A digitális jegybankpénzek (DJBP) gondolata már régóta foglalkoztatja a közgazdászokat. Ennek megfelelően Kína sem egyik napról a másikra vált az új technológia egyik éllovasává: a kínai központi bank még 2014-ben kezdte meg az első kutatásokat a digitális valutát illetően (PBC, 2021). Hiába azonban a lassan egy évtizedes múlt, sokak számára még ma is egzotikusan hangozhat a digitális jegybankpénz gondolata – éppen ezért érdemes tisztázni, mit jelent ez.
Forrás: Bech és Garratt (2017) alapján saját szerkesztés
A lecsupaszított definíció már az elnevezésből világos: az ilyen fizetőeszközöket – a hagyományos készpénzhez hasonlóan – a jegybankok bocsátják ki, velük szembeni követelést testesítenek meg, ugyanakkor fizikai formában nem, csak elektronikusan léteznek (Felcser és szerzőtársai, 2021). E megközelítésnél összetettebben ragadja meg a DJBP-k lényegét Bech és Garratt (2017), akik szerint a DJBP a digitális forma, a jegybank általi kibocsátás, a széleskörű elérhetőség és a peer-to-peer természet halmazainak metszetében található.
A fentieket összefoglalva látható: a DJBP a felszínen nem más, mint a tradicionális bankjegyek átültetése digitális formába. Mindez a felhasználói oldalról szemlélve nem is tűnhet olyan idegennek: a DJBP használata az eddigi tapasztalatok szerint nem sokban tér el egy hagyományos bankkártyás vagy mobiltelefonos fizetéstől. Akkor hát miért olyan forradalmi mégis ez az ötlet, s miért kutatja már a világ jegybankjainak több mint négyötöde (Boar és Wehrli, 2021) a DJBP-k bevezetését? A válasz ezesetben is a részletekben rejlik.
Itt az idő, hogy újra feltaláljuk a pénzt
A digitális jegybankpénzek bár valóban a készpénz alternatívájaként foghatók fel legjobban, mégis – az elektronikus formából fakadóan – számos olyan lehetőséget tartogatnak magukban, mely eddig elképzelhetetlen volt. A következőkben – a teljesség igénye nélkül – három ilyen merőben új problémakörre kívánok rávilágítani.
A hagyományos készpénz egyik alapvető ismérve az anonimitás. A széleskörű DJBP használat mellett a jegybankoknak ugyanakkor meglenne az – elvi – lehetősége arra, hogy minden felhasználó minden tranzakcióját nyomon kövessék (ECB, 2019). Ez egyfelől lehetőséget teremthet az illegális pénzmozgások eddiginél sokkal hatékonyabb visszaszorítására. Másfelől azonban az anonimitás potenciális elvesztése az állampolgárok totális megfigyeléséhez is vezethet. Ezen félelmet némiképp csökkenti, hogy a polgárait egyébként szorosan monitorozó Kínában – legalábbis a kisértékű tranzakciók esetében – anonimak az e-jüanban történő tranzakciók.
Egy DJBP bevezetése a monetáris politika eszköztárát is kiszélesítené. A jegybankok eddig leginkább közvetve, a bankrendszeren keresztül lehettek hatással a gazdaság szereplőire. A DJBP segítségével azonban – annak tömeges elterjedése esetén – a monetáris politika lényegében közvetlenül befolyásolhatja a lakosságnál levő pénzmennyiséget. Nem véletlen, hogy egyesek egyszerűen csak „villanyhelikopterként” hivatkoznak a DJBP-re, utalva ezzel arra, hogy a DJBP által gyors, célzott helikopterpénz-osztás valósítható meg szükség esetén. Sőt, amennyiben kamatot is fizetne a jegybank a nála tartott DJBP-re – ahogy azt Felcser és társai (2021) felvetik –, úgy a kereskedelmi bankok szerepét is újra kellene értelmezni.
Az absztrakt gazdasági lehetőségek mellett – legalábbis Kína számára – geopolitikai előnyöket is jelenthet az e-jüan bevezetése. Egy DJBP elterjedése megteremtené annak a lehetőségét – feltéve, hogy sikerül nemzetközi együttműködést kialakítani – hogy Kína, s a vele partneri országok megkerüljék az USA által dominált SWIFT-rendszert a nemzetközi tranzakciókban, ezzel elébe menve az esetleges szankcióknak (Czeczeli, 2021; Boros és Marcell, 2021).
Világtrend?
Az a BIS vonatkozó felméréséből (Boar és Wehrli, 2021) tudható, hogy a világ jegybankjainak túlnyomó része aktívan foglalkozik a DJBP-k kérdésével. Egyes helyeken pedig – Kínán kívül is – már előrehaladott tesztek folynak a DJBP-k bevezetését illetően (Biyani és szerzőtársai, 2021).
A digitális jüan olimpiai debütálása fontos mérföldkő lehet ezen pénztörténeti folyamatban. Ha a világ minden tájáról összesereglett delegációk jó hírét viszik az újszerű fizetési megoldásnak, úgy világszerte felgyorsulhatnak a DJBP-vel kapcsolatos kutatások.
Nagy Márton
A szerző a 2022-es Economania blogíró verseny első helyezettje
Hivatkozások:
Bech, M. & Garratt, R. (2017). Central bank cryptocurrencies. BIS Quarterly Review, September 2017, 55–70. https://www.bis.org/publ/qtrpdf/r_qt1709f.pdf
Biyani, N., Graham, N., Howlett, W., Jeon, A., Reddy, L., Shankar, V. & De Villiers, S. (2021). Central Bank Digital Currency Tracker. Atlantic Council
Boar, C. & Wehrli, A. (2021). Ready, steady, go? – Results of the third BIS survey on central bank digital currency. BIS Papers, No 114, https://www.bis.org/publ/bppdf/bispap114.pdf
Boros, E. & Marcell, H. (2021). Digitális renminbi: szintlépés az USA-Kína geopolitikai versengésben? In Á. Banai & B. Nagy (Ed.). Egy új kor hajnalán – Pénz a XXI. században (pp. 68–94). Budapest: Magyar Nemzeti Bank
Czeczeli, V. (2021). Ezer évente megújítják a pénz fogalmát? Saját digitális valutával szabadulna Kína az USA pénzügyi teljhatalmától. Makronóm.Mandiner, https://makronom.mandiner.hu/cikk/20210611_uj_fordulatot_vehet_a_geopolitikai_helyzet_a_kinai_digitalis_valuta_nyoman
ECB, European Central Bank (2019). Exploring anonymity in central bank digital currencies. In Focus, Issue no 4 December 2019
Felcser, D., Kuti, Zs. & Török, G. (2021). Digitális fordulat a monetáris politikában? – A digitális jegybankpénz monetáris politikai vetületei. In Á. Banai & B. Nagy (Ed.). Egy új kor hajnalán – Pénz a XXI. században (pp. 137–169). Budapest: Magyar Nemzeti Bank
PBC, Working Group on E-CNY Research and Development of the People’s Bank of China (2021). Progress of Research & Development of E-CNY in China. People’s Bank of China, http://www.pbc.gov.cn/en/3688110/3688172/4157443/4293696/2021071614584691871.pdf
Főoldali kép forrása: pixabay.com
The post Kína nagy dobása: a téli olimpián a sportolók mellett a digitális jüanból is sztár lett? appeared first on Economania blog.