A részvényárfolyamokat sok tényező befolyásolhatja: számos kutatás azt vizsgálja, hogy a befektetők hangulata tükröződik a hozamokban. Találtak bizonyítékokat arra, hogy a napsütéses órák számának, az óraátállításnak, a szezonális depressziónak is van hatása a tőzsdére.
Edmans és szerzőtársai (2007) azt találta, hogy a jelentős sporteredmények is hatással vannak a tőzsdére, valószínűleg a befektetők hangulatára gyakorolt hatásuk miatt. Konkrétan, a nagy futballnemzetek válogatottjainak veresége átlagosan mintegy fél százalékos (49 bázispontos) csökkenést okozhat a nemzeti tőzsdén a következő kereskedési napon.
Ez az eredmény a kutatás alapján robusztusnak tűnik, és országonként, valamint különböző más népszerű nemzeti sportágakra is érvényes. A krikett-, rögbi-, jégkorong- és kosárlabda-vereségek szintén lefelé mozdíthatják a piacokat. A legnagyobb hatása azonban a labdarúgásnak van. Érdekes módon, bár a sportbeli vereségek csökkenést okozhatnak, úgy tűnik, hogy a győzelmek nem mozdítják el a piacokat.
Scholtens és Peenstra (2009) további bizonyítékkal szolgált, amikor nyolc európai labdarúgó csapat részvényeinek hozamát vizsgálta, összesen 1274 mérkőzést során. Megállapították, hogy a nemzetközi porondon zajlott összecsapások nagyobb, erősebb tőzsdei reakcióikkal járnak, különösen a vereségek esetén. Továbbá kiemelik, hogy a nemzetközi sorozatokban bekövetkező váratlan eredmények jelentősebb változást hoznak a tőzsdei indexeken, mint a hazai bajnokságban bekövetkezett meglepetések.
Curatola és szerzőtársai (2016) szerint a labdarúgó mérkőzések következtében megváltozott befektetői hangulat másképp csapódik le a különböző gazdasági szektorok között. Megállapították, hogy a pénzügyi vállalatok részvényeit érintette leginkább a mérkőzések hatása, amelyek egyben a leglikvidebbek voltak.
Földrajzi vagy szponzori kapcsolat is szerepet is szerepet játszhat az abnormális hozamokban. Eisdorfer és Kohl (2017) a főbb amerikai ligákban szereplő csapatok stadionjainak névadó szponzorvállalatainak részvényárfolyamait vizsgálták a csapat teljesítményének függvényében. A hétfő esti („Monday Night”) győzelmek esetén 50 bázisponttal magasabb abnormális hozamot mutattak másnap a tőzsdén jegyzett vállalatok, mint a vereség esetén. Ugyanez a hatás rájátszás vagy nem várt eredmény esetén 80 bázispont.
Payne és szerzőtársai (2018) a Super Bowl hatást járták körbe. 1967 és 2010 közötti 42 Super Bowl alkalmából vizsgálták meg, hogy az ott teljesítő csapatok és az azonos államban székhellyel rendelkező vállalatok részvényárfolyamainak szintje hogyan változik a Super Bowlt megelőzően, illetve utána. Az esemény előtti abnormális hozamok mértéke szignifikánsan pozitív mind az esélyes, mind az esélytelen csapatok kapcsán felmerülő vállalatok esetén. Mindez valószínűsíthetően a találkozó előtti „eufórikus” hangulatnak tudható be. Ugyanakkor az összecsapás után a győztes csapatokkal összefüggésbe hozható vállalatok hozamai pozitívan változnak, míg a vesztes csapatok hozamai kissé negatívan.
A vereségeknek nem csak hangulatbefolyásoló hatásuk van, hanem kifejezett egészségügyi eredménye is. Caroll és szerzőtársai (2002) 25 százalékos növekedést talált a szívinfarktus miatti brit kórházi felvételek számában aznap és a rákövetkező két napon, amikor Argentína büntetőpárbajban kiejtette Angliát az 1998-as labdarúgó-világbajnokságon. Ezzel szemben, amikor ugyanebben az évben Franciaország megnyerte a döntőt Brazília ellen, Berthier és Boulay (2003) szignifikánsan kevesebb szívinfarktus miatti halálozást talált a francia férfiak között a döntő napján, mint az azt megelőző és követő öt napban.
Mivel a nagy sportesemények eredményeit nem lehet előre tudni, ezzel a tudással nem feltétlenül lehet ingyen pénzt keresni. A tágabb következtetés azonban hasznos lehet a befektetők számára. Nevezetesen, hogy a befektetői hangulat visszaesése – ha csak átmenetileg is – hatással lehet a szélesebb piacra, akár gazdasági hírekből, akár sporteredményekből fakad.
Petróczy Dóra Gréta
MNB Intézet
Petróczy Dóra Gréta alapszakos tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságelemzés szakán, majd a mesterszakot az Eötvös Loránd Tudományegyetem közgazdasági elemző képzésén végezte. 2022-ben szerezte meg PhD fokozatát a Budapesti Corvinus Egyetemen. 2017 és 2023 között a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy Intézetében oktatott. 2022 és 2023 között a KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének volt kutatója. 2023 augusztusában csatlakozott az MNB Intézet munkatársaihoz adjunktusként. Kutatási területe a játékelmélet, rangsorolási eljárások és a szavazási erő.
Hivatkozások:
Berthier, F., & Boulay, F. (2003). Lower myocardial infarction mortality in French men the day France won the 1998 World Cup of football. Heart, 89(5), 555-556.
Carroll, D., Ebrahim, S., Tilling, K., Macleod, J., & Smith, G. D. (2002). Admissions for myocardial infarction and World Cup football: database survey. BMJ, 325(7378), 1439-1442.
Curatola, G., Donadelli, M., Kizys, R., & Riedel, M. (2016). Investor sentiment and sectoral stock returns: Evidence from World Cup games. Finance Research Letters, 17, 267-274.
Edmans, A., Garcia, D., & Norli, Ø. (2007). Sports sentiment and stock returns. The Journal of Finance, 62(4), 1967-1998.
Eisdorfer, A., & Kohl, E. (2017). Corporate sport sponsorship and stock returns: Evidence from the NFL. Critical Finance Review, 7(1), 179-209.
Payne, B. C., Tresl, J., & Friesen, G. C. (2018). Sentiment and stock returns: Anticipating a major sporting event. Journal of Sports Economics, 19(6), 843-872.
Scholtens, B., & Peenstra, W. (2009). Scoring on the stock exchange? The effect of football matches on stock market returns: an event study. Applied Economics, 41(25), 3231-3237.
Főoldali kép forrása: pixabay.com
The post Mozgatják-e a sporteredmények a tőkepiacokat? appeared first on Economania blog.