Neumann János főleg a matematika, a természettudományok és az informatika területén végzett kutatásokat. Az 1930-as években részt vett a matematikai logika kialakításában és a számítástechnika első lépéseinek megtervezésében. Ő volt az első, aki ötletet adott a számítástechnika alapelveinek kialakításához és az első számítógép, a “Manhattan-projekt” résztvevőjeként, részt vett annak megtervezésében és építésében is.
Neumann János elképzelése alapján az első számítógépek a programozhatóság elve alapján működtek, ami lehetővé tette számukra, hogy többféle feladatot is elvégezzenek anélkül, hogy azokat újra kellene építeni. Ezenkívül ő volt az első, aki a memóriáról és annak működéséről írt, ami alapja volt a számítógépek fejlődésének.
Neumann János munkája nélkülözhetetlen volt a számítástechnika fejlődéséhez és ma elérhető szintjéhez. Emlékezete örökre fennmarad a számítástechnika történelmében, mint az egyik legfontosabb alapító és a számítógépek alapelveinek megalkotója.
Az előző 3 bekezdést a ChatGPT készítette, ami jól példázza a számítástechnika legújabb vívmányának alkalmazhatóságát. Neumann jelentőségét bizonyára sok hetes aktív kutatást követően sem tudnám pontosabban összefoglalni egy blogbejegyzés keretében, a közbeszédet jelenleg uraló „mesterséges intelligenciának” (ahogyan hivatkozni szoktak rá sokan) mindez pillanatok alatt sikerül. De miért is ennyire hatékony, és mire képes még?
A ChatGPT egy transzformátor architektúrára épít, aminek a célja, hogy dialógust formáljon a felhasználójával. Konkrétabban maga a GPT (Generative Pre-trained Transformer) is azt jelenti, hogy egy adatbázison előzetesen megtanult minták alapján a következő token (szövegrészlet) megfelelőségét prediktálja. A modell úgy készült, hogy egy tanuló adatbázis és emberek által mintaként generált párbeszédek keverékéből alkotott válaszokat, majd szintén emberek értékelték és tanították meg arra, hogy melyik válasz az, amelyik nekik tetszik (OpenAi, 2023).
Az eredmény egy olyan párbeszédeket generáló felület lett, amely az elmúlt évek felkapott digitális őrületeit egyből a háttérbe taszította az internetes keresések terén (lásd a csatolt ábrán). Sokan azért próbálhatták ki, hogy úgymond megcsodálják a technológia új vívmányát, de rengeteg fórumon (főleg vészjósló hangnemben) került már elő, hogy miként formálhatja át a ChatGPT az életünket. Ez-e az a technológia, amely most már tényleg el fogja venni a munkáját a “fehérgalléros” dolgozóknak?
Google keresések relatív mennyisége
Forrás: https://trends.google.hu/
Ezekre válaszul azonnal meg is születtek a mémes reakciók: „A ChatGPT csak akkor tudná lecserélni a programozókat, ha az ügyfelek el tudnák mondani, hogy mit akarnak. Egyelőre biztonságban vagyunk.” Az igazság valahol a kettő között rejlik.
A ChatGPT verhetetlenül csinálja azt, ami a feladata: szöveget generál. Ám az alkotók is felhívják a figyelmet arra, hogy a választ minden esetben úgy generálja, hogy elfogadhatónak tűnjön, miközben az sokszor közel sincs az igazsághoz (OpenAi, 2023). Ennek oka, hogy a betanítás során azt a feladatot oldja meg, hogy a leginkább elfogadott szöveget válassza ki, de nincs olyan tanuló adatbázis, amely fel lenne címkézve, hogy melyik információ helyes és melyik helytelen, így az információ validitását nem képes ellenőrizni. Ennek megfelelően nem tudja felvenni a versenyt olyan területeken, ahol adott témakör valódi megértésére van szükség.
Miként is alakíthatják át a ChatGPT és „rokonainak” mondható technológiák rövid időn belül az életünket? Egészen biztosan átértékelődik a szellemi munkát végzők feladatainak súlya. Egy hivatalos e-mail megszövegezése vagy alacsony prioritású összefoglalók elkészítésének fontossága lecsökken, de sokszoros hatékonyságot érhet el az, aki ezeket a technológiákat megfelelően tudja integrálni a komplex és új tudást teremtő munkavégzésébe. Az viszont bizonyos, hogy nem egy szöveg generálására készített modell fog holnap öntudatra ébredni és igázza le az emberiséget. Legfeljebb a tanuló adatbázisában található sci-fi történetek alapján fog nekünk írni egy újabbat.
Az MNB Új fenntartható közgazdaságtan című vitairata is kiemeli, hogy a 21. században az információ kiválasztásának és értelmezésének képessége válik meghatározóvá (Asztalos Péter írása), illetve az élethosszig tartó tanulás és folyamatos átképzés elengedhetetlen (Lehmann Kristóf írása). Mindezekre a ChatGPT példája sokszorosan ráerősít.
Granát Marcell
MNB, oktatási és kutatási szakértő
Granát Marcell a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte MSc fokozatát közgazdasági elemző szakon. Korábban adatelemzőként dolgozott, az MNB-be pedig 2022 elején érkezett. Egyetemi évei alatt aktívan vett részt kutatásokban, statisztika és ökonometria oktatásban, illetve TDK dolgozatok készítésében. 13 társ-, illetve egyéni szerzős dolgozatának jelentős része módszertani, adatgyűjtési kérdésekkel foglalkozott. Fő kutatási területei: statisztika, ökonometria, gépi tanulás, szövegelemző eszközök.
Hivatkozások:
Introducing ChatGPT (2023). OpenAI. https://openai.com/blog/chatgpt
Főoldali kép forrása: az openAI DALL-E képgenerátora által alkotott kép a “cartoon of John von Neumann, the father of the computer using chatgpt” szövegre
The post Neumann Jánostól a ChatGPT-ig: a számítástechnika felemelkedése, tündöklése és tündöklése appeared first on Economania blog.