Ha csak ezt a blogot nézzük, már mi is nagyon sokat írtunk a környezeti fenntarthatóság jelentőségéről (ezeket a cikkeket itt találja meg összegyűjtve), és persze rajtunk kívül is könyvtárnyi irodalom született és születik minden bizonnyal épp most is a kérdéssel kapcsolatban. Nem is szeretném a sokak által ismert érveket megismételni, hanem csak arra mutatnék rá röviden, hogy miképp kapcsolódik a zöld fordulat az előttünk kibontakozó új korszak kritikus területeihez – és miért lehet a zöld fordulat a 21. század sikerének kulcsa.
Számos jele van, hogy új korszak küszöbén állunk (a részletekért mindenkinek ajánlom figyelmébe a napokban megjelent Új fenntartható közgazdaságtan című vitairatot és szakkönyvet), ami alapvetően tudás-, érték- és kultúraalapú lesz, amiben az adatok és a mérés jelentősége felértékelődik, a közérdek primátusa lesz megfigyelhető a magánérdekkel szemben, az állam szerepe átalakul – és mindenek előtt ami alapvetően a fenntarthatóság gondolati forradalma köré épül majd, legyen szó gazdasági, pénzügyi, társadalmi, vagy ökológiai fenntarthatóságról. A fenntarthatóság fókuszba kerülése önagában felértékeli a zöld kérdést, de különösen érdemes erre a területre figyelni, ha hiszünk abban, hogy az ezen a téren felmutatott előrehaladás alapjaiban határozhatja meg, hogy egy adott vállalat vagy nemzetgazdaság miképp boldogul majd a következő évtizedekben – márpedig bőven vannak arra utaló jelek, hogy a zöld fordulat lehet a 21. század sikerének kulcsa.
A számos lehetséges érvelés közül ebben a bejegyezésben egy aspektusra szeretnék fókuszálni, mégpedig egy talán kevésbé megszokottra, amihez a tavaly, 99 éves korában elhunyt Kopátsy Sándor szellemi hagyatékát hívom segítségül. Kopátsy egyik fő műve volt a 2000-ben megjelent, most pedig újra kiadott „T.E.T.T. – A minőség társadalma” című esszégyűjtemény. Ebben a könyvében Kopátsy amellett érvel, hogy a fejlett társadalmakban az értéket és a hatékonyságot négy tényező, a természet (T), az erkölcs (E), a tudás (T) és a tehetség (T) szorzata fejezi ki. Ezek lesznek a jövő szűkösen rendelkezésre álló erőforrásai, amelyek értéke, ázsiója így emelkedni fog.
A következőkben azt mutatom be, hogy a zöld fordulat miképp kapcsolódik ehhez a négy tényezőhöz, illetve miért mondhatjuk, hogy a zöld lépések erre a négy kihívásra reflektálnak.
- Természet.
Ez talán a legevidensebb kapcsolódás, hiszen a zöld fordulat nem más, mint az ember és a természeti környezet közötti kapcsolat újradefiniálása. „Az ember megmásíthatatlanul a természet gyermeke” – mondja Kopátsy, aki szerint a jövő egyik kulcsa az ember és a természet közötti kapcsolat rendezése, a természettől eltávolodott ember visszatalálása a gyökereihez, ami áttételesen a társadalmi fejlődést, a polgárosodást is elősegíti. - Erkölcs.
Kopátsy szerint „minden emberi közösség annál értékesebb, minél erősebb erkölcsi alapokra épül, minél nagyobb a tudása, és minél jobban hasznosulnak az egyének örökölt képességei”. Erkölcs alatt itt érthetünk kultúrát, civilizációt, értékrendet, de a környezeti fenntarthatóság tekintetében a szűk értelemben vett morálnak is van szerepe – a természet védelme ugyanis mindenekelőtt erkölcsi kérdés, kiemelten a következő generációk iránt érzett erkölcsi kötelesség kérdése (lásd még azt a gondolatot, miszerint „a Földet nem a szüleinktől kapuk ajándékba, hanem a gyermekeinktől kaptuk kölcsön”). Csupán szűken vett, rövid időhorizontú anyagi érdek alapján nem lenne „érdemes” végrehajtani a zöld fordulatot, azt csak akkor „indokolt” megtenni, ha a következő generációk jólétét is irányadónak tekintjük a mi döntéseink meghozatalakor, ami pedig már egyfajta „erkölcsi tartalmat” jelent. - Tudás.
Talán ezt sem kell sokat magyarázni, hiszen a zöld fordulat és a tudás kapcsolata is elég intuitív. Két szinten is kapcsolódik egymáshoz a két fogalom. Egyrészről már önmagában az a tény, hogy a klímakérdéssel foglalkozunk, a tudomány hatása – hiszen bár érzékelhetünk kellemetlen klimatikus változásokat a mindennapi életünkben, de nem ez vezet minket az aktívabb cselekvés irányába, hanem az, hogy a klímatudósok mérésekre, adatokra támaszkodva, tudományos módszertanokat használva azt állítják, hogy a jelenlegi folyamatok környezeti szempontból nem fenntarthatóak. Másrészről az is a tudás jelentőségére mutat rá, hogy a megoldások is csak a tudásiparból jöhetnek, a fenntartható jövő végső soron az elért tudáson múlik majd. - Tehetség.
Elsőre ez a tényező tűnik a legkevésbé kapcsolódónak a zöld területhez, de mégis van kapcsolat, különösen, ha a zöld gazdaságpolitikáról, vagy épp a zöld jegybankolásról gondolkodunk. A zöld kihívást ugyanis nem a gazdaságpolitikusok, hanem a klímatudósok, a mérnökök, a szükséges technológiát kifejlesztő szakemberek, az alapkutatásokat végző kutatók, illetve a mindezt összefogó és a megvalósítás kereteit biztosító menedzserek tudják megoldani. A gazdaságpolitikusok egyet tehetnek: olyan kereteket és környezetet biztosíthatnak, amelyek – Kopátsy szavaival élve – lehetővé teszik a „tehetség feltárását és kimunkálását”, az innovációk révbe érését, a zöld átállást lehetővé tevő technológiai megoldások megszületését és életre kelését.
Ha a jövő a fenntarthatóság köré szerveződik, akkor annak természetszerűleg a zöld fordulat lesz az egyik pillére. Különösen mert mindenhez kapcsolódik, amitől a jövőben az értékteremtést várjuk – a természethez, az erkölcshöz, a tudáshoz és a tehetséghez.
Kolozsi Pál Péter
Főoldali kép forrása: pixabay.com
The post Miért a zöld fordulat a 21. század sikerének kulcsa? appeared first on Economania blog.