Pénz, igazságosság és felelősség: három olyan fogalom, amelyeket gyakran használunk, mindennapi életünkben rendszeresen előjönnek akár kimondatlanul is, és természetesen végeláthatatlan vitákat lehet róluk folytatni baráti vagy más társaságokban. Ezért is lehet érdekes egy picit jobban átgondolni ezeket a fogalmakat, és konkrét kísérleti helyzetekben tesztelni, hogy mit is gondolunk valójában róluk.
Önzőek vagyunk, akik a pénzt csak maguknak akarják?
Egyik központi kérdése a közgazdaságtannak, hogy önérdekkövetők vagyunk-e. Köznapi megfogalmazásban: igaz-e, hogy valójában – így vagy úgy, de – mindig csak a saját érdekeinket követjük önző módon, és másnak csak addig segítünk, amíg abban hasznunkat látjuk – legyen szó hírnévépítésről, szívességcseréről vagy bármi más haszonról. Ennek a kérdésnek az eldöntésére vállalkozott Kahneman, Knetsch és Thaler (1986), aki közül később ketten is Nobel-díjat kaptak.
A következő egyszerű kérdéstípust tették fel véletlenszerűen toborzott embereknek egy kísérletben:
Most véletlenszerűen összesorsoltuk egy másik emberrel, és kap tőlünk 10 dollárt. Ön dönti el, hogyan osztja el a 10 dollárt, a másik fél semmit sem tehet. Sohasem fog kiderülni, hogy ki kicsoda volt, hogy Ön kivel lett összesorsolva, és a másik fél sem fogja sohasem megtudni az Ön kilétét.
Egy ilyen helyzetben azt várnánk egy önérdek követő embertől, hogy megtartja magának a teljes összeget, hiszen sohasem derül ki, hogy ő hogyan döntött, nincsen semmi vesztenivalója, és cserébe több pénzzel mehet haza. Ezzel szemben a kísérleti alanyok nagy része megfelezte a kapott összeget, vagy legalábbis adott a másik félnek is belőle.
Tehát az emberek nagy része úgy érezte, hogy felelőssége adni, vagy legalábbis ezt tartotta igazságosnak. Természetesen óriási irodalma van ennek a kérdésnek, és számos kérdést megvizsgáltak még ennek kapcsán, de ezek közül most egyet emelnék ki, ami egy új kérdést is behoz egyben.
Amiről nem tudunk, az nem fáj
Konow (2000) egyértelműen azt találja, hogy az előző döntés nem egyszerű, mert több különböző érték ütközik bennünk. Természetesen a több pénz jobb, mint a kevesebb. Viszont szeretnénk megfelelni a saját morális értékeinknek is. Ezért felmerülhet a kérdés, hogy mennyire vagyunk tényleg igazságosak, vagy ha tehetjük, inkább kerüljük a nehéz kérdéseket. Ehhez a következő kísérletet találták ki (Dana és szerzőtársai, 2006).
Az előző problémát vázolták fel a kísérletben résztvevőknek azzal a különbséggel, hogy a döntésük után felajánlották, hogy lejátszhatják azt, amit választott, vagy inkább elfogad 9 dollárt és az egészet elfelejtik. A másik játékos nem is fogja tudni, hogy lett volna egy ilyen játék.
Összességében 28 százalékuk választotta, hogy akkor inkább kéri a 9 dollárt. Akik egyébként adtak volna valamit a másik félnek, azoknak a 33 százaléka döntött így, de akik nem adtak volna semmit a másik félnek, még azoknak is a 15 százaléka így döntött.
Sok szempontból is érdekes ez az eredmény. Először is egy teljesen önérdekkövető ember nem mondja soha, hogy elfogadja a 9 dollárt, mivel megtarthatna magának akár 10-et is. Ha valaki jó szándékból gondol a másikra, az sem fogadná el a 9 dollárt, hiszen akkor nem tud adni a másiknak. Ennél még az is igazságosabb lenne, hogy nem fogadja el az ajánlatot, megtart magának 9 dollárt, és egyet a másiknak ad.
Tehát egyértelműen felmerül egy új szempont is az emberi döntéseknél: a felelősség. A tudat, hogy egy ilyen nehéz döntést ki lehet kerülni és soha senki nem fog tudni róla, nagyon sok embernek megéri azt az áldozatot, hogy ebből anyagilag senki sem jár jobban végül.
Neszveda Gábor
Hivatkozások:
Dana, J., Cain, D. M., & Dawes, R. M. (2006). What you don’t know won’t hurt me: Costly (but quiet) exit in dictator games. Organizational Behavior and human decision Processes, 100(2), 193-201.
Kahneman, D., Knetsch, J. L., & Thaler, R. H. (1986). Fairness and the assumptions of economics. Journal of Business, S285-S300.
Konow, J. (2000). Fair shares: Accountability and cognitive dissonance in allocation decisions. American economic review, 90(4), 1072-1092.
Borítókép: pexels.com
The post Pénz, igazságosság és felelősség appeared first on Economania blog.