Bár az angolszász kormányok számos alkalommal jelezték, hogy Oroszország támadásra készül, a világot mégis döbbenettel töltötte el február 24-én az Ukrajna ellen indított, s napjainkig tartó invázió. Oroszország gazdasági jelentősége számottevő mértékben csökkent az elmúlt évtizedekben, és a világ egyik legnagyobb gazdaságából egy közepes gazdaság szintjére süllyedt – 2020-as GDP alapján Olaszország, míg egy főre jutó GDP tekintetében Argentínához közelít – azonban az ország nyersanyagszektorban betöltött súlya továbbra is megkérdőjelezhetetlen. A háború relatív váratlansága és az orosz gazdaság nyersanyagpiaci beágyazottsága okán felmerül a kérdés, hogy a nyersanyagok, szűkebb fókusszal az energiahordozók árai és az ezekhez köthető vállalatok közül kik tekinthetők a háború nyerteseinek. Umar és szerzőtársai (2022; a továbbiakban URY), valamint Nerlinger és Utz (2022; a továbbiakban NU) ezt a kérdéskört vizsgálták.
URY-ék tiszta energiát (clean energy) előállító vállalatok részvényeiből képzett indexeket, energiahordozók indexeit és fémfélék indexeit vizsgálták átfogóan egy eseményelemzési keretrendszerben (MacKinlay, 1997), melyben napi adatokon számszerűsítették a háború hatásait. A vizsgált indexek átlagosan 3,5 százalékos abnormális, vagyis előzetes adatok alapján nem magyarázható hozamot mutattak február 24-én, amely a következő 8 kereskedési napon szignifikánsan emelkedett és 31 százalékos kumulált abnormális hozamot ért el, mielőtt 6 napos esésbe fordult volna. URY-ék interpretációja szerint a napokon keresztül fennmaradó, szignifikáns hozamok alátámasztják azt a feltevést, hogy a piacokat meglepetésként érte a kibontakozó konfliktus.
A részindexeket vizsgálva azt találták, hogy a tiszta energiával foglalkozó vállalatok részvényeiből képzett indexek, az energiahordozók indexei és a fémpiaci indexek egyaránt hasonló visszafordulást mutattak 8-9 kereskedési nap után. A tiszta energia indexek 24 százalékos kumulált átlagos abnormális hozama szignifikánsan alacsonyabbnak tekinthető, mint az energiahordozók 37 és a fémpiacok 31 százalékos kumulált átlagos hozama. Utóbbiak között olyan kiugróan magas teljesítmények is megfigyelhetők voltak, mint a gázolajindex 63 százalékos, vagy a nikkelpiac 117 százalékos emelkedése. Mivel az abnormális hozamok többsége a vizsgálati időszak végén nem szignifikáns, ezért a szerzők meglátása szerint a piacok túlreagálták a geopolitika feszültséghez köthető kockázatokat, mivel tévesen ítélték meg azok mértékét.
Energiahordozók normalizált árainak alakulása a háború kitörését megelőző és követő 20 nap során
Forrás: Nerlinger és Utz (2022)
NU-ék részvény szinten vizsgálták a háború hozamokra gyakorolt hatását, amely hasonló eredményeket mutat, mint URY-ék tanulmányában. A háború kezdetén az energiapiachoz köthető cégek szignifikánsan felülteljesítették referenciapiacaikat, de régiós és szektorális szinten már nagyobb heterogenitás figyelhető meg.
A megújuló energia előállításával foglalkozó vállalatok jelentős pozitív abnormális hozammal reagáltak a háború kitörésére, azonban 10 nap után a kumulált abnormális hozamok már szignifikánsan alulteljesítették a fosszilis tüzeléshez és az atomenergiához köthető vállalatokét. Az atomenergiához köthető vállalatok kumulált abnormális hozama jellemzően legalább a duplája volt a többi energiahordozóhoz köthető vállalaténak.
Más kutatásokkal (Boubaker és szerzőtársai, 2022; Lo és szerzőtársai, 2022) összhangban NU-ék azt is találták, hogy az energiapiaci cégek területi elhelyezkedése jelentősen befolyásolta az abnormális hozamok alakulását. A háború kitörése napján az észak-amerikai vállalatok szektortól függetlenül felülteljesítették európai és ázsiai társaikat, ami a hadviselő felektől vett nagyobb távolsággal és a kisebb kereskedelmi kitettséggel is magyarázható.
URI és NU munkái alapján az körvonalazódik, hogy a fosszilis tüzeléshez köthető nyersanyagok és az urán piacán jelentős emelkedést történt a háború kezdetén. Az ezekhez köthető vállalatok érdemben felülteljesítették a piacot, tehát ők egyértelműen nyertesei voltak a háború első hónapjának. A részvény szintű eredmények szerint a fenntartható energia előállításával foglalkozó vállalatok alacsonyabb abnormális hozamokat generáltak, mint a fosszilis tüzeléshez köthetők, ezért NU-ék felvetik annak a lehetőségét, hogy a zöld beruházások az alacsonyabb megtérülés miatt kevesebb tőkét fognak bevonzani, így a zöld beruházások dinamikája csökkenhet. Kiemelik, hogy amennyiben a régóta szorgalmazott zöld tranzíció lendülete megtörik a háború miatt, annak társadalom- és gazdaságpolitikai következményei messze túl fognak mutatni a jelenleg is folyó geopolitikai eseményeken.
Nagy Olivér
MNB Intézet
Nagy Olivér 2020-ban szerezte meg mesterszakos diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdasági elemző szakának jegybanki elemző specializációján. A Magyar Nemzeti Bank stábjához 2018 során, tanulmányai alatt csatlakozott. A jegybank berkein belül foglalkozott makroprudenciális politikával és nemzetközi monetáris politikával is. Jelenleg az MNB Intézet munkáját támogatja.
Hivatkozások:
Boubaker, S., Goodell, J. W., Pandey, D. K., & Kumari, V. (2022). Heterogeneous impacts of wars on global equity markets: Evidence from the invasion of Ukraine. Finance Research Letters, 48, 102934. https://doi.org/10.1016/j.frl.2022.102934
Lo, G. D., Marcelin, I., Bassène, T., & Sène, B. (2022). The Russo-Ukrainian war and financial markets: the role of dependence on Russian commodities. Finance Research Letters, 50, 103194. https://doi.org/10.1016/j.frl.2022.103194
MacKinlay, A. C. (1997). Event Studies in Economics and Finance. Journal of Economic Literature, 35(1), 13–39. http://www.jstor.org/stable/2729691
Nerlinger, M., & Utz, S. (2022). The impact of the Russia-Ukraine conflict on energy firms: A capital market perspective. Finance Research Letters, 50, 103243. https://doi.org/10.1016/j.frl.2022.103243
Umar, M., Riaz, Y., & Yousaf, I. (2022). Impact of Russian-Ukraine war on clean energy, conventional energy, and metal markets: Evidence from event study approach. Resources Policy, 79, 102966. https://doi.org/10.1016/j.resourpol.2022.102966
Főoldali kép forrása: pixabay.com
The post Ki nyerte a háború első hónapját? – Az orosz-ukrán konfliktus energiapiaci mérlege appeared first on Economania blog.