A magyar labdarúgó-válogatott EB kijutásával a blogon is futball témák felé fordulunk. A sportmérkőzések kiváló lehetőséget nyújtanak arra, hogy az emberi viselkedés olyan aspektusait is megfigyelhessük szinte laboratóriumi körülmények között, amelyekre más helyzetekben nincs lehetőségünk. Ilyen egy szekvenciális helyzetben a másodiknak sorra kerülő szereplőre helyeződő nyomás, például a politikai viták, hangszeres versenyek vagy éppen a szabadalmak első bejegyzésért folytatott verseny (patent race) során.
A labdarúgásban a legtöbb torna befejező szakasza egyenes kieséses rendszerben kerül lebonyolításra. Ekkor, ha a mérkőzés eredménye a hosszabbításban sem dől el, büntetőpárbajra kerül sor. Először pénzfeldobással eldöntik, melyik kapura rúgják azokat, majd az egyik, szintén pénzfeldobással kiválasztott csapat választhat, hogy elsőnek vagy másodiknak szeretne következni. Végül felváltva öt-öt tizenegyesrúgást végeznek, és az nyer, akinek többet sikerül értékesítenie. Ha az eredmény még mindig döntetlen, elkezdődik a hirtelen halál szakasz: az a csapat nyer, aki elsőként szerez gólt úgy, hogy az ellenfele sikertelen az adott körben. Azt gondolhatnánk, a csapatok sorrendje a végeredmény szempontjából lényegtelen; ugyanakkor számos kutatás arra mutat, hogy a második rúgóra nagyobb mentális teher nehezedik. Emiatt nagyobb valószínűséggel hibázik, pedig a feladat egy profi labdarúgó számára egyszerű, jól gyakorolható, mechanikus folyamat.
E hatásról leginkább az érintettek véleménye tanúskodik. Apesteguia és Palacios-Huerta (2010) 240 labdarúgó és edző között végzett felmérése alapján 95,9 százalékuk az első rúgást választaná, ha megnyerné az érmedobást. Többségük azzal indokolta választását, hogy nyomást szeretne gyakorolni az ellenfélre. Ugyanebben a tanulmányban 129 büntetőpárbaj adatait vizsgálva azt találták, hogy a párbajt kezdő csapat az esetek 60,5 százalékában megnyeri a mérkőzést.
Nem minden későbbi kutatás értett egyet ezzel az eredménnyel. Arrondel és szerzőtársai (2019) például cáfolta Apesteguia és Palacios-Huerta (2010) eredményeit. Vizsgálatukat jóval frissebb, 2001 és 2018 közötti adatokon végezték, 252 francia büntetőpárbajt vettek figyelembe. Azt találták, a sikeres tizenegyes valószínűségét szignifikáns mértékben negatívan befolyásolja a tét nagysága (hogyan alakul a saját csapat végső győzelmének várható valószínűsége az adott büntetőrúgás függvényében) és a pszichológiai nyomás (a saját csapat vereségének ex ante valószínűsége). Ennek következtében a későbbi körök tizenegyeseit alacsonyabb valószínűséggel értékesítik, kiélezett helyzetben a tapasztalt játékosok is hajlamosabbak hibázni.
Rudi és szerzőtársai (2020) egy nagyobb mintán, összesen 1635 büntetőpárbaj adatait összegyűjtve vizsgálódott. Ennek alapján a kezdő csapat 55 százalékban nyeri meg a mérkőzést, ami 10 százalékpontos előnyt jelent a másodikként rúgóhoz képest, a tizenegyesek értékesítésének valószínűsége pedig a harmadik körtől kezdve szignifikánsan eltér egymástól. Kassis és szerzőtársai (2021) azt találták, nem is a sorrend számít, hanem az, hogy ki nyeri az érmedobást.
Nem csak labdarúgásban található bizonyíték arra, hogy a másodiknak nehezebb dolga lehet. Bühren és Träger (2022) amatőr kézilabda játékosokkal végzett kísérletet. Két véletlenszerűen kiválasztott játékosnak kellett büntetőket dobnia az ABBA sorrendben, azaz az első játékos a második körben már másodikként dobott. Ugyan kifejezett előnyt nem találtak a kezdő játékos számára, megfelelő ösztönzők mellett a magabiztos játékosok jobban szerepelnek, ha először dobhatnak, mint ha másodiknak.
Nem csak büntetőrúgásban jelenhet meg az ellenfélre nehezedő nyomás. Berger és Pope (2011) 18000 kosárlabda mérkőzés vizsgálatával arra jutott, hogy a kis mértékű lemaradás éppenséggel motiválóan hat. Azok a csapatok, amelyek félidőben egy pont lemaradásban voltak, gyakrabban nyernek, mint azok, amelyek ennyivel vezettek a mérkőzés felénél. Klein Teeselink és szerzőtársai (2023) ugyanakkor csak az eredeti cikkben vizsgált időszakra találtak ilyen hatást az NBA-ben, más időszakokra és különböző sportágakra már nem.
Petróczy Dóra Gréta
MNB Intézet
Petróczy Dóra Gréta alapszakos tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságelemzés szakán, majd a mesterszakot az Eötvös Loránd Tudományegyetem közgazdasági elemző képzésén végezte. 2022-ben szerezte meg PhD fokozatát a Budapesti Corvinus Egyetemen. 2017 és 2023 között a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy Intézetében oktatott. 2022 és 2023 között a KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének volt kutatója. 2023 augusztusában csatlakozott az MNB Intézet munkatársaihoz adjunktusként. Kutatási területe a játékelmélet, rangsorolási eljárások és a szavazási erő.
Hivatkozások:
Apesteguia, J., & Palacios-Huerta, I. (2010). Psychological pressure in competitive environments: Evidence from a randomized natural experiment. American Economic Review, 100(5), 2548-2564.
Arrondel, L., Duhautois, R., & Laslier, J. F. (2019). Decision under psychological pressure: The shooter’s anxiety at the penalty kick. Journal of Economic Psychology, 70, 22-35.
Berger, J., & Pope, D. (2011). Can losing lead to winning?. Management Science, 57(5), 817-827.
Bühren, C., & Träger, L. (2022). The impact of psychological traits on performance under pressure—experimental evidence of handball penalties. Journal of Sports Economics, 23(1), 3-38.
Kassis, M., Schmidt, S. L., Schreyer, D. és Sutter, M. (2021). Psychological pressure and the right to determine the moves in dynamic tournaments – Evidence from a natural field experiment. Games and Economic Behavior, 126:278-287.
Klein Teeselink, B., van den Assem, M. J., & van Dolder, D. (2023). Does losing Lead to winning? An empirical analysis for four sports. Management Science, 69(1), 513-532.
Rudi, N., Olivares, M., & Shetty, A. (2020). Ordering sequential competitions to reduce order relevance: Soccer penalty shootouts. Plos One, 15(12), e0243786.
Borítókép: pixabay.com
The post Nyomás alatt teljesíteni appeared first on Economania blog.