A 2010-es évek közepéig/végéig jellemzően az a korábbi, hagyományos nézőpont uralkodott világszerte, amely szerint a klímaváltozás és a fenntarthatóság nem a jegybankok hatáskörébe tartozik, kizárólag a fiskális politika feladata a probléma megoldása. Ennek megfelelően a kormányoknak kell foglalkozniuk ezen kérdésekkel. Az akadémiai irodalomban több helyen felmerült már korábban, hogy a jegybankoknak érdemes, illetve szükséges lenne foglalkozniuk az említett problémákkal. A jegybankok ekkor viszont még nem ismerték fel, hogy a klímaváltozás milyen erős hatással lehet elsődleges és másodlagos mandátumaikra, vagyis az árstabilitásra, illetve adott esetben makrogazdasági céljaikra is, így a jegybanki stratégiákban jellemzően nem jelentek meg zöld szempontok.
A 2010-es években azonban már saját bőrünkön érezhettük a klímaváltozás hatásait. Világszerte dőltek sorra a hőmérsékleti rekordok, korábban nem látott hőhullámok kísérték a nyarakat és egyre több természeti csapásról lehetett hallani. Ebben az időszakban már nagyon sok átfogó tanulmány készült a témában, a tudományos álláspontot pedig a közvélemény is egyre inkább magáévá tette. Ezeknek köszönhetően a jegybankok is egyre élénkebben kezdtek foglalkozni ezekkel a kérdésekkel, és bár természetesen továbbra is vannak viták a jegybanki szerepvállalás indokoltságát illetően, a 2020-as évek elejére eljutottunk oda, hogy az uralkodó nézet már inkább az, hogy a jegybankoknak igenis foglalkozniuk kell a klímaváltozással és a fenntartható, körforgásos gazdaságba történő átmenettel.
Az általános jegybanki gondolkodás változásának idővonala
A gondolkodásban bekövetkezett fordulatot jelzi, hogy a jegybankok egyre több együttműködésben vesznek részt különböző intézményekkel, illetve egymást közt is igyekeznek együttműködni fenntarthatósági kérdésekben. A jegybankok közötti tudás, információ és legjobb gyakorlatok megosztására több multilaterális együttműködés indult el. Ezek közül az egyik legfontosabb a Network for Greening the Financial System (NGFS) nevű szervezet, amelynek fontos szerepe van a központi bankok zöldülésében, a zöld gondolkodás elterjedésében. A 2017-ben 8 jegybank és felügyelet által alapított NGFS jegybankok és pénzpiaci felügyeletek csoportja, amelynek tagjai önkéntes alapon vállalják, hogy megosztják egymás között a legjobb gyakorlatokat és hozzájárulnak a klímakockázatok kezelésének fejlesztéséhez, valamint a fenntartható gazdaságba történő átmenet támogatásához. A szervezetnek 2022. június 14-én 116 tagja és 19 megfigyelője volt, a tagok számának gyors növekedése pedig jól mutatja a jegybanki gondolkodás fordulatát. A Magyar Nemzeti Bank 2019 januárjában első közép-európai résztvevőként csatlakozott a csoporthoz.
A fenntarthatósági és klímaszempontok integrálásának trendje a jegybankok kommunikációjában is megfigyelhető.A vezető jegybankok egyre többször nyilatkoztak zöld kérdésekről és egyre élénkebbé vált a diskurzus tanulmányok vagy akár konferenciák formájában. A zöldülés a jegybankok vezetőinek beszédeiből is egyre inkább érezhető volt. A kommunikáció változását és a trendet szemlélteti, hogy a nagyobb jegybankok, valamint az MNB angol nyelvű éves jelentéseiben is dinamikusan növekvő gyakorisággal szerepel a fenntarthatósági értelemben vett „climate” szó.
A „climate” szó előfordulása az egyes jegybankok éves jelentéseiben
Megjegyzés: a fenntarthatósági értelemben vett „climate” szó előfordulása az ábrázolt jegybankok éves, angol nyelvű jelentéseiben. Az éves jelentések egyes jegybankok esetében kalendáriumi évre, más jegybankok esetében pénzügyi évre vonatkoznak. Az éves jelentések szóhasználata, terjedelme nagyban eltérhet, a jegybankokat nem érdemes összehasonlítani. Az ábra a korábbi évekhez képest történt általános elmozdulást kívánja bemutatni.
Forrás: Az egyes jegybankok éves jelentései
A következő években várhatóan még erőteljesebbá válik a jegybankok zöldülése, a fenntarthatósági szempontok egyre inkább megjelenhetnek a stratégiákban és a programokban. A közelmúltban például az EKB tett fontos lépéseket e tekintetben. 2022. július 4-én arról döntött, hogy dekarbonizálja” vállalati kötvényportfólióját, azaz a lejáró vállalati kötvények újrabefektetésénél olyan kötvények kerülnek majd túlsúlyba, amelyek kibocsátója a klímaváltozás szempontjából jobb teljesítményt tud felmutatni. Továbbá a fedezeti keretrendszerét is átalakítja a klímaszempontok figyelembevételével és a kockázatkezelési rendszerébe is igyekszik a klímakockázatokat még inkább beépíteni. A Magyar Nemzeti Bank – az EKB-hoz hasonlóan – komoly figyelmet fordít a fenntarthatóságra, sőt, úttörőnek mondható e téren. 2019-ben jegybanki körökben az elsők között hozott létre elkülönített zöldkötvény-portfóliót a devizatartalékban, Európában elsők között kapott fenntarthatósági mandátumot 2021-ben, 2022-ben pedig jegybanki körökben az elsők között publikálta klímaváltozással kapcsolatos jelentését, az ún. TCFD riportját.
Lóránt Balázs
MNB, junior elemző
Lóránt Balázs a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte meg MSc fokozatát Közgazdasági elemző szakon. 2020-ban csatlakozott a Magyar Nemzeti Bank Pénzpiaci eszköztár és tartalékstratégiai főosztályához, ahol a Magyar Nemzeti Bank pénzpiaci eszközeivel és zöld monetáris politikával foglalkozik.
A Magyar Nemzeti Bank 2022. augusztus 2-án publikálta a „Monetáris politika a fenntarthatóság jegyében – A Magyar Nemzeti Bank tanulmánykötete a zöld monetáris politikai eszköztár első évéről” című kiadványát. A kötet bemutatja, hogy a 2021 nyarán elfogadott zöld eszköztár-stratégia megjelenése óta eltelt egy évben milyen gyakorlati lépéseket tett az MNB monetáris politikájának zöld elemekkel történő kiegészítése terén. Cikksorozatunkban a szerzők a tanulmánykötet egy-egy fejezetét foglalják össze.
Főoldali kép forrása: pixabay.com
The post Jegybankok és környezeti fenntarthatóság? – Fordulat a jegybanki gondolkodásban appeared first on Economania blog.