George Akerlof és Robert Shiller (2010) Animal Spirits című klasszikussá vált könyvükben felvetették, hogy a piacokat mozgató legfontosabb tényezők az adott “korszak” történetei. A tőzsde és eszközáraink értékét nem csupán magyarázzák a történeteink, a történeteink alakítják is őket. A Nobel-emlékdíjas szerzőpáros példaként hozza fel a 2000-ig tartó tőzsdei boomot, amelyet az internet 1994-es megjelenése és az azt övező érzelmi állapot, a technológiai fejlődésbe vetett bizalom idézett elő. A technológia fejlődése folyamatos minden más területen is. A mezőgazdasági és gépészeti vívmányok mégsem kerülnek a magazinok élére, nem jelenik meg róluk számtalan statisztika és nem váltanak ki tőzsdemámort. A történetek tehát nem egyformán vonzóak, de mindenképpen befolyásolják a gazdaság működését.
A történetek, mint a vírus terjednek a gazdaság szereplői között, és mint a járványügyi szakemberek, itt is tér nyílik a matematikai modellek használatára, hogy előrejelezzük egy járvány lefutását. Az adatelemzési eszközeink folyamatos fejlődésen esnek át, számítási kapacitásaink határai folyamatosan tolódnak ki. Az elemzési eszköztár fontos új elemei a szövegbányászati és természetes nyelvfeldolgozási (Natural Language Processing, NLP) technikák, amelyekkel olyan adatok nagy mennyiségű feldolgozása és interpretálhatóvá tétele lett érhető, ami korábban nem volt lehetséges.
A szövegbányászatnak pedig egy fontos forrása (bányája) a piacokat gyakran megmozgató jegybanki kommunikáció. Az USA esetében az állampapír- és részvénypiacok legnagyobb mozgásai jellemzően a Federal Reserve bejelentések köré csoportosulnak. Gurkaynak, Sack, és Swanson (2004) napon belüli adatok segítéségével azt vizsgálták, hogy ezek a kilengések milyen mértékben az irányadó kamat rátájának változtatásától és milyen mértékben a mellé fűzött kommunikációtól függenek. A szerzők azt találják, hogy a 2 és 5 éves állampapírok mozgásának 75%-át az FOMC (Fed döntéshozó testülete) kijelentései magyarázzák és csak 25%-ban az irányadó ráta megváltoztatása. Ez persze nem azt implikálja, hogy a kommunikáció egy a többitől független jegybanki eszköz lenne. Az eszközök a pénzügyi piacok jövőre vonatkozó várakozásain keresztül fejtik ki hatásukat. Az idézett tanulmány amellett is érvel, hogy a kommunikáció különösen hasznos lehet a hosszú lejáratú eszközök hozamának befolyásolására, így a zéró nominális kamattal való szembenézés esetén az effektív alkalmazása segíthet a gazdaság stimulálásában.
Kérdés, hogy a kommunikáció hatása abból ered, hogy új információ kerül a piac elé, amely alapján megváltozik a piaci várakozás, vagy számít a kommunikációs stratégia is? Számít-e például, mennyire változik a téma, ami előkerül egy-egy döntést követő sajtótájékozatón? Dybowski és Kempa (2020) strukturális témamodellezéssel (Structural Topic Modeling, STM) vizsgálta meg az Európai Központi Bank (EKB) sajtótájékoztatóján elhangzó kijelentéseket.
A témamodellezés egy olyan nem felügyelt gépi tanulási algoritmus, amely minden dokumentumot (szöveget) témák keverékének, és minden témát szavak keverékeként modellez. Célja, hogy beazonosítson témákat, amelyek mögött lényegében szavak klasztereződése (csoportosulása) áll. Miután meghatározódik, hogy mely szavak keverékeként állnak össze az egyes témák, már könnyen meg tudjuk azt is becsülni a modell segítségével, hogy egy adott szövegben vagy adott hónap szövegeiben milyen arányban fordul elő egy konkrét téma.
Dybowski és Kempa (2020) ezzel az eszközzel kimutatta, hogy az EKB kommunikációjában a bevett monetáris elemzések helyett a pénzügyi rendszer stabilitása került előtérbe a 2007-08-as válságot követően. Ez a váltás bár fokozatosan következett be, az eltérés jelentős. A válság előtt a stabilitással kapcsolatos téma prevalenciája (megjelenése) 20 százalék körülire volt tehető, míg 2017-re már 60-70 százalékra.
Annak ellenére viszont, hogy a pénzügyi stabilitás vált a domináns témává az EKB kommunikációjában, nem látszik, hogy az azzal kapcsolatos kijelentéseik a kamatdöntéseikben is feltétlenül tükröződnének. Dybowski és Kempa (2020) a témák prevalenciájának idősorán túl az adott témakör szentiment indexét (mennyire nyilatkoznak pozitívan vagy épp negatívan a pénzügyi rendszer stabilitásáról) is elkészítették, és elhelyezték egy kiterjesztett Taylor-szabályban. A Taylor-szabály egy monetáris politikai iránymutatás, amely azt javasolja, hogy a központi banknak az alapkamatot az infláció és az kibocsátási rés változásainak függvényében kell beállítania. Ennek formális felírása kiegészítve azzal az információval, hogy milyen arányban és milyen megítéléssel jelent meg a pénzügyi stabilitás a kommunikációban, tesztelhetővé teszi, hogy a kamatdöntés és a kommunikáció között van-e kapcsolat.
Eredményeik azt mutatják, hogy az Európai Központi Bank pénzügyi stabilitással kapcsolatos kijelentései sem a válság előtt, sem azt követően nem tükröződnek a kamatdöntéseikben (a szerzők nem vizsgálják, hogy más jegybanki eszközzel kapcsolatos döntésekkel van-e kapcsolat).
A rendelkezésre álló empirikus eredmények tehát azt mutatják, hogy a központi bankok szavai sokszor legalább olyan erős hatással bírnak a pénzügyi piacokra, mint maguk a döntéseik, és ezzel ők maguk is tisztában vannak. Az EKB-nál például elmúlt időszakban is tettek lépéseket annak érdekében, hogy minél több emberhez jussanak el üzeneteik, amiről egy korábbi blog bejegyzésünkben itt olvashat bővebben.
Granát Marcell
Hivatkozások:
Akerlof, George A, és Robert J Shiller. 2010. Animal Spirits: How Human Psychology Drives the Economy, and Why It Matters for Global Capitalism. Princeton university press.
Dybowski, T. Philipp, és Bernd Kempa. 2020. “The European Central Bank’s Monetary Pillar After the Financial Crisis.” Journal of Banking & Finance 121 (December): 105965. https://doi.org/10.1016/j.jbankfin.2020.105965.
Gurkaynak, Refet S., Brian P. Sack, és Eric T. Swanson. 2004. “Do Actions Speak Louder Than Words? The Response of Asset Prices to Monetary Policy Actions and Statements.” SSRN Electronic Journal. https://doi.org/10.2139/ssrn.633281.
Főoldali kép forrása: pexels.com
The post Jegybanki kommunikáció és a kvantitatív szövegbányászati eszközök appeared first on Economania blog.