Az éghajlatváltozás problémája és az arra adott policy válaszok a jegybankokat is foglalkoztatják, hiszen inflációra és pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatásaik is lehetnek. A szélsőséges időjárások például megnövelhetik az élelmiszerárak volatilitását, az éghajlatváltozásnak kitett vállalatok pedig nehezebben törleszthetik hiteleiket. Amit viszont a nemzetközi jegybanki közösség nem egyhangúan ítél meg, az az, hogy meddig is mehet el a jegybank a klímaváltozás elleni lépésekben, mire is van felhatalmazása a jegybanki mandátuma alapján. Továbbá az sem egyértelmű, hogyha van is világos jogi alapja a zöld jegybanki intézkedéseknek – ahogy Magyarországon van, hogyan vélekedik a közvélemény a zöld jegybanki irányról. Ez utóbbi azért sem mindegy, mert kimutatták, hogy a jegybankba vetett bizalom horgonyzottabb inflációs várakozásokkal jár együtt – vagyis a jegybank könnyebben tudja célját elérni, ha bíznak benne.
A zöld irány elméletben kétféleképp is hathat a jegybanki bizalomra. Egyfelől ha a környezetvédelem témája népszerű, az ebben jeleskedő intézmények felé nőhet a közbizalom. Másfelől érezhetik úgy az emberek, hogy egy újabb cél az intézmény fő céljától (árstabilitás) vagy más tradicionális területeitől (pénzügyi stabilitás, stb.) viszi el a figyelmet.
Egy nemzetközi tudományos folyóiratban most megjelent cikkünkben a világon elsőként mértük fel a zöld jegybanki irány hatását a jegybankba vetett bizalomra, szorosan együttdolgozva az IPSOS közvéleménykutatókkal (Baranyai és szerzőtársai, 2024). Az 1000 fős felmérés eredményei azt mutatják, hogy a magyar lakosság jelentős része támogatja az ilyen irányú lépéseket. Bár a válaszadók 56 százaléka szerint a zöld intézkedések nem befolyásolnák bizalmukat, 37 százalék pozitív változást várt. Mindössze a megkérdezettek 6 százaléka vélte úgy, hogy a környezetvédelem előtérbe helyezése csökkentené a jegybank iránti bizalmát. Az átlaghoz képest pozitívabb válaszokat adtak a nők, a fiatal felnőttek, a diplomások és a budapestiek.
Az MNB-be vetett bizalmára hogyan hatnának a zöld lépések?
Megjegyzés: 1000 fős reprezentatív minta alapján. A felmérés 2023. tavaszán történt. A teljes minta, valamint egyes alminták eredményeit mutatja a grafikon.
A kérdésre adott válasz szempontjából a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak, a környezethez való hozzáállás jobban számít, mint a jegybanki vagy gazdasági ismeretek és a gazdaság iránti érdeklődés. Nem meglepő, hogy azok az emberek, akik nagyobb aggodalommal tekintenek a klímaváltozásra, vagy fontosnak tartják a környezetvédelmet, pozitívabban reagálnának a zöld lépésekre. A magyarok egyébként nemzetközi összehasonlításban a legkevésbé klímatagadó társadalmak között vannak (Leiserowitz és szerzőtársai, 2022). Kutatásunkból az is kiderült, hogy az egyetemi hallgatók, valamint a nők hajlamosabbak azt válaszolni, hogy növekedne a bizalmuk.
A zöld jegybanki irány támogatottságát tovább igazolja, hogy a felmérés a legmagasabb inflációs időszakban történt – körülbelül 24 százalék volt az infláció az előző év azonos hónapjához képest. Adataink ugyan nem engedik meg a gazdasági ciklusokon keresztüli vizsgálódást, de feltételezhető, hogy nehezebb gazdasági körülmények között nagyobb az igény a közvélemény részéről, hogy az intézmények a gazdasági kérdésekre fókuszáljanak. Más országok tanulmányaiból látjuk a gazdasági állapot és a környezetvédelemmel kapcsolatos aggodalom közötti pozitív korrelációt (Franzen és Vogl, 2013; Gelissen, 2007).
Összefoglalva tehát, a felmérés alapján nem kell aggódnia az MNB-nek, hogy zöld intézkedései aláásnák a jegybankba vetett bizalmat. A kutatásban nincs arra mutató jel, hogy ezzel a kockázattal számolnia kellene, amikor monetáris és pénzügyi stabilitási szempontokat szem előtt tartva egy-egy zöld intézkedés bevezetéséről dönt. További részletekért olvassák a tanulmányt.
Baranyai Eszter
Hivatkozások:
Baranyai E., Kolozsi P., Neszveda G., Lehmann K. és Banai Á. (2024). The impact of the green direction in central banking on the general public’s trust: Evidence from Hungary. International Review of Financial Analysis, 103803, Preprint.
Franzen, A., és Vogl, D. (2013). Two decades of measuring environmental attitudes: A comparative analysis of 33 countries. Global Environmental Change, 23, 1001–1008. Doi:10.1016/j.gloenvcha.2013.03.009
Gelissen, J. (2007). Explaining popular support for environmental protection a multilevel analysis of 50 nations. Environment and Behavior, 39, 392–415. Doi:10.1177/0013916506292014
Leiserowitz, A., Carman, J., Buttermore, N., Neyens, L., Rosenthal, S., Marlon, J., Schneider, J., és Mulcahy,K. (2022). International Public Opinion on Climate Change, 2022. New Haven, CT: Yale Program on Climate Change Communication and Data for Good at Meta.
Borítókép: pexels.com
The post Mit gondolnak a magyarok arról, ha zöld a jegybank? appeared first on Economania blog.