Miután 2023. március 10-én a Szövetségi Betétbiztosítási Társaság (FDIC) a Silicon Valley Bank (SVB) csődjét bejelentette, megingott a bankrendszer stabilitásába vetett bizalom. Az USA-ban ez volt a második legnagyobb bankcsőd[1] (az utóbbi évtizedben ritkák voltak a bankcsődök). Sőt a harmadik legnagyobb bankcsődig is csak 2 napot kellett várni, ez a Signature Bank volt.
Aznap, március 12-én érkeztek a stabilizáló intézkedések is. Janet Yellen pénzügyminiszter, Jerome Powell, Fed-elnök, valamint Martin J. Gruenberg, a FDIC elnöke bejelentette, hogy a bankok összes betétét kifizetik. A betétesek többségének nem voltak biztosítva a betétei, mert azok meghaladták a 250 ezer dolláros biztosítási határt[2], így a FDIC vállalta, hogy a biztosítási összeghatár feletti betétekkel rendelkezőket is kártalanítják, továbbá más bankok is kaphatnak finanszírozást egy esetleges bankpánik esetében.
Mégis pánikhangulat kezdett kialakulni: a bankszektor részvényeinek árai esni kezdtek Amerikában és Európa szerte is, valamint az amerikai állampapírok várható volatilitásának mérőszáma[3]a 2008-as válság alatti szintre ugrott. Az FOMC ezt követő kamatdöntő ülésének döntéséhez kapcsolódó piaci várakozások még vegyesebbekké váltak, de a Fed kitartott a 25 bázispontos emelés mellett, ám további kamatemeléseket nem feltétlen tart szükségesnek a szigorodó pénzügyi feltételek mellett.
Miért kerülhetett csődhelyzetbe az SVB?
Az SVB csődje mögött az állhatott, hogy a korábbi években megemelkedő (nagy összegű) betéteket gyorsan kellett befektetni, így a bank hosszú lejáratú amerikai állampapírokat vásárolt, ami a legbiztonságosabb befektetésnek számít. Ám az utóbbi 1 évben 4,75 százalékpontos kamatemelést hajtott végre a Fed, így a kötvények és a kötvényportfóliók értéke a növekvő kamatok hatására csökkenni kezdett, az ehhez kapcsolódó tőkeáttételes pozíciók értéke pedig még inkább. Nem volt kivétel az SVB állampapír portfoliója sem. Mivel már megvolt a kockázata egy nagyobb kamatemelési ciklusnak, így felmerül a bank kockázatkezelési felelőssége.
Mivel az SVB betétesei főleg a startup és technológiai szektorból kerültek ki, többségük nagybefektető volt. Ezért történhetett meg, hogy amikor a Founders Fund (kockázati tőkealap) azt tanácsolta a vállalatoknak, hogy vonják ki a pénzüket az SVB-ből, a vártnál nagyobb betétkivonás történt. A 250 ezer dollárt meghaladó betétek nem biztosítottak, így még erősebb ösztönzőnek mutatkozhat a kivonásra vonatkozó ajánlás (az SVB 2022-es beszámolója alapján a belföldi betétek 5,69 százaléka volt biztosítva, továbbá a külföldi betétek sem biztosítottak). Ennek megfelelően a betétkivonás következtében a hosszú lejáratú eszközöket, állampapírokat, likvidálni kellett, így csak veszteséggel tudta az SVB az eszközöket eladni. Az FDIC a kimentéssel gyorsan reagált, a bizalom mégis megingott.
A bankok kimentése
Mivel az egyes bankok fizetésképtelensége rendszerszintű kockázatot jelent a köztük lévő kapcsolatok által, a pénzügyi rendszert érdemes hálózatként kezelni. A beavatkozások pedig egy esetleges pénzügyi válság továbbterjedését akadályozhatják meg. Emiatt a kormányzatoknak hasonló helyzetekben nehéz intézkedéseket kell végrehajtaniuk a stratégiailag fontos pénzintézetek kimentését illetően, mert ezek hiányában a bankrendszer stabilitása felborulhat. A bankok megmentése ellentmondásos kormányzati döntés, amely az adófizetők pénzét kockáztatja, hogy elkerülje a pénzügyi intézmények hálózatán keresztül a dominóhatást, amely már a társadalom szélesebb rétegét is veszélyeztetheti.
Egy új megoldási javaslat a bankok kimentésének optimalizálására
Petrone és szerzőtársai (2022) egy olyan dinamikus pénzügyi hálózati rendszert javasolnak, ami a kimentési döntéseket Markov-döntési folyamatként, egy mesterséges intelligencia segítségével végzi. A modell “megtanulja” az optimális kimentési intézkedéseket az adófizetők várható veszteségeinek minimalizálása érdekében. Nemcsak azt értékelik, hogy a bankmentés a legjobb stratégia-e az adófizetők számára, hanem javaslatot is tesznek, hogy mennyit kellene befektetni a bankba, és hogy melyik bankot vagy bankokat kellene megmenteni egy adott időpontban. A bankmentés során a bankba történő kormányzati befektetés növeli a bank saját tőkéjét, és csökkenti a bank fizetésképtelenségének kockázatát. Ez a rövid távú költség az adófizetők számára akkor lehet indokolt, ha hosszú távon az adófizetők kisebb veszteségét eredményezi – azaz megakadályozza a bankok olyan fizetésképtelenségét, amely nagyobb kárt okozna az államháztartás számára.
Az algoritmust a szerzők az Európai Bankhatóság adatain tesztelték a globális pénzügyi rendszer szempontjából legfontosabbnak ítélt 35 európai pénzintézet hálózatán, de a nemzeti bankok is használhatják és kalibrálhatják a nyilvánosság számára nem hozzáférhető, részletes, saját adataikon. Az európai adatok alapján készült tanulmány segítségével kimutatták, hogy a kormányzati mentőakció csak akkor lenne optimális, ha az adófizetők bankokban lévő részesedése meghaladna egy, a modell segítségével meghatározott kritikus küszöbértéket. A kutatók megállapították, hogy miután egy bank mentőcsomagot kap, az adófizetők számára az a legjobb stratégia, ha a kormány továbbra is befektet az adott bankba a fizetésképtelenség megelőzése érdekében. Ez viszont ahhoz vezethet, hogy a megmentett bank kihasználja ezt a helyzetet azzal, hogy növeli a kockázatvállalást, mert számít rá, hogy majd kimentik újra, így a kormányzatnak ezt már az első kimentésnél figyelembe kell vennie. A tanulmányban ezen erkölcsi kockázat optimumra gyakorolt hatását nem elemezték, ám feltételezhetjük, hogy erre a szempontra a megfelelően szigorú szabályozói környezet adhat választ. Emellett nem ugyanazt a megoldást kell alkalmazni minden esetben a rendszerkockázat minimalizálására, hanem több tényezőt is figyelembe kell venniük a szabályozóknak (többek között azt, hogy mekkora a bankok kitettsége más bankokkal szemben, vagy a válság hosszát).
A 2008-as válságot követően bevezetett jelentős szabályozási reformoknak köszönhetően a bankszektor stabilitását illetően kevesebb volt az aggodalom, mint korábban, ám Daniele Petrone, a tanulmány vezető szerzője már korábban úgy fogalmazott, hogy „Senki sem tudja azonban megjósolni, milyen hatással lesz a pénzügyi rendszerre, ha a központi bankok visszafordítják korábbi politikájukat, például az inflációs aggodalmak miatt megemelik a kamatlábakat, így a mentőakciók továbbra is velünk maradnak”. Jóslata bekövetkezni látszik a betétesek kimentésével.
Kovács Boglárka
MNB Intézet
Kovács Boglárka 2022-ben a Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy- matematikai elemzés képzésén szerzett MSc fokozatot. A Heller Farkas Szakkollégium senior tagja. 2022 augusztusában csatlakozott az MNB Intézethez.
Hivatkozások:
Petrone, D., Rodosthenous, N., & Latora, V. (2022). An AI approach for managing financial systemic risk via bank bailouts by taxpayers. Nature Communications, 13(1), 6815.
[1]A legnagyobb bankcsőd a 2008-as Washington Mutual csődje volt a pénzügyi válság alatt.
[2]A FDIC alapvetően biztosítja, hogy 250 ezer dollárig mindenképpen megkapják a betéteik értékét még bankcsőd esetén is.
[3]A MOVE index az 1 hónapos kincstári opciók normalizált implikált volatilitásának hozamgörbével súlyozott indexe, így egyszerűsítve mondhatjuk, hogy a VIX-hez hasonlóan a volatilitást méri csak kifejezetten az állampapírpiacon.
Főoldali kép forrása: pixabay.com
The post Melyik bankot mentené ki a mesterséges intelligencia? appeared first on Economania blog.