A főként angolszász országokban népszerű Valentin-napot minden év február 14-én ünneplik, és a szerelem és a romantika jelentős kulturális és kereskedelmi napjaként tartják számon. Köztudott, hogy ilyenkor sokan fejezik ki szerelmüket ajándékokkal és szeretetteljes gesztusokkal, amelyre hajlamosak a megszokottnál több pénzt költeni.
Viszont gondolta volna, hogy a szerelmesek napja hatással van a részvénypiacra is?
A gazdaságpszichológiában már régóta foglalkoznak azzal a kérdéskörrel, hogy az érzelmek milyen hatással vannak a befektetési magatartásra (a témáról már esett szó az Economania blogon is). A témát vizsgáló kutatásokban számtalan empirikus bizonyíték található arra vonatkozóan, hogy a pszichológiai szempontok és a befektetési döntések között erős kapcsolat van. A Valentin-nap pedig tipikusan egy olyan ünnepnap, amikor az emberekben erős és szélsőséges érzések (szerelem, szeretet vagy éppen erősen negatív érzések) törnek felszínre. Az érzelmek pedig a befektetők viselkedését is nagy mértékben befolyásolhatják, amely ezen logika mentén szignifikáns hatást gyakorolhat a részvények árfolyamaira.
Chong és szerzőtársai (2022) tanulmányukban azt vizsgálták, hogy milyen összefüggés van a szerelmesek napja és a világ nagy gazdaságainak tőzsdei hozamai között. Az úgynevezett naptárhatás nagyon tisztán mérhető a Valentin-nap esetén, hiszen egyetlen országban sem számít munkaszüneti napnak, így a tőzsdék sem zárnak be február 14-én. A tanulmány 30 évre visszamenőleg, 1990 és 2019 között vizsgálja a Valentin-nap és 7 különböző ország részvényhozamai közötti kapcsolatot egy ARMA-GARCH modell[1] használatával.
Az amerikai részvénypiac esetén kapott eredmények azt mutatják, hogy az ország két legjelentősebb részvénypiaci indexének hozama (Dow Jones és S&P 500) lényegesen magasabb azokon a napokon, amikor közeleg a Valentin-nap. A tőzsdén tapasztalható úgynevezett „Valentin-hatás” a különböző kontrollváltozók bevezetését követően is statisztikailag szignifikáns maradt, ezzel mutatva az eredmények robusztusságát.
A szerzők további fejlett országok tőzsdeindexeit is hasonlóképpen megvizsgálták annak érdekében, hogy választ kapjanak arra, hogy a „Valentin-hatás” globális jelenség-e. A hat vizsgált ország (Egyesült Királyság, Franciaország, Hongkong, Japán, Kína és Németország), esetében ugyanakkor vegyes volt a kép az eredmények tekintetében. Az amerikai piachoz hasonlóan Kína, Franciaország és az Egyesült Királyság esetében[2] is tapasztalható részvénypiaci hozamnövekedés a Valentin-nap közeledtével, míg Japán, Hongkong és Németország esetében nem található szignifikáns kapcsolat a két tényező között.
A Valentin-hatás elmélete abból indul ki, hogy a szerelmesek napja hatással van az emberek hangulatára, ezzel befolyásolva a befektetők magatartását, ami végső soron a tőzsdei hozamokon is tükröződik. A japán és a német kultúrákban viszont más országokkal szemben nincs hagyománya a Valentin-napnak, így kevésbé fontos az ünnep a lakosok számára is. Ez megmagyarázhatja, hogy ezen országok részvénypiaci hozamai miért nem emelkednek szignifikánsan a Valentin-nap közeledtével.
Horváth Zsófia
Hivatkozások:
Tai-Leung Chong, T. and Hou, S. (2022), “Will stock rise on Valentine’s Day?”, Review of Behavioral Finance, Vol. 14 No. 5, pp. 646-667. https://doi.org/10.1108/RBF-02-2021-0015
[1] Az ARMA-GARCH egy olyan statisztikai modell, amelyet idősoros, legfőképpen pénzügyi adatok elemzésére és előrejelzésére használnak. Az ARMA-GARCH kétféle modellt kombinál: egy autoregresszív mozgóátlag (ARMA) modellt és egy általánosított autoregresszív feltételes heteroszkedaszticitás (GARCH) modellt.
[2] Az országok felsorolása a hatás nagysága szerint, csökkenő sorrendben történt.
Borítókép: pixabay.com
The post Kereskedés rózsaszín ködben: milyen hatással van a Valentin-nap a részvénypiacra? appeared first on Economania blog.