolhatja a jegybankba vetett bizalmat is, tehát ezen intézmények tevékenysége, kommunikációja is fontos adalék. Arról nem is beszélve, hogy – Claudio Borio szavaival élve – „bár a jegybanki függetlenség értékes és bizonyos fokú védelmet biztosít”, valamint „az erős és független szabályozóhatóság és felügyelet apparátusa is segít”, az állam(ok) hitelessége az alapvető összetartó elem, ami szükséges a monetáris és pénzügyi stabilitáshoz, vagyis a jegybanki célokhoz (Borio, 2019, 16.o.). Az emberek jegybankba vetett bizalmára pedig hat, hogy ezek a célok mennyire valósulnak meg.
Mindenesetre, annyi mindenképp kirajzolódik, hogy a vizsgált országokban az emberek tekintélyes része nem nagyon érti, hogy mit is csinál egy jegybank, ez az ismeret pedig akár növelhetné is a jegybankba vetett bizalmat. Célirányos oktatás, tájékoztatás hasznos lehet.
Másrészt egy-egy intézmény minőségének a javítása nem várt pozitív hatásokkal járhat más intézmények (például jegybank) megítélése esetében is további potenciális tovagyűrűző hatásokkal.
Baranyai Eszter
Hivatkozások:
Borio, C. (2019) On money, debt, trust and central banking. BIS Working Papers No 763.
Bursian, D., & Fürth, S. (2015). Trust me! I am a European central banker. Journal of Money, Credit and Banking, 47(8), 1503-1530.
Bursian, D., & Faia, E. (2018). Trust in the monetary authority. Journal of Monetary Economics, 98, 66-79.
Brouwer, N., & de Haan, J. (2022). Trust in the ECB: Drivers and consequences. European Journal of Political Economy, 74, 102262.
Ehrmann, M., Soudan, M., & Stracca, L. (2013). Explaining European Union citizens’ trust in the European Central Bank in normal and crisis times. The Scandinavian Journal of Economics, 115(3), 781-807.
Farrell, L., Fry, J. M., & Fry, T. R. (2021). Who trusts the bank of England and high street banks in Britain?. Applied Economics, 53(16), 1886-1898.
Farvaque, E., Hayat, M. A., & Mihailov, A. (2017). Who supports the ECB? Evidence from Eurobarometer survey data. The World Economy, 40(4), 654-677.
Hayo, B., & Neumeier, F. (2021). Explaining central bank trust in an inflation-targeting country: the case of the Reserve Bank of New Zealand. Oxford Economic Papers, 73(1), 27-48.
Mellina, S., & Schmidt, T. (2018). The role of central bank knowledge and trust for the public’s inflation expectations. Deutsche Bundesbank Discussion Paper No. 32/2018.
Mishler, W., & Rose, R. (2001). What are the origins of political trust? Testing institutional and cultural theories in post-communist societies. Comparative political studies, 34(1), 30-62.
Van der Cruijsen, C., Jansen, D. J., & De Haan, J. (2018). How much does the public know about the ECB’s monetary policy? Evidence from a survey of Dutch households. 42th issue (December 2015) of the International Journal of Central Banking.
Főoldali kép forrása: pixabay.com
The post Jegybankba vetett bizalom: miért fontos és mitől függ? appeared first on Economania blog.