Január második felében futott végig a hír a magyar sajtóban, miszerint egy budapesti csaknem kétszer annyit keres, mint egy szabolcsi. Bár a KSH számai tényleg azt mutatják, hogy hatalmas különbség van az ország egyes régiói között gazdasági fejlettségben, érdemes a kérdést egy fokkal részletesebben is megvizsgálni: valóban ennyire nagy lenne az egyenlőtlenség Magyarországon belül?
Természetes a téma annál sokkal komplexebb, hogy egyetlen mutatószám mérésével egyértelmű döntést lehessen hozni. A magyar statisztikákban a megyei régiók (fővároshoz képest meglévő) hátrányának egy részét egészen biztosan meg lehet magyarázni az urban wage premium-mal (szabadfordításban: nagyvárosi bérprémium), ami már csaknem 20 éve ismert és kutatott jelenség.
A jelenséget egy 2006-os kutatás során mutatták be először tudományos részletességgel: egy lineáris regressziós modell segítségével vizsgálták meg a lakóhely típusa és a fizetés közötti összefüggést (Yankow, 2006). Az eredmények alapján egy azonos munkakör átlagosan 19 százalékkal kínált magasabb fizetést, ha a munkavégzés helye egy nagyvárosban vagy annak környékén volt. A cikk szerint a 19 százalékos különbség nagy része azzal magyarázható, hogy a nagyobb városok képzettebb és jobb képességű embereket vonzanak be. Azonban ennek a különbségnek nem csak gazdasági, hanem demográfiai következményei (és indokai) is vannak.
Csak gondoljunk bele: ha több ember él egy adott városban (és környékén), akkor egy adott munkakör több ember számára lesz elérhető. Ha több jelentkezőből válogathat a munkahely, akkor nagyobb valószínűséggel talál jobb képességű jelöltet. A jobb képességű jelölt több hozzáadott értéket teremt, ami aztán a fizetésekben is megmutatkozik. A magasabb fizetések aztán még több (és még jobb) képességű munkaerőt vonzanak, és így indul újra a „kör”. Az országon belüli mobilitás demográfiai folyamata és a gazdasági lehetőségekből adódó különbségek öngerjesztő folyamatként hatnak egymásra, aminek következtében az egész világon megfigyelhető, hogy a munkaerő és a tőke is a nagyvárosokban koncentrálódik. Bár a jelenség hatásait, illetve fenntarthatóságát még tudományos vita övezi (egyes kutatások szerint minél nagyobb a város, annál nagyobb a fizetés, ugyanakkor az egyenlőtlenség is nő a társadalomban), de létezését senki nem vitatja (Shutters és szerzőtársai, 2022).
Ugyanakkor a KSH adataira ez a 19 százalékos városi bérprémium nem ad teljes magyarázatot, hiszen a megyék több mint felében az átlagos nettó fizetés a 70 százalékát se éri el a budapesti átlagnak. De tovább árnyalja a képet, ha megvizsgáljuk, hogy a Magyarországhoz leginkább hasonlító és (földrajzilag, gazdaságilag, politikailag) legközelebb álló V4 csoport többi országában milyen eredményeket látunk.
Átlagkereset a V4-es országokban, régiónként, az adott ország legmagasabb átlagos fizetéséhez viszonyítva, legmagasabb és legalacsonyabb érték kiemelve
Saját szerkesztés, Power BI szoftverrel. Adatok forrása: KSH, Platy.sk, Platy.cz, Wynagrodzenia.pl
A másik három V4-es ország esetében Magyarországéhoz hasonló tendencia figyelhető meg: a fővároshoz tartozó régióban vannak a legmagasabb átlagos fizetések, ugyanakkor az országon belüli nagy különbségek is ugyanúgy megvannak: a legkevésbé fejlett régió hátránya mindhárom esetben a fent említett 19 százalékos nagyvárosi bérprémiumnak a határán kívül esik. Szlovákia és Lengyelország esetén ráadásul még az is torzítja az adatsort, hogy a főváros nem külön egységként, hanem egy nagyobb kerület, illetve vajdaság részeként szerepel. Ha a cseh és a magyar felosztáshoz hasonlóan Pozsony és Varsó is külön kerülne mérésre, akkor valószínűleg még nagyobb különbségek jelentkeznének a főváros és a többi régió fizetési átlaga között.
A magyar adatokra ránézve a 42 százalékpontos különbség Budapest és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye között elsőre valóban sokkolóan nagynak tűnik. Ennek a különbségnek azonban a felét egy globálisan szinten tapasztalható demográfiai és gazdasági folyamat, körülbelül negyedét pedig egy régiós szinten tapasztalható jelenség magyarázza. A „maradék” 8-10 százalékpontnyi különbség az, amire kifejezetten országspecifikus hátrányként lehet tekinteni. Ennek mielőbbi eltüntetése nagy mértékben segítené egy gazdasági, demográfiai és infrastrukturális szempontból is fenntarthatóbb jövő megteremtését a Kárpát-medencén belül.
Ásványi Marcell
A szerző a 2023-as Economania blogíró verseny második helyezettje
Hivatkozások:
Shutters, S. T., Applegate, J. M., Wentz, E., & Batty, M. (2022). Urbanization favors high wage earners. Npj Urban Sustainability, 2(1). https://doi.org/10.1038/s42949-022-00049-x
Yankow, J. J. (2006). Why do cities pay more? An empirical examination of some competing theories of the urban wage premium. Journal of Urban Economics, 60(2), 139–161. https://doi.org/10.1016/j.jue.2006.03.004
Főoldali kép forrása: pixabay.com
The post Miért ekkora az egyenlőtlenség (fő)város és vidék között? – az urban wage premium jelenségének rövid bemutatása appeared first on Economania blog.