A NAV minden év szeptemberében közzéteszi a civil, illetve egyházi „egyszázalék” felajánlások listáját. Az alábbiakban néhány érdekességet közlünk a 2024-es civil szervezeti eredményekről, a felajánlások céljairól, és szót ejtünk az 1% és az adományozás kapcsolatáról is.
A személyi jövedelemadó 1+1 százalékát egy 1996-os törvény értelmében van lehetőség felajánlani. Ez az egyetlen módja annak, hogy egy állampolgár közvetlenül „beleszóljon” az állami költségvetésbe, hiszen az SZJA az államot illeti, így az egyszázalék-felajánlás nem más, mint állami forrás újraelosztása.
Az egyszázalék-felajánlás a költségvetést szerencsére nem terheli meg túlságosan, viszont több jótékony hatása is van. Egyrészt az állampolgárok figyelmét felhívja – ha nem is közvetlenül – az adományozás fontosságára, illetve egy évente kötelező tevékenység, az adóbevallás elfogadása kapcsán a figyelem előterébe helyezi az erre jogosult civil szervezeteket. Ugyanakkor a civil szervezetek számára is fontos tényező az egyszázalékok gyűjtése: egyrészt egy nonprofit szervezet költségvetésében akár jelentős tétel is lehet az SZJA-egyszázalékokból befolyó összeg, másrészt a szervezetek figyelmét ráirányítja a kommunikáció és az ún. társadalmibázis-építés fontosságára. Egyúttal évről évre meg is méretnek a jogosult szervezetek abban a tekintetben, hogy melyiküknek mennyire sikerült megszólítania adományozói célközönségét az egyszázalék-kampánnyal.
És ha már adományozásnál tartunk: sokan keverik, de a fentiekből is világosan látszik, hogy az egyszázalék-felajánlás nem adományozás, hiszen az emberek nem a saját vagyonukból juttatnak az általuk szimpatikusnak vélt civil szervezet(ek) számára. Magyarországon a klasszikus értelemben vett adományozási kultúra nem erős, de az egyszázalék-felajánlások rendszere közvetetten erre is pozitív hatást tud gyakorolni.
Ami a konkrét számokat illeti: 2024-ben 29.933 civil szervezet részesült egyszázalék-felajánlásban, 1,7 millió ember összesen 17,2 milliárd forintot juttat így a civil szervezetek számára. Az egy szervezet részére érkező felajánlások mértéke nagyjából 1000 forinttól 416 millió forintig terjed.
Az átlagos felajánlás egy szervezetre vetítve körülbelül 577.000, a felajánlások mediánja pedig 152.000 forint. Ez arra a tényre világít rá, hogy a felajánlási lista „élén” nagy mennyiségű felajánlás koncentrálódik kevés szervezet kezében – ezekre s szervezetekre szokás mondani, hogy ők rendelkeznek a legerősebb „civil branddel”. A felajánlók átlagos száma egy szervezetre vetítve 59 fő, a medián pedig 16 fő (azaz a szervezetek felének kevesebb, mint 16-an ajánlották fel az 1%-ot), értelemszerűen ez hasonló ferdeséget mutat a felajánlott összegek eloszlásával.
De milyen konkrét célokra is ajánlják a magyarok szívesen az egyszázalékukat? Civil szervezeti körökben közkeletű az a gondolkodás, hogy „Egyszázalék? Akkor kutya, macska, gyerek.”, utalva ezzel arra, hogy az emberek döntő többsége vagy állatokkal, vagy gyermekekkel foglalkozó szervezeteknek ajánlja fel az egyszázalékot, és így más tevékenységet végző szervezeteknek nincs is esélyük ebben a „versenyben”. A fenti gondolatot hipotézisként kezelve kategóriákba soroltuk az összes olyan civil szervezetet, amely legalább 10 millió forintot gyűjtött az egyszázalékokból. Azért itt állapítottuk meg a határt, mert 10 millió forint összegyűjtése azt jelenti, hogy körülbelül ezer adózónak le kellett tennie a voksát a szervezet mellett, ami már egy erős, beágyazott civil brandet jelent. Másrészt összesen (csak) 179 ilyen szervezet szerepel a listán, de ők összesen 6,6 milliárd forintot gyűjtöttek össze, így viszonylag könnyen elvégezhető manuális kategorizálás után a teljes felajánlott összeg mintegy 40 százalékának céljáról képet kapunk.
Az említett civil szervezetek esetében 10 kategóriát különböztettünk meg a szervezetek céljai szerint. Az alábbi táblázatban minden kategória elnevezése egyértelmű. A „társadalmi problémák” kategória szorul annyi magyarázatra, hogy ide soroltuk az összes olyan szervezetet, amely a többi kategóriába nem sorolható tevékenységet folytat (pl. sport, női egyenjogúság stb.). Említésre méltó még a „vallás” kategória, hiszen az ún. technikai számos, azaz „egyházi” 1% is felajánlható (ez nem tárgya ennek a bejegyzésnek), de itt alább a „vallás” kategóriába azok a klasszikus civil szervezetek tartoznak, amelyeket vallási közösségek hoztak létre.
A 10 millió forint feletti 1%-felajánlásban részesült civil szervezeteknek juttatott összegek célok szerint csoportosítva
Valóban jelen van tehát az a tendencia, hogy a gyermekekkel foglalkozó szervezetek, valamint az állatokat segítő közösségek jelentős arányban részesülnek a felajánlásokból. Azonban nem elhanyagolható a médiatartalmakkal foglalkozó szervezetek, az oktatást támogató szervezetek, illetve általános értelemben az egészségügy (nem kifejezetten a gyermekekre koncentrálva) támogatása sem, de az egyéb társadalmi problémákkal foglalkozó szervezetek is jelentős erőt mutatnak ebben a listában. A táblázat tehát azt sugallja, hogy egy civil szervezet eredményes gyűjtőtevékenységét elsősorban a sikeres bázisépítés határozza meg, nem pedig kizárólag az, hogy tevékenysége beletartozik-e valamely „favorit” témába.
További érdekesség, hogy az oktatást támogató szervezetekre jutó átlagos felajánlás jóval meghaladja a többi kategóriájáét, ebből az oktatási célok felé „adakozók” jövedelmi viszonyairól kaphatunk egy pillanatképet.
Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy a táblázat csak a legsikeresebb szervezetekhez tartozó összegeket mutatta be, így a teljes kép ezzel valószínűleg nem mindenben egyezne meg (gondoljunk például arra, hogy egy-egy iskola vagy kistelepülés alapítványa tipikusan nem kerül az országos favoritok közé, de nagy számuk miatt az összképben elmozdulást okozna az oktatás vagy épp a helyi ügyek képviselete terén).
Balogh Tamás László
Adatok forrása:
Akinek az egyszázalék-felajánláson túl is felkeltette az érdeklődését az adományozás, a következő honlapokon tájékozódhat közösségi, illetve követes adományozási lehetőségekről: https://adjukossze.hu/, https://jougyekert.hu/.
borítókép: pexels.com
The post SZJA 1% – mire ad a magyar? appeared first on Economania blog.