Mi értelme növelni a GDP-t, a fogyasztást vagy a gazdasági teljesítményt, ha végül nem tudjuk növelni az emberek boldogságot és elégedettségét? Számos esetben és formában merül fel újra és újra, számos új kutatás vizsgálja több oldalról is ezt a kérdést és próbálja megérteni az emberek boldogságának hajtóerejét és ennek gazdasági jelentőségét.
Az ember közösségi lény, amely felveti a kérdést, hogy az emberi kapcsolatok hálózata hogyan befolyásolja a boldogságunkat. Ezt a kérdést körbejárva Fowler és Christakis (2008) közel 5000 embert vizsgált meg több mint 20 éven át. Ez a hosszú megfigyelési időszak és az óriási számú résztvevő, akik részben ismerték egymást, a szokásosnál sokkal komolyabb összefüggéseket segített feltárni.
Az érzelmek és a boldogság is terjed az emberek között. Másképp fogalmazva: az emberek a hangulatukat környezetükhöz igazítják. A kutatás alapján, ha valakinek a barátja boldog, akkor 15 százalékkal nő az esélye, hogy ő is boldog legyen. Ráadásul a hatás még mindig erős marad, ha csak az illető barátjának a barátja boldog. Ez még mindig 10 százalékkal növeli annak a valószínűségét, hogy ő is boldog lesz. Mindez akkor is teljesül, ha nincs semmilyen közvetlen kapcsolat a barát barátjával. A kutatások szerint más érzelmek is hasonlóan terjednek az emberi kapcsolatok hálózatában, de a boldogság az egyik legizgalmasabb eset, hiszen legtöbb ember számára ez a legfontosabb.
Az emberi kapcsolatok hálózatának hatása gazdasági értelemben is óriási. Ahhoz, hogy ezt a 15 százalékos valószínűséget gazdasági értelemben is értelmezni tudjuk, hasonlítsuk össze, hogy a pénz mekkora hatással van a boldogságunkra! Ugyanebben a kutatásban szerencsére ezt is megvizsgálták. 10 ezer amerikai dollár (körülbelül 4 millió forint) éves fizetésnövekedés mindösszesen csak 2 százalékkal növeli annak az esélyét, hogy boldognak valljuk magunkat. Ez pedig azt jelenti, hogy a baráti társaságunk érzelmi állapota közel egy nagyságrenddel fontosabb tényező boldogságunk szempontjából, mint egy nagyobb összegű jövedelemnövekedés.
Ráadásul ez a közösségi hálózati hatás működik személyes találkozás nélkül is. Kramer és szerzőtársai (2014) azt vizsgálták, hogy az online térben kifejezett érzelmek szintén hatással vannak-e az ismerőseikre. A világ legnagyobb közösségi portálján végzett kutatásuk alapján arra jutottak, hogy igen. Az érzelmek kifejezése önmagában hatással van az ismeretségi körre, sőt ehhez szavak sem kellenek, elég az ennek megfelelő jel.
Tehát a közösség, amelynek részese vagyunk, hihetetlenül erősen befolyásolja érzelmeinket és hangulatunkat még akkor is, ha nem fizikailag tartjuk a kapcsolatot barátainkkal, ismerőseinkkel. Ráadásul ennek hatása boldogságunkra akkora, hogy hasonló hatást pénzzel csak óriási összegek esetén lehet elérni, ami megkérdőjelezi, mennyire alkalmas a pénz és ezáltal a fogyasztás hasznosságunk (boldogságunk) modellezésére.
Neszveda Gábor
Hivatkozások:
Fowler, J. H., & Christakis, N. A. (2008). Dynamic spread of happiness in a large social network: longitudinal analysis over 20 years in the Framingham Heart Study. BMJ, 337.
Kramer, A. D., Guillory, J. E., & Hancock, J. T. (2014). Experimental evidence of massive-scale emotional contagion through social networks. Proceedings of the National Academy of Sciences, 111(24), 8788-8790.
Főoldali kép forrása: pixabay.com
The post Közösségi hálózat, boldogság és a közgazdaságtan appeared first on Economania blog.