A Nanyang Technological University (NTU) Szingapúr két nagy állami egyeteme közül az egyik. Az intézményt 1991-ben hozták létre többek között azzal a céllal, hogy a már létező National University of Singapore-ral (NUS) versenyre keljen, és ezáltal emelkedjen az oktatás általános színvonala az országban. Azonban az új egyetem a kezdetekben meg sem közelítette az NUS-t, és ez a helyzet hosszú ideig nem is változott. Amellett, hogy az NTU nem rendelkezett hagyományokkal, és mint új egyetem, a megítélése sem volt kedvező, a kutatási támogatások túlnyomó része is az NUS-hez került. De talán a legnagyobb hiányosságának az volt mondható, hogy a szingapúri gazdaság igényeit kielégítendő, a kezdetektől fogva mérnököket képezett ki, akik a termelő cégeknél helyezkedtek el, és így az oktatásra összpontosított, a kutatás pedig a háttérbe szorult, olyannyira, hogy az ott dolgozó oktatók körében a kutatási tevékenységet nem bátorították.
Azonban egy világszínvonalú egyetem nem foglalkozhat csak oktatással. Már csak azért sem, mert ha nem folytat kutatást, és így nem rendelkezik a legmodernebb kutatási eredményekkel, azokat az oktatásba sem tudja átültetni, következésképp abban sem járhat az élen. A 21. század beköszöntével pedig a szingapúri gazdaság igényei is fokozatosan megváltoztak. A dinamikus fejlődés folytatásához szükség volt feljebb lépni az értékteremtési láncon, és a kormány ennek megfelelően kidolgozta a tudásalapú gazdaság kiépítésére irányuló stratégiáját. Ezzel nagyjából egyidőben, 2003-ban az NTU új vezetést is kapott Su Guaning személyében, aki helyi származású, és Amerika legjobb egyetemein végezte tanulmányait. Hozzá csatlakozott Haresh Shah, aki indiai származású, és ugyancsak Amerika csúcs egyetemeiről került ki, és Bertil Andersson, aki pedig svéd, és a Nobel-díj bizottság tagja is volt. Amikor az egyetemhez kerültek, hátterüknél fogva mindhárman fel tudták mérni, hogy az intézmény mekkora lemaradásban volt, nemcsak a világ legjobb egyetemeihez, hanem az NSU-hoz képest is. Ezért nekiláttak az NTU teljes átszervezésének, és a hármuk együttműködését a mai napig a Trojkaként emlegetik az egyetemen.
Az intézmény átalakítása minden területre kiterjedt, beleértve az akadémiai irányítás rendszerét, a pénzügyek és a költségvetés kezelését, valamint az adminisztrációt, amelyekhez elsősorban vezető amerikai egyetemek felépítését és működését vették mintául, mint például a Stanford Egyetemét. Azonban a két legfontosabb terület az oktatási és a kutatási tevékenységek voltak.
Noha a szingapúri diákok az OECD kompetencia tesztjein rendszerint a legjobban teljesítők között vannak (2015-ben például mindhárom kategóriában, matematikában, természettudományokban és olvasásban az élen végeztek), ezek az eredmények nem feltétlenül jártak együtt a kreatív gondolkodás és a problémamegoldás magasszintű képességeivel. Ez a probléma az NTU-n is szembetűnővé vált, mert nagy volt a különbség az egyetem által „kitermelt” diákok és a 21. századi szingapúri gazdaság által megkívánt munkaerő képességei között.
Mivel Szingapúrban mind a népesség, mind pedig a kormány kiemelt helyen kezeli az oktatást, ezt a problémát az oktatási minisztérium is felismerte, és támogatta az intézményt, amely az ország legjobb pedagógiai iskoláját is magában foglalja, hogy gyökeresen átalakítsa az oktatását. A cél az volt, hogy az egyetem függetlenül tanuló és gondolkodó, kreatív és innovatív diákokat és kutatókat adhasson ki magából, akik megfelelnek az időközben Szingapúr alappillérévé váló „tudásgazdaság” igényeinek. Ennek eredményeként az alapképzést átalakították, amely ezek után többek között nagyobb hangsúlyt helyezett a diákok kutatási projektekben való részvételére, az interdiszciplináris kurzusok számának növelésére, a diákok vállalkozó készségének növelésére és a diákközpontú, tanulni tanító oktatásra. Az átalakítás egy holisztikus hozzáállást célzott meg: a tanulási élmény jobbá tétele, a tanítás kiválóságának jutalmazása, az oktatók továbbképzése, és nem utolsó sorban új technológiák bevezetése a tanulásba és oktatásba, amely többek között a csoportos tanulást is lehetővé tette. A mindenre kiterjedő filozófiai átalakulás mellett jelentős, 1,25 milliárd amerikai dollár értékű infrastruktúrát érintő beruházások is történtek.
Az oktatás mellett természetesen a kutatási tevékenység megerősítése is elengedhetetlen volt. Ehhez a legmagasabb nemzetközi sztenderdekhez igazították az előléptetések és az egyetemi tanári kinevezések, illetve a toborzás rendszerét. Az oktatás, a kutatás és az ezeken kívüli tevékenységek együttes értékelésén alapuló új előléptetési rendszer alapján végrehajtott felülvizsgálat eredményeképp a tanárok 75 százaléka maradhatott csak az egyetemen. A felszabaduló helyekre pedig világszínvonalú kutatókat toborozhattak.
Az emberi tényező mellett a kormányzati politika és támogatás is elengedhetetlen volt. A tudásalapú gazdaság kiépítésének céljából Szingapúr létrehozta a kormány legmagasabb szintű tagjaiból álló Research, Innovation and Enterprise Council-t (RIEC), amelybe nagyszámú külföldi szakértőt is meghívtak. Ennek eredményeként jött létre az NRF (National Research Foundation) az egyetemek kutatásának támogatására. Az NTU kutatásban való felemelkedésének egyik kulcstényezője a nagy ipari partnerekkel történő együttműködés volt. Ezeknek a támogatására az NRF összesen 300 millió dollárt adott az egyetemnek.
A gyökeres átalakításnak köszönhetően az NTU az egyetemek globális rangsorának QS rendszerében, amely az egyetemek teljesítményének mérése szempontjából a legjobban kidolgozottnak tekinthető, 10 év alatt utolérte az NUS-t, és a 2018/19-es QS World University Ranking szerint mind a két intézmény a nagyon előkelő 11. helyet foglalta el (2007-ben az NTU az első százban sem volt benne). Ugyanezen idő alatt az intézmény kutatói által megjelentetett kutatási cikkek idézettsége alapján pedig Ázsia legjobb egyetemévé lépett elő.
Az NTU ilyen mértékű átalakulása és felemelkedése ilyen rövid idő alatt az akadémiai világban valószínűleg példa nélküli. Azonban ez az ugrásszerű fejlődés nem jöhetett volna létre az egyetemet körülvevő környezet, a kormány és a társadalom aktív és támogató hozzáállása nélkül:
- Az oktatás mind a társadalom, mind pedig a kormányzat számára kiemelt jelentőséggel bír, és tudatában vannak annak, hogy a tudásalapú gazdaság és társadalom a jövő, különösen egy olyan kis ország esetében, mint Szingapúr.
- A pedagógusok az oktatási rendszer minden szintjén megbecsült részei a rendszernek. Olyannyira, hogy a kezdő tanárok, orvosok és ügyvédek jövedelme hasonló szinten mozog, és folyamatos továbbképzésben részesülnek. Ez a hozzáállás az állam költségvetésében is tükröződik: Szingapúr az éves költségvetésének 20 százalékát az oktatásra fordítja.
- Az ország és a társadalom nyitottsága is párját ritkítja. Az oktatásban is nagyon nagy hangsúlyt helyeznek a globális együttműködésekre, és az oktatáspolitika tervezésébe, valamint végrehajtásába feltétlenül bevonnak elismert külföldi szakértőket is. Csinálják mindezt annak ellenére, hogy az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) az ország 1965-ös függetlenné válása óta több mint a százszorosára nőtt, és ma a legmagasabbak közé tartozik a világon.
A fentieket ismerve talán nem túlzás azt állítani, hogy egy egyetem ily mértékű felemelkedése kevés más országban valósulhatott volna meg, mint Szingapúr.
Malatinszky Gábor
MNB Intézet, mesteroktató
Malatinszky Gábor 2001-ben végzett a Kobe-i Egyetemen, Japánban. Makrogazdasági elemzőként éveket töltött japán brókercégeknél, ahol a japán gazdaság elemzésével foglalkozott. Hazatérte után a DZ Banknál folytatta pályáját feltörekvő gazdaságok makroelemzőjeként. 2016-ban a Barcelonai Autonóm Egyetemen kezdte meg PhD tanulmányait, amelyeket 2018-tól a Bécsi Egyetemen folytat. 2021 decemberében csatlakozott az Magyar Nemzeti Bankhoz, 2022-től pedig az MNB Intézet mesteroktatója.
Forrás:
Bertil Andersson, Haresh Shah, Guaning Su és Tony Mayer: „Troika! The Remarkable Ascent of a Great Global University, Nanyang Technological University Singapore, 2003-2017”, World Scientific Publishing Company Pte Limited, 2021
Főoldali kép forrása: pixabay.com
The post Kismacskából tigris – avagy a Nanyang Technological University felemelkedése appeared first on Economania blog.