Öt éve még kevesen gondolták volna, hogy világ jegybankjai hamarosan elkeseredett küzdelmet fognak folytatni az évtizedes rekordokat döntögető inflációval. Nem csoda, hiszen a koronavírust senki nem láthatta akkor előre, és az orosz-ukrán háború – ebben a formájában és minden gazdasági/inflációs következményével – sem volt borítékolható.
Azonban könnyen lehet, hogy arra is csak kevesen emlékeznek, hogy nem is olyan régen már átélhettünk egy hasonlóan induló globális inflációs hullámot, mégpedig 2007-2008-ban. Ha visszatekintünk az elmúlt bő fél évszázadra, még több globális infláció epizódot azonosíthatunk. Az alábbi ábra a Világbank globális inflációs adatbázisának havi frekvenciájú, 188 országot tartalmazó adataiból minden hónapra az év/év infláció 10., 30., 50., 70. és 90. percentilisét mutatja:
Országszintű inflációs ráták percentilisei
Forrás: Világbank, saját számítás
A medián – vagyis a középső érték, amelynél az inflációs ráták éppen fele magasabb egy adott időszakban – arról ad tanúságot, hogy a mostanihoz hasonló nagyságú globális infláció a már említett 2007-2008-as időszak mellett az 1990-es évek közepén volt, amikor számos volt szocialista országban, szovjet és jugoszláv utódállamban szabadultak el az árak, valamint a hetvenes években, akkor ráadásul több csúccsal is.
Ránézésre azonban a mostani helyzethez leginkább a 2007-2008-as hasonlít leginkább. Egyrészt, mindkét időszakban egy árstabilitáshoz közeli állapotból kezdett meredek emelkedésbe az infláció. Másrészt, mindkét időszakban hasonlóan mozdult el a teljes eloszlás, vagyis nem csak a medián, hanem a többi percentilis is. Ez arra utal, hogy az alacsony inflációs országokat sem kerülték el ezek a sokkok.
A hasonlóság azonban nagyjából ki is merül ennyiben. 2008-ban ugyanis hamar „megoldódott” a probléma: a pénzügyi válság és a globális recesszió megfékezte az árak elszabadulását, és következett egy rendkívül alacsony inflációs évtized az országok nagy részében. Az alábbi ábra a medián infláció eltérését mutatja mindkét epizódban az előző két év átlagától, havi lefutásban:
A medián infláció relatív alakulása az inflációs sokkot megelőző két év átlagához viszonyítva
Forrás: Világbank, saját számítás
Megjegyzés: A 2007-2008-as inflációs sokk első hónapja 2007. július, a jelenlegié 2021. január datáltam. A viszonyítási alap ezért az első esetben a 2005. július és 2007. június, a második esetben a 2019. január és 2020. december közötti átlagos év/év infláció.
Az infláció 2008-ban valamivel több mint egy évig tartó emelkedés után meredeken csökkenni kezdett a már említett okok miatt. A globális szinten 2022. decemberig rendelkezésre álló adatok ugyanakkor még nem mutattak hasonlóan markáns fordulatot a közelmúltra vonatkozóan, csak az emelkedő trend megtorpanását.
Van azonban egy lényegesebb különbség: míg 2007-2008-ban az infláció elsősorban csak a nemzetközi nyersanyagárak által közvetlenül érintett termékkörökben jelentkezett, a mostani sokkok már a maginflációban is látszanak, vagyis a termékek széles körére kiterjedtek. Az alábbi ábra az országonként maginflációs mutatók percentiliseit mutatja:
Országszintű maginflációs ráták percentilisei
Forrás: Világbank, saját számítás
A medián maginfláció 2008-ban nem érte el a 4 százalékot sem, 2022 második felében azonban megközelítette a 7 százalékot, ráadásul egy lényegesen alacsonyabb szintről indulva. Ilyen magas szinten utoljára 1984-ben volt. Mindez nem feltétlenül jelenti a világ végét. A „headline” infláció a legtöbb országban érdemben csökkent 2023 második felében. A jegybankok jelentős monetáris szigorítást hajtottak végre, és jelenleg is vagy további szigorítást, vagy a szigorúbb kondíciók hosszabb ideig történő fenntartását ígérik – sok esetben éppen a maginflációra hivatkozva.
Vonnák Balázs
Főoldali kép forrása: pixabay.com
The post Nagy globális inflációk appeared first on Economania blog.